- Hé, Cas, nekem van lelkem? - kérdezi
Dean, de rá se néz, a kezében tartott üveget figyeli a hotel
ágyán heverve. A lelke átragyog a bordái közül, tűzként izzó
aranyfénnyel, Castiel szinte érzi a hőjét a bőrén. Dean szemei
tenger- és életzöldek, a haja barna, mint az áldott agyag,
melyből Isten megformálta Ádámot. A saját képére, tökéletesnek
teremtette az embereket, Castiel pedig próbálja megérteni,
felfogni azt a diadalmas szépséget, ami Dean minden lélegzetvétele,
kezének mozdulása, elővillanó fogai. Törékeny csontok és
romlandó hús, mint akárki más, de több és szebb, mint bárki
vagy bármi az égben, a földön és a föld alatt, egyedülálló,
megismételhetetlen csoda, mint a Nap a csillagok között, mint a
Föld a bolygók között. Castiel nézi ahogy félrefordul, izmok,
akarat, a fejlődés millenniumai, és ahogy röviden felnevet,
elgondolja, hogyan lehetséges, hogy annyiféleképpen tud nevetni,
teli torokból és teli szívből és összetörten és üresen, mint
most.
Csak annyit felel:
- Mindenkinek van lelke.
- Mindenkinek van lelke.
Megjegyzések
És köszi ezért a gyönyörűségért~
Nagyon-nagyon szépen köszönöm (ﾉ´ｰ`)ﾉ Küldök még egy kis kakaót is a te lelkednek!
Áhhá, örülök neki, hogy mégis sikerült együttes erővel "rávenni" téged, hogy nézd. 8D. És nöehmbaj, jöhet még ilyen! C:
*és ezennel leüti magát, elég volt itt a fandomról való ömlengésből...befejeztem. x'D*
Mivel társadalomkritikus hangulatban vagyok, elvileg alaposan szétcincálnám, az utolsó mondatot, de az csak az én szegénységi bizonyítványom lenne.
Úgyhogy annak ellenére, hogy megint nem rétettem belőle egy árva kukkot sem, és mégis minden lejött, nem fogok hisztizni, kekeckedni, vagy elrontani a hangulatot. Nem tehetem meg.
Nem tehetem! "teátrálisan összerogy, majd a padlóról félkézzel pötyög tovább"
Szóval zaklatott lelkem egyetlen bánata, hogy neki sem ír ilyen szépeket. Mármint nem konkrétan.
Belezavarodtam.
Szép volt, rövid volt, meggyőzött, hogy nézzem meg az Odaátot. (na ez sem volt vélemény!)
12 sor, és megöltél. xDDDD 12 sor tömény awesome-ság és Destiel. Köszönöm, hogy még egy szívrohammal ajándékoztál meg. De tényleg. A sírkövemen büszkén díszelegjen ez: "Nemes fangirl szíve nem bírta tovább."
Dude, you're awesome.
(Csak én fedeztem fel, hogy Cas-nek ennyire gyönyörűen ábrándos buksija van? Szinte lesír róla, hogy szerelmes.)
Nem haltál meg hiába, köszönöm!
Általában meglepően sokáig keresek egy-egy történethez illeszkedő fotót, de most elég volt csak annyira ráguglizni hogy "castiel eyes" és máris ömlöttek a "Deanre bámulok szerelmesdeden és könyörögve és félve és vágyva és sírva" fotók.
This ship sails itself.
Köszönöm, köszönöm, köszönöm.*___* Múltkor megfogadtam, hogy nem élem bele magamat túl a gondolatba, hogy talán egyszer írsz velük, mert az túl szép lenne. És akkor mégis...! Ez a páros és a te stílusod valahogy K.O., a legjobb értelemben.(:
~rózsaszín ködben tovalebeg~
u.i.: nagyon szépen köszönöm~!
Szóval... Kétegész percig nyüszítve csillámolt a szemem sarkában egy jó adag könnycsepp, majd lepottyant és elmorzsolódott. Olyannyira túlcsordulóan imádtam ezt az összesen százötven szót, hogy gyönyörű.
Az meg, hogy képtelen vagyok értelmes, magyar nyelvtan szerint helyes mondatok megalkotására, teljes mértékben a te hibád, de ezért szeretlek :)
Nagyon-nagyon köszönöm, hogy elolvastad a történetet, és örülök, hogy így tetszett ;u; A Turn into Earth még spoilermentes, a többitől viszont tessék óvakodni egyelőre!