[És 93 olvasónál tart az oldal, a rohadt életbe de szeretlek titeket. Valahogy az az érzésem, hogy most ezzel az írással el fogok veszíteni párat. A századikat lesmárolom. Most már tuti nem fogom elérni a százat soha.]
- Utálom, amikor ezt csinálja – motyogta Tony, és az asztal sarkával
lepattintotta a sörösüveg kupakját.
- Utálod, bármit csinál – rázta meg a fejét Steve.
- Oké, ez biztos azért van, mert utálom a tagot. Loki egy kibaszott drámakirálynő, és bocs Thor, de a kurva édesanyámnak (Isten nyugosztalja, bárki volt is), na, szóval neki is kevesebb picsája volt, mint Lokinak. Hogy lehet ennyire rommá hisztizni egy forgatást?
- Nehéz napja volt.
- Mindannyiunknak nehéz napja volt, ő pedig még tovább nehezítette! Hát puszi a popójára. Fasznak kellett rámengedni a rohadt farkasokat.
- Utálod, bármit csinál – rázta meg a fejét Steve.
- Oké, ez biztos azért van, mert utálom a tagot. Loki egy kibaszott drámakirálynő, és bocs Thor, de a kurva édesanyámnak (Isten nyugosztalja, bárki volt is), na, szóval neki is kevesebb picsája volt, mint Lokinak. Hogy lehet ennyire rommá hisztizni egy forgatást?
- Nehéz napja volt.
- Mindannyiunknak nehéz napja volt, ő pedig még tovább nehezítette! Hát puszi a popójára. Fasznak kellett rámengedni a rohadt farkasokat.
- Csak poénból csinálta.
- Seggemet is leröhögtem, komolyan.
A stúdióban ültek. Minden nullára halkítva, a neon halkan zizzen, egy ventilátor monoton búgása, laptopnesz, a kávéautomata koffeint okád amíg egy mobil elpittyenti az éjfelet.
Amikor Tony Stark elhatározta, hogy szupersztár lesz, egyáltalán nem így képzelte el a díszleteket. Türkiz vizeket látott, pálmafákat, bikinis lányokat, színes koktélokat. Mindennek nyár- és tengerillata volt, pénz csörrent és ropogott... a pénz sosem érdekelte igazán, de hozzátartozott a fílinghez, ahogy ott hevert, fantáziájának csíkos napozóágyán, és határtalanul és mindörökre boldog volt.
- Seggemet is leröhögtem, komolyan.
A stúdióban ültek. Minden nullára halkítva, a neon halkan zizzen, egy ventilátor monoton búgása, laptopnesz, a kávéautomata koffeint okád amíg egy mobil elpittyenti az éjfelet.
Amikor Tony Stark elhatározta, hogy szupersztár lesz, egyáltalán nem így képzelte el a díszleteket. Türkiz vizeket látott, pálmafákat, bikinis lányokat, színes koktélokat. Mindennek nyár- és tengerillata volt, pénz csörrent és ropogott... a pénz sosem érdekelte igazán, de hozzátartozott a fílinghez, ahogy ott hevert, fantáziájának csíkos napozóágyán, és határtalanul és mindörökre boldog volt.
A cél valóra vált, csak a körülmények nem. Híres volt, a Bosszú Angyalainak
gitárosa annak első- és második formációjában, gazdag és boldogtalan, mint
mindig, és túl elfoglalt, hogy ezt észrevegye. A lábát az olcsó, svéd
bükkasztalon pihentette, csizmástul, hanyagon.
Steve nem próbálta tovább győzködni. Steve már csak ilyen okos, rendes gyerek volt, a kockás ingeivel meg a szintetizátorával. A legrégebbi tag, de senki nem tudta megjegyezni a nevét a kurva négy szótagjával, Ste-ve Ro-gers. A háttérben maradt, a háttérnek is a hátterében, de mindig mindenhol ott volt, amennyiben és amikor kellett. Tony gyakran gondolt arra, hogy igazából Steve viszi el a hátán az egészet. A balhét is. Balhé pedig volt sok.
Thor kussolt. Thor mindig kiállt az öccse mellett, de most hallgatott. Ha megszólalna, akkor Tony visszavághatna, mondhatná tovább és tovább az összes baját, de Thor talán ezért fogta be. A sarokban álldogált, a körmét rágta valami bágyadt öntudatlanságban. Az izomkolosszus dobos, hosszú haj, rövid ész. Norvégiából vándoroltak át az öccsével, és akkor <i>minden megváltozott.</i>
Elsőnek a siker jött. Aztán a teljes diadal. És most itt álltak a világ, de legalábbis az MTV toplista meg a lemezeladási rekordok csúcsán a torrent és a mindenmás korában, és onnan, a magasból, szétnéztek.
- Lokival az a baj...
- Lokival az a baj, hogy pöcs, de az ő hangjával adjuk el a lemezeket. Az ő hangja vagyunk mi. - Natasha mindig ilyen racionális volt. Pontosan tudta, mit akar, és még jobban azt, hogy mit nem. Már annyi férfi becsődölt nála, hogy elterjedt a pletyka, hogy leszbikus. Nem törődött vele. Tony igazából gyakran elgondolkozott azon, törődik-e bármivel.
- A te hangod van olyan jó, mint az övé. Komolyan egész életedre vokálos akarsz maradni?
- Állj át a sötét oldalra, Luke – dörmögte Clint, és elnevette magát. A basszust hangolta. - Bennünk több az ambíció!
- A Star Warsban kurvára nincs is ilyen sor. Bruce, segíts ki. Mondd meg nekik.
A ritmusgitáros sóhajtott.
- Tony szerint ki kéne vágnunk Lokit és nélküle folytatni. De figyelj, én azt hittem ezt csak azért mondtad nekem, mert be voltál rúgva.
- Azt nem szabad komolyan venni, amit józanul mondok. És egyetértettél!
- Azt mondtam, „ja”.
- Az igent jelent.
- Németül. Bruce-ul meg „nem tudom”.
- Ugyan már, srácok! Mi nem a Bosszú Angyalai vagyunk. Mi vagyunk a Loki és a Mókusok. Minden róla szól, és mióta van a levesben? Három éve?
- És mióta megy a bolt? Három éve – vágott közbe Steve.
- Az a bőrszerkó is túlzás. Ez nem a mi profilunk. A rock már a nyolcvanas években régen túlhaladt a latexen, valaki szólhatna erről a szerencsétlennek!
- Loki azt csinál, amit akar. Szabad országban élünk.
- Nem. Mert még egy botrány, még egy kurva priusz, és nekünk annyi. Most még velünk röhög a média, de mindjárt rajtunk fog. Egyáltalán, mi a szar ez a „térdeljetek le előttem” dolog, amit a legutóbbi turnén nyomatott? Majdnem konfettit csináltam az agyából. És még frankón meg is csinálták, érted.
- Mert a közönség rajong érte. - Natasha összegyűrte a műanyag kávéspoharat, és megcélozta a szemetest. Nem talált. - Ennek ereje van.
- Ott fog kikötni, ahol a Marilyn Manson.
- Tuti nem. Tehetségesebb.
Tony horkantott, aztán Thorhoz fordult.
- Megpróbálnál legalább beszélni vele?
- Megpróbálok.
- Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld – vigyorgott Clint, és megpendítette az E-húrt.
Thor beleremegett.
Steve nem próbálta tovább győzködni. Steve már csak ilyen okos, rendes gyerek volt, a kockás ingeivel meg a szintetizátorával. A legrégebbi tag, de senki nem tudta megjegyezni a nevét a kurva négy szótagjával, Ste-ve Ro-gers. A háttérben maradt, a háttérnek is a hátterében, de mindig mindenhol ott volt, amennyiben és amikor kellett. Tony gyakran gondolt arra, hogy igazából Steve viszi el a hátán az egészet. A balhét is. Balhé pedig volt sok.
Thor kussolt. Thor mindig kiállt az öccse mellett, de most hallgatott. Ha megszólalna, akkor Tony visszavághatna, mondhatná tovább és tovább az összes baját, de Thor talán ezért fogta be. A sarokban álldogált, a körmét rágta valami bágyadt öntudatlanságban. Az izomkolosszus dobos, hosszú haj, rövid ész. Norvégiából vándoroltak át az öccsével, és akkor <i>minden megváltozott.</i>
Elsőnek a siker jött. Aztán a teljes diadal. És most itt álltak a világ, de legalábbis az MTV toplista meg a lemezeladási rekordok csúcsán a torrent és a mindenmás korában, és onnan, a magasból, szétnéztek.
- Lokival az a baj...
- Lokival az a baj, hogy pöcs, de az ő hangjával adjuk el a lemezeket. Az ő hangja vagyunk mi. - Natasha mindig ilyen racionális volt. Pontosan tudta, mit akar, és még jobban azt, hogy mit nem. Már annyi férfi becsődölt nála, hogy elterjedt a pletyka, hogy leszbikus. Nem törődött vele. Tony igazából gyakran elgondolkozott azon, törődik-e bármivel.
- A te hangod van olyan jó, mint az övé. Komolyan egész életedre vokálos akarsz maradni?
- Állj át a sötét oldalra, Luke – dörmögte Clint, és elnevette magát. A basszust hangolta. - Bennünk több az ambíció!
- A Star Warsban kurvára nincs is ilyen sor. Bruce, segíts ki. Mondd meg nekik.
A ritmusgitáros sóhajtott.
- Tony szerint ki kéne vágnunk Lokit és nélküle folytatni. De figyelj, én azt hittem ezt csak azért mondtad nekem, mert be voltál rúgva.
- Azt nem szabad komolyan venni, amit józanul mondok. És egyetértettél!
- Azt mondtam, „ja”.
- Az igent jelent.
- Németül. Bruce-ul meg „nem tudom”.
- Ugyan már, srácok! Mi nem a Bosszú Angyalai vagyunk. Mi vagyunk a Loki és a Mókusok. Minden róla szól, és mióta van a levesben? Három éve?
- És mióta megy a bolt? Három éve – vágott közbe Steve.
- Az a bőrszerkó is túlzás. Ez nem a mi profilunk. A rock már a nyolcvanas években régen túlhaladt a latexen, valaki szólhatna erről a szerencsétlennek!
- Loki azt csinál, amit akar. Szabad országban élünk.
- Nem. Mert még egy botrány, még egy kurva priusz, és nekünk annyi. Most még velünk röhög a média, de mindjárt rajtunk fog. Egyáltalán, mi a szar ez a „térdeljetek le előttem” dolog, amit a legutóbbi turnén nyomatott? Majdnem konfettit csináltam az agyából. És még frankón meg is csinálták, érted.
- Mert a közönség rajong érte. - Natasha összegyűrte a műanyag kávéspoharat, és megcélozta a szemetest. Nem talált. - Ennek ereje van.
- Ott fog kikötni, ahol a Marilyn Manson.
- Tuti nem. Tehetségesebb.
Tony horkantott, aztán Thorhoz fordult.
- Megpróbálnál legalább beszélni vele?
- Megpróbálok.
- Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld – vigyorgott Clint, és megpendítette az E-húrt.
Thor beleremegett.
A hotelfolyosók mindig egyformák. Közepesen, vagy elviselhetetlenül ronda szőnyeg. Ajtók, egymással szemben, fegyelmezetten. Tapéta és lámpa és fertőtlenítőszerszag valami illatosítóval.
218, 220, 222. Loki szobájából a Supermassive Black Hole szólt. Ez volt az egyetlen szám a Muse-tól, amit Thor úgy-ahogy még elviselt. Jó ómennek vette. Lehúzta a kártyát az olvasó előtt.
Mindig külön szobát vettek ki.
Tiszta pénzkidobás.
Loki az ágyon hevert, a feje lelógott a széléről. Együtt énekelt a hifivel, a hasán egy könyv, a függöny behúzva, a lámpák lekapcsolva. Kékes monitor-derengés és elektronikus robajok.
- Tényleg muszáj volt az a dolog a farkasokkal? - motyogta Thor, és karba fonta a kezét.
Öt lépésnyi távolság. Öt mérföld előny.
Loki rámosolygott. A vigyora így, fejjel lefelé, végtelenül torznak és ijesztőnek tűnt.
- Salvador Dalí egyszer két farkassal az oldalán jelent meg egy előadáson. Búvárruhát viselt.
- Aha, tudom. Dalí az isten. - Felemelte a távkapcsolót az asztalról, és lestoppolta a számot.
- És Loki az ő prófétája. A hangyák felzabálják az olvadt sivatagot. Kéne egy ilyen szám. Meg valami az elefántról.
A videóklip egyik jelentében Loki egy szilánktrónon ült, az oldalán két farkassal, két igazi farkassal, a kezében egy szív, egy igazi szív. Thor mindig utálta a gondolatot és a bizonyosságot, hogy a disznó szíve mennyire hasonlít az emberére.
- Tony ki akar csapni a bandából.
- Próbálja meg.
- Ez az ő együttese, Loki.
- Steve-é. Meg amúgy a Vevóé. Amerikáé. A világé. Senkié. Vagy az enyém. Nélkülem meg mehet oda, ahonnan jött, a rockabilly fesztiválokra, Oktoberfestre meg az anyja picsájába.
- Loki...
Loki tizenhat volt, amikor megszökött otthonról. Oslóban éltek, volt egy kertesházuk, egy kocsijuk és még egy kibaszott yachtjuk is. Loki a Volvóval karambolozott, friss jogsisként.
- Gyere ide – kinyújtotta a kezét. Kés-, tű- és égésnyomok, minden hülyeség, amit csinált, beleértve pár tetoválást is. Fekete-fehérek. Dalszövegrészletek és titokzatos indák. Az egyik sort („but I'm a creep – I'm a weirdo”) a körmével próbálta meg lekaparni. Húsig lement. Pedig az egész szöveget akarta valamikor. „A szöveget igen, a sorsot nem”, azt mondta.
Thor a maga részéről színes mintákat varratott, helyekről, ahol járt, emberekről, akiket megismert, külvárosi szimbólumokkal, csillag meg halálfej meg villám, és három sorban el tudta mondani, mi mit jelent és miért. A bokáján volt pár rúna, azt Loki csinálta, tűvel és tintával, házilag. Arról senkinek nem beszélt.
- Meg kéne dumálnunk.
- Ha megyek, te is mész. Ha maradok, te is maradsz. Akkor meg miért érdekel? Majd meglátod, mi lesz. Hozzám tartozol, nem?
Loki mindig úgy kérdezte, mintha biztos lenne a válaszban.
De állandóan bizonyítékot akart.
Thor a kézfejére csavarta a fojtópórázt. Erősebben. Gyorsabban. Durvábban. <i>Kérlek.</i>
Loki az ágy peremébe kapaszkodott. Egy hát fehér görbéje és a lüktető hús,
Thor ennyit kapott belőle. Még a kiáltásai is belevegyültek valaki más
ordításába. Dragula. Rob Zombie. Teljes hangerőn. Bilincscsörgés,
gyönyörhörgés. Thor a csípőjét karolta, próbált hozzá simulni, szerette volna
igazán átölelni ilyenkor, összebújni vele, eggyé lenni,
nem pedig a magáévá tenni és az övé lenni, külön-külön, 50/50=0.
Az asztalon. A mosdóban. A színfalak mögött. A híd alatt. Egy, kettő, három, így képzeled el, de valójában nem így akarod.
Diszfunkcionális. Szükségszerű. Megrendezett, előadott. Titokban.
Illett hozzájuk.
Loki úgy aludhatott el, hogy azt hihette, történt valami, aminek nem kellett, nem szabadott volna. Thor viszont összefűzte az ujjaikat a takaró alatt.
És az már úgy tényleg nem stimmelt.
Thor egyszer azt mondta neki, hogy szereti. Az volt élete legrosszabb napja.
Az asztalon. A mosdóban. A színfalak mögött. A híd alatt. Egy, kettő, három, így képzeled el, de valójában nem így akarod.
Diszfunkcionális. Szükségszerű. Megrendezett, előadott. Titokban.
Illett hozzájuk.
Loki úgy aludhatott el, hogy azt hihette, történt valami, aminek nem kellett, nem szabadott volna. Thor viszont összefűzte az ujjaikat a takaró alatt.
És az már úgy tényleg nem stimmelt.
Thor egyszer azt mondta neki, hogy szereti. Az volt élete legrosszabb napja.
- Jó reggelt.
- Reggel van? - Loki egy adag jeget szorított a fejének, a lábával kinyitotta a hűtőt, a csípőjével becsukta.
- Beszélnünk kéne.
- Nem vagyok abban a hangulatban. Dolgoznunk kéne.
- Erről lenne szó. - Steve egyértelműen feszengett. Loki rámosolygott, vállon paskolta és lelépett.
A Bosszú Angyalai, mielőtt csatlakozott volna, olyan kellemes kis régimódi rock'n'roll együttes volt. Aztán jött ő, és az újságok alternatív hangzásról meg forradalomról cikkeztek. Az internet pedig felrobbant.
A felvételeken egy ördög. Az interjúkban egy angyal. A színpadon pedig maga isten.
- Reggel van? - Loki egy adag jeget szorított a fejének, a lábával kinyitotta a hűtőt, a csípőjével becsukta.
- Beszélnünk kéne.
- Nem vagyok abban a hangulatban. Dolgoznunk kéne.
- Erről lenne szó. - Steve egyértelműen feszengett. Loki rámosolygott, vállon paskolta és lelépett.
A Bosszú Angyalai, mielőtt csatlakozott volna, olyan kellemes kis régimódi rock'n'roll együttes volt. Aztán jött ő, és az újságok alternatív hangzásról meg forradalomról cikkeztek. Az internet pedig felrobbant.
A felvételeken egy ördög. Az interjúkban egy angyal. A színpadon pedig maga isten.
- A Loki az igazi neved? - mosolygott rá az újságíró. Az iPhone az asztalon. Csapó és hangfelvétel.
- Nem, sajnos nem. Az eredeti F-el kezdődik és „hátezborzalom”-ra végződik.
- Miért pont ezt választottad?
- Loki egy legenda. És halhatatlan.
- Sokak szerint te is ez vagy. Rocklegenda.
- A követ elolvasztja a villám.
Halhatatlan leszek, mondta Thornak egy éjjel a buszmegállóban, mivel csak te ölhetsz meg. Sehogy máshogy nem vagyok hajlandó meghalni, mint a te kezeid által.
- Oké, a szólót vesszük, mindenki álljon fel! Clint, lemásznál onnan?
Köszi! És forog! Forog! Mondom forog! Áll! Loki, mit nem csinálsz?
- Nem „improvizálok táncoló mozgásokat” amint az a nagykönyvben meg van írva.
- Szuper. Miért is nem?
- Mert ez botrány – körbemutatott. - Amit Stark csinál, az tiszta kamu, Banner, te meg engedd ki az állatot!
- Senki sem akarja, hogy kiengedjem az állatot.
- Bocs, mér vagyok én kamu?
- Figyelj, tudom, hogy ez playback, de miért nem használsz egy nyomorult pengetőt? Mindenki tudja, hogy pengetővel játszol, az összes lány azt hordja a dekoltázsában, vödörszámra szórod a tömegbe, ez így nem hiteles!
- Hiteles? Te végighazudozod az összes kurva sajtótalálkozót meg miszart, bujkálsz emögött a kreált imázs mögött, Szent Mismás, erre azt van pofád állítani, hogy én csinálok segget a számból-
- Bocsánat, Lord Eddard Stark, becsület bajnoka, de az a sikálás, amit azon a giccses fadarabon művelsz, az alulírott értékelhetetlen-
- Srácok, srácok, srácok! - Phil hadonászott egy kicsit, hogy magára vonja a figyelmet. - Megy az az átkozott hógép, ha ti most inkább veszekedtek, akkor addig kikapcsolom, oké?
- A menedzsert akarom, és két Jack Daniels-t. - Tony leakasztotta a nyakából a gitárt, és a földhöz vágta.
Van még hat másik.
Tömeggyártott iparzene.
- Növessz már faszt!
- Bocs édesem, te még huncut fény se voltál apád szemében, amikor én már a pályán voltam, szóval ne te akarj kioktatni engem!
- Angol, beszéled?
- Úristen, beszólt a norvég félisten!
Thor levágta a dobverőket, felállt, megragadta Lokit és berángatta az „idegeneknek belépni tilos” feliratú szobába.
- Akkor kikapcsolom a hógépet.
- Miért csinálod ezt? - sziszegte Thor.
Loki megvonta a vállát, és csak nézte. Már nem emlékezett, miért kezdett bele ebbe az egészbe. Valószínűleg sosem volt igazi célja. Sem a viszálykodással, sem a világhírnévvel. Az egész élete olyan sikoltóan predestinált volt. Aztán pedig prostituálódott. Amikor meglógott otthonról úgy döntött, bármi jön, annak kiteszi a szívét és szétteszi a lábát.
Az örökbe fogadott kis kolonc.
A baleset után Odin megütötte. Fölpofozta. Azt mondta, soha többé nem akarja látni. Ő csak engedelmeskedett. Mivel a Volvót ripityára zúzta, ezért beült a buszmegállóba. Az élete belefért egy gitártokba.
Thor érte jött. Tél volt, és egy szál pólóban rohant utána. Kvázi könyörgött.
Loki akkor találta ki az egészet, amikor beszélt hozzá.
- Amerikába fogok menni – mondta, pedig csak úgy tervezte, hogy beugrik Amorához. - Karriert csinálok. - Csak hobbiból zenélt. - Vagy leszopok pár faszt, az is valami. - Egész életében egyedül Thort szerette.
És igazából gyűlölte ezért.
Gyűlölte azért, hogy sírt, hogy sajnálta, és hogy érdekelte.
- Ne menj el – zokogta. Aztán meg azt: - Veled megyek.
Az irataik, egy gitár, egy doboz cigi, egy kulcscsomó, egy hitelkártya, egy discman, két mobil, három könyv és egy óvszer, ez volt mindenük.
Egész éjjel ott ültek a terminálban. Odin állandóan hívogatta őket. Illetve, csak Thort.
- Mibe, hogy a segélyt azért felveszi utánam – morogta Loki.
A Volvóval átgázolt a szomszéd srácon. A fiú a helyszínen szörnyethalt.
- Még nem kérdezted meg, baleset volt-e – bökte oldalba Thort a repülőgépen. A fiú ásított.
- Naná, hogy az volt.
- Nem. Megöltem.
- Nem „improvizálok táncoló mozgásokat” amint az a nagykönyvben meg van írva.
- Szuper. Miért is nem?
- Mert ez botrány – körbemutatott. - Amit Stark csinál, az tiszta kamu, Banner, te meg engedd ki az állatot!
- Senki sem akarja, hogy kiengedjem az állatot.
- Bocs, mér vagyok én kamu?
- Figyelj, tudom, hogy ez playback, de miért nem használsz egy nyomorult pengetőt? Mindenki tudja, hogy pengetővel játszol, az összes lány azt hordja a dekoltázsában, vödörszámra szórod a tömegbe, ez így nem hiteles!
- Hiteles? Te végighazudozod az összes kurva sajtótalálkozót meg miszart, bujkálsz emögött a kreált imázs mögött, Szent Mismás, erre azt van pofád állítani, hogy én csinálok segget a számból-
- Bocsánat, Lord Eddard Stark, becsület bajnoka, de az a sikálás, amit azon a giccses fadarabon művelsz, az alulírott értékelhetetlen-
- Srácok, srácok, srácok! - Phil hadonászott egy kicsit, hogy magára vonja a figyelmet. - Megy az az átkozott hógép, ha ti most inkább veszekedtek, akkor addig kikapcsolom, oké?
- A menedzsert akarom, és két Jack Daniels-t. - Tony leakasztotta a nyakából a gitárt, és a földhöz vágta.
Van még hat másik.
Tömeggyártott iparzene.
- Növessz már faszt!
- Bocs édesem, te még huncut fény se voltál apád szemében, amikor én már a pályán voltam, szóval ne te akarj kioktatni engem!
- Angol, beszéled?
- Úristen, beszólt a norvég félisten!
Thor levágta a dobverőket, felállt, megragadta Lokit és berángatta az „idegeneknek belépni tilos” feliratú szobába.
- Akkor kikapcsolom a hógépet.
- Miért csinálod ezt? - sziszegte Thor.
Loki megvonta a vállát, és csak nézte. Már nem emlékezett, miért kezdett bele ebbe az egészbe. Valószínűleg sosem volt igazi célja. Sem a viszálykodással, sem a világhírnévvel. Az egész élete olyan sikoltóan predestinált volt. Aztán pedig prostituálódott. Amikor meglógott otthonról úgy döntött, bármi jön, annak kiteszi a szívét és szétteszi a lábát.
Az örökbe fogadott kis kolonc.
A baleset után Odin megütötte. Fölpofozta. Azt mondta, soha többé nem akarja látni. Ő csak engedelmeskedett. Mivel a Volvót ripityára zúzta, ezért beült a buszmegállóba. Az élete belefért egy gitártokba.
Thor érte jött. Tél volt, és egy szál pólóban rohant utána. Kvázi könyörgött.
Loki akkor találta ki az egészet, amikor beszélt hozzá.
- Amerikába fogok menni – mondta, pedig csak úgy tervezte, hogy beugrik Amorához. - Karriert csinálok. - Csak hobbiból zenélt. - Vagy leszopok pár faszt, az is valami. - Egész életében egyedül Thort szerette.
És igazából gyűlölte ezért.
Gyűlölte azért, hogy sírt, hogy sajnálta, és hogy érdekelte.
- Ne menj el – zokogta. Aztán meg azt: - Veled megyek.
Az irataik, egy gitár, egy doboz cigi, egy kulcscsomó, egy hitelkártya, egy discman, két mobil, három könyv és egy óvszer, ez volt mindenük.
Egész éjjel ott ültek a terminálban. Odin állandóan hívogatta őket. Illetve, csak Thort.
- Mibe, hogy a segélyt azért felveszi utánam – morogta Loki.
A Volvóval átgázolt a szomszéd srácon. A fiú a helyszínen szörnyethalt.
- Még nem kérdezted meg, baleset volt-e – bökte oldalba Thort a repülőgépen. A fiú ásított.
- Naná, hogy az volt.
- Nem. Megöltem.
- Tudjátok mikor kéne ennek a tévében lennie? Holnap. Hány perc van kész? Négy.
Milyen hosszú a szám? Kilenc. Ha képtelenek vagytok leforgatni egy klipet,
akkor ne akarjátok bevállalni pont az egyetlen epikus rockballadátokat, basszátok
meg! - Nick az asztalra vágott. Bruce kávéja bánta.
- Kinek az ötlete volt? És ki miatt nem megy?
- És ki egyezett bele? Mindenki, és abba beletartozol te is, Stark, úgyhogy fogd be.
- A Semmi Peremén a legjobb számunk. - Clint széttárta a karját. - Naná, hogy ezt akartuk. Viszont lehet, hogy a klip koncepcióját át kéne gondolni. Tényleg nagyon hosszú, meg abban sem vagyok biztos, hogy mondjuk az a rész a szívvel lemehet-e délelőtti műsorsávban.
- Oké, van más ötleted ehhez a részlethez? - Loki énekelni kezdett.- Vércseppek az ajkadon, eső dobol az ablakon, üvegszilánkok közt fekszel, kergetőzöl a fényekkel, álmokkal játszol, arcodon fátyol, tört szilánkból nézlek Én: a fátyol, az álmok és a fény...
- Kinek az ötlete volt? És ki miatt nem megy?
- És ki egyezett bele? Mindenki, és abba beletartozol te is, Stark, úgyhogy fogd be.
- A Semmi Peremén a legjobb számunk. - Clint széttárta a karját. - Naná, hogy ezt akartuk. Viszont lehet, hogy a klip koncepcióját át kéne gondolni. Tényleg nagyon hosszú, meg abban sem vagyok biztos, hogy mondjuk az a rész a szívvel lemehet-e délelőtti műsorsávban.
- Oké, van más ötleted ehhez a részlethez? - Loki énekelni kezdett.- Vércseppek az ajkadon, eső dobol az ablakon, üvegszilánkok közt fekszel, kergetőzöl a fényekkel, álmokkal játszol, arcodon fátyol, tört szilánkból nézlek Én: a fátyol, az álmok és a fény...
Amikor Loki énekelt, mindenki hallgatott.
Egyszer egy zenei blog azt állította, hogy a Loki nevet egy norvég varázsló után vette fel, akinek mondabéli tulajdonsága, hogy szavával elnémítja a körülötte állókat. Talán történelmileg megcáfolható lett a cikk – de valahogy mégis igaz volt.
Egyszer egy zenei blog azt állította, hogy a Loki nevet egy norvég varázsló után vette fel, akinek mondabéli tulajdonsága, hogy szavával elnémítja a körülötte állókat. Talán történelmileg megcáfolható lett a cikk – de valahogy mégis igaz volt.
Loki a reflektorfényben. Kitárta a kezét. Elképzelte a közönség
hullámzását. Egyetlen rajongó akarat. Közéjük zuhan, hogy repülhessen.
Fölemelik. A vállukon hordozzák. A lábai elé borulnak.
Elevenen felfalják.
Vércseppek az ajkadon.
Nézte magát a kamera lencséjében tükröződni. Farkasprém a vállán. Műszőrme, ha a környezetvédők kérdik. Maga lőtte, ha a fanok. A vastagon sminkelt lányok, akiket felrángat a színpadra. Elhiteti velük, hogy a legszívesebben az ágyáig vonszolná őket. Fog, nyelv és hangszálak.
Régi trükk.
Ebben a szakmában mindenki bejátssza a szinglit. A heterót. És az őszintét.
Elevenen felfalják.
Vércseppek az ajkadon.
Nézte magát a kamera lencséjében tükröződni. Farkasprém a vállán. Műszőrme, ha a környezetvédők kérdik. Maga lőtte, ha a fanok. A vastagon sminkelt lányok, akiket felrángat a színpadra. Elhiteti velük, hogy a legszívesebben az ágyáig vonszolná őket. Fog, nyelv és hangszálak.
Régi trükk.
Ebben a szakmában mindenki bejátssza a szinglit. A heterót. És az őszintét.
- Hány éves?
- Hazudni fogok.
- De elmúlt huszonegy, nem?
Nevetett és megrázta a fejét. Az iPhone némán hevert az asztalon.
- Találja ki!
- A bátyja huszonöt, nem?
- Annyi, de nem vagyunk vér szerinti rokonok.
- Önt örökbe fogadták?
- Igen.
- Tud valamit az igazi szüleiről?
- Nem.
- Milyen érzés?
- Röviden?
- Inkább hosszan.
- Szar. Hosszan pedig egy hasmenés.
- Elismerem, hogy van abban valami, hogy Natasha hangjával is menne az
együttes. Menni menne. De nem lenne ugyanaz.
- Igen. Le tudnánk forgatni egy rohadt klipet. Nem mondanánk le turnéállomásokat, csak mert a művészúrnak nincs kedve. Ez a sok félszektás ribanc, aki a karjába vési a nevét, eltűzne a búsba.
- Hát... ők a mi rajongóink is. Szerintem aranyosak.
- Steve.
- Nem akarom elküldeni Lokit! Emlékszel milyen volt, amikor idejött? Nick be sem akarta engedni a meghallgatásra.
- Naná, hogy nem. Para feje van. És rohadék fiatal.
- Elkezdett énekelni a folyosón.
- Igen. Díva.
- Te voltál az, aki azt mondta, hogy mindenki más húzzon haza, őt pedig megtartjuk.
- Stevie, te csak azért nem akarod kicsapni, mert te már csak ilyen rendes srác vagy. De te voltál az első Bosszúálló. Tudod, milyen necces a helyzet. Ez már nem arról szól, hogy Loki jön-e vagy marad. Ez már a bandáról szól. A srác egyszerűen bomlaszt, és bárhová megy, belekeveredik valamibe. Ami azt illeti, van egy tippem, hogy odahaza esetleg elég nagy szarba keveredett, és ezért jött az Államokba.
- Tony...
- Csak egy tipp. Ha így folytatja, úgy is kitoloncolják. A maxi teljes bevétele arra ment el, hogy őt kirángassuk a sitkóról, basszus! Garázdaság, súlyos testi sértés, többször lopás, és az a legszebb hogy mindig elkapják! Mi lehet még, Steve? Steve?
- Amiről én véletlenül tudok, azt már hál'Istennek nem bünteti a törvény.
- Mi van?
- Ő és Thor. Vannak.
- Igen. Le tudnánk forgatni egy rohadt klipet. Nem mondanánk le turnéállomásokat, csak mert a művészúrnak nincs kedve. Ez a sok félszektás ribanc, aki a karjába vési a nevét, eltűzne a búsba.
- Hát... ők a mi rajongóink is. Szerintem aranyosak.
- Steve.
- Nem akarom elküldeni Lokit! Emlékszel milyen volt, amikor idejött? Nick be sem akarta engedni a meghallgatásra.
- Naná, hogy nem. Para feje van. És rohadék fiatal.
- Elkezdett énekelni a folyosón.
- Igen. Díva.
- Te voltál az, aki azt mondta, hogy mindenki más húzzon haza, őt pedig megtartjuk.
- Stevie, te csak azért nem akarod kicsapni, mert te már csak ilyen rendes srác vagy. De te voltál az első Bosszúálló. Tudod, milyen necces a helyzet. Ez már nem arról szól, hogy Loki jön-e vagy marad. Ez már a bandáról szól. A srác egyszerűen bomlaszt, és bárhová megy, belekeveredik valamibe. Ami azt illeti, van egy tippem, hogy odahaza esetleg elég nagy szarba keveredett, és ezért jött az Államokba.
- Tony...
- Csak egy tipp. Ha így folytatja, úgy is kitoloncolják. A maxi teljes bevétele arra ment el, hogy őt kirángassuk a sitkóról, basszus! Garázdaság, súlyos testi sértés, többször lopás, és az a legszebb hogy mindig elkapják! Mi lehet még, Steve? Steve?
- Amiről én véletlenül tudok, azt már hál'Istennek nem bünteti a törvény.
- Mi van?
- Ő és Thor. Vannak.
- Megöltem. És nem ő volt az első.
A gép óceánokat és világokat szelt át.
- Ezt ne...
- Főleg mérgezéssel dolgoztam. Ma már mindenki szed valamilyen hülye gyógyszert. De ez a gázolás volt az igazi. Elütsz valakit, bejelented, bocsánatot kérsz, és szabadon elsétálsz. De apa <i>tudta</i>. Amúgy nem mert volna megütni. Most viszont már annyira félt tőlem, hogy muszáj volt. Egy szörnyeteget engedett a házába. Egy gyilkost.
- Hazudsz. - Thor lehajtotta a fejét, mintha a haja mögé próbálna elrejtőzni. - Folyton ilyeneket mondasz.
- Téged féltett. A kicsi fiát. Tőlem. Lehet, hogy rólunk is tudott.
- De hát mi csak hülyültünk.
- Aha.
Aztán Thor belészeretett. De addigra már nem számított.
Addigra már volt az az amerikai lány, Jane, és Loki beleőrült a féltékenységbe.
A gép óceánokat és világokat szelt át.
- Ezt ne...
- Főleg mérgezéssel dolgoztam. Ma már mindenki szed valamilyen hülye gyógyszert. De ez a gázolás volt az igazi. Elütsz valakit, bejelented, bocsánatot kérsz, és szabadon elsétálsz. De apa <i>tudta</i>. Amúgy nem mert volna megütni. Most viszont már annyira félt tőlem, hogy muszáj volt. Egy szörnyeteget engedett a házába. Egy gyilkost.
- Hazudsz. - Thor lehajtotta a fejét, mintha a haja mögé próbálna elrejtőzni. - Folyton ilyeneket mondasz.
- Téged féltett. A kicsi fiát. Tőlem. Lehet, hogy rólunk is tudott.
- De hát mi csak hülyültünk.
- Aha.
Aztán Thor belészeretett. De addigra már nem számított.
Addigra már volt az az amerikai lány, Jane, és Loki beleőrült a féltékenységbe.
- Egy madár. Egy tócsa. Bánom is én.
Nézte a tintapacákat.
Antidepresszánsok vodkával. Thor és Jane a szomszéd szobában dugtak. Ő felhangosította a zenét. I want love if love wants me.
- Meséljen a gyerekkoráról.
- Szőke volt és kék szemű. Ő volt mindenem.
- Ez az életben soha nem derülhet ki, világos? - Nick rágyújtott egy
cigarettára, és fel-alá mászkált. Thor ártatlanul pislogott.
- Amerika egy szabad ország.
- Nem, nem. Amerika egy demokratikus ország. Többség dönt, egység nyal. A buzik a kisebbség.
- Nem vagyok homár.
- Csak dugod az öcsédet.
- Nem az öcsém.
- Leszarom, de a címlapokra így fog kikerülni. Ugye nincs róla valami bizonyíték? Melegfelvonulás, ilyesmi? Videók?
- Fotó. Házi. Ő akarta.
- Elégetni. Mióta tart?
Thor vállat vont. Kényelmetlenül feszengett a széken. Az íróasztal, a lámpa, az egész olyan volt, mint egy kihallgatás.
- Pff. Nem tudom. Ez ilyen... szakaszos.
- És nem terveztek most egy...nyugalmasabb szakaszt?
- Nem, baszd meg!
- Ne az én torkomnak menj neki, a ti seggeteket próbálom védeni! Ha ezt nem tartjuk titokban, akkor itt a vége.
- Már bőven nem titok. Ha maga meg én tudunk róla, az már két ember. De ön nem tőlem hallotta, és biztos vagyok benne, hogy nem is Lokitól. Szóval van valaki, akinek érdekében áll őt kitúrni.
- Te nem is vagy olyan hülye, mint amilyennek látszol. Figyelj, Thor... szedj össze egy barátnőt. Kamuból. Jó? Össze fogod törni a fanjaid szívét, de te vagy a cuki srác, neked megbocsátják. Lokit nem hagyhatom elveszni. A teljes kurva tumblr róla szól. Hetente twitter trend. A google előbb dobja ki az ő aranypofiját, mint azt a kurva istent. Youtube vérzik. Ő kell nekünk. Ő mindenkinek kell.
- Tudom. Nekem is.
- Én csak segíteni akarok. Egyáltalán boldog veled, vagy ilyesmi? Mert rohadtul nem úgy néz ki!
Thor annyi kekszet tömött a szájába, hogy semmiképp se kelljen válaszolnia.
- Amerika egy szabad ország.
- Nem, nem. Amerika egy demokratikus ország. Többség dönt, egység nyal. A buzik a kisebbség.
- Nem vagyok homár.
- Csak dugod az öcsédet.
- Nem az öcsém.
- Leszarom, de a címlapokra így fog kikerülni. Ugye nincs róla valami bizonyíték? Melegfelvonulás, ilyesmi? Videók?
- Fotó. Házi. Ő akarta.
- Elégetni. Mióta tart?
Thor vállat vont. Kényelmetlenül feszengett a széken. Az íróasztal, a lámpa, az egész olyan volt, mint egy kihallgatás.
- Pff. Nem tudom. Ez ilyen... szakaszos.
- És nem terveztek most egy...nyugalmasabb szakaszt?
- Nem, baszd meg!
- Ne az én torkomnak menj neki, a ti seggeteket próbálom védeni! Ha ezt nem tartjuk titokban, akkor itt a vége.
- Már bőven nem titok. Ha maga meg én tudunk róla, az már két ember. De ön nem tőlem hallotta, és biztos vagyok benne, hogy nem is Lokitól. Szóval van valaki, akinek érdekében áll őt kitúrni.
- Te nem is vagy olyan hülye, mint amilyennek látszol. Figyelj, Thor... szedj össze egy barátnőt. Kamuból. Jó? Össze fogod törni a fanjaid szívét, de te vagy a cuki srác, neked megbocsátják. Lokit nem hagyhatom elveszni. A teljes kurva tumblr róla szól. Hetente twitter trend. A google előbb dobja ki az ő aranypofiját, mint azt a kurva istent. Youtube vérzik. Ő kell nekünk. Ő mindenkinek kell.
- Tudom. Nekem is.
- Én csak segíteni akarok. Egyáltalán boldog veled, vagy ilyesmi? Mert rohadtul nem úgy néz ki!
Thor annyi kekszet tömött a szájába, hogy semmiképp se kelljen válaszolnia.
- Meddig tartott a leghosszabb kapcsolata?
- Egy életen át.
- Tehát most van valakije?
- Nincs. De a magányt dugom.
- Az interneten egyre furcsább dolgokat olvasni.
- Ha ad két percet, mindjárt én is felrakok valami furcsát. Pletykák.
- Tehát tagadja?
- Csípőből. Mit is?
- Hogy homoerotikus viszonyt folytat a testvérével.
- Nem tagadom, hanem csapkodom a térdemet és röhögök.
- Mit szólna, ha azt mondanám, hogy bizonyítékom van?
- Fenyegetni próbál? Ehehe.
- Ezt a fotót még nem rendeztük sajtó alá.
Az iPhone a szemetesvödörben. Loki az asztalra támaszkodott, az újságíró hátrahőkölt az irodai székben.
- Ez egy undorító hiba volt.
- Egy életen át.
- Tehát most van valakije?
- Nincs. De a magányt dugom.
- Az interneten egyre furcsább dolgokat olvasni.
- Ha ad két percet, mindjárt én is felrakok valami furcsát. Pletykák.
- Tehát tagadja?
- Csípőből. Mit is?
- Hogy homoerotikus viszonyt folytat a testvérével.
- Nem tagadom, hanem csapkodom a térdemet és röhögök.
- Mit szólna, ha azt mondanám, hogy bizonyítékom van?
- Fenyegetni próbál? Ehehe.
- Ezt a fotót még nem rendeztük sajtó alá.
Az iPhone a szemetesvödörben. Loki az asztalra támaszkodott, az újságíró hátrahőkölt az irodai székben.
- Ez egy undorító hiba volt.
- Hallottál az eltűnt riporterről?
- Csak a híradóban.
- Téged készült mikrofonvégre kapni.
- Kár érte. Mi mást mondhatnék?
- Valljon be mindent.
A fátyol, az álmok és a fény. A sziréna kék fényei. A rendőr belemarkolt Loki hajába, és a rabszállítóba lökte, elég lassan ahhoz, hogy készülhessen pár jó fotó.
Mindenki erről fog beszélni, írni, blogolni és tweetelni, egészen addig, amíg örökre el nem felejtődik. Az még pont az előtt lesz, hogy kikerül a börtönből.
- Szóval életfogytiglant kaptál. És még soha nem voltál ilyen népszerű.
Loki rámosolygott a bátyjára. Thor végighúzta a kezét az üvegfalon.
- Emlékszel, mit mondtam a halhatatlanságról?
- Emlékszel, mit válaszoltam?
- Hogy sosem tennéd meg. De akkor még nem szerettél eléggé. Én úgy imádtalak, mint egy istent. Ezért mindkettőnket megöltem. Nézz ránk.
Sokáig hallgattak.
- Én nem hiszem el, hogy tényleg te csináltad.
- És ha igen?
- Nem érdekel.
- Ezúttal nem dolgoztam tisztán. Átvágtam a torkát.
- Nem érdekel. Hiszek benned... ezért nem hiszek neked. És ki foglak innen hozni.
Zsebretett kézzel ballagott haza.
A tévében a Semmi Peremén klipje ment.
Loki mohó szíveken csámcsog.
A Bosszú Angyalai körülállják.
Thor felemeli a konyhakést.
Tonynak meg kell halnia.
Megjegyzések
És tudod, mióta vártam már valami friss csemegére? Kb az ezelőtti történeted elolvasása óta. Szóval most örül a lelkem :)
Szóval mindig meg volt a késztetés, hogy kommenteljem a mostani (Avengers,Loki,Thorki) irományaidat, csak valahogy sosem jött össze. D8 Pedig ó jézus, hogy imádom őket. Nagyon, de tényleg nagyon! Annyira szíven tudnak ütni, hogy az nem igaz. Mindig sikerül egy kést szúrnod a szívembe és nem mellesleg még meg is forgatod, jó sokszor. Na nem mintha ez probléma lenne, mert így eléri a kívánt hatást. Majdnem mindegyiken bekönnyeztem, sőt volt olyan amelyiket köbö végig bőgtem. Igen ám. (de ez pozitív dolog! Igen! x'D)
Öhm. Szóval ez is nagyon tetszik ám, és nem fogsz te senkit se elveszíteni ezzel. :D Van egy tök jó sajátos hangulata. Olyan nemtudom megfogalmazni, de tetszik. Ésöhh a vége, már megint a vége, már megint! Haj. Szíven szúr, szíven! X"D
Meg egyébként tetszik az elképzelés is. Mármint a bandás. Meg aztán AU. De örülök én azoknak is! Az olyan emberlánya mint én, aki nem tud angolul örül az ilyeneknek, mert magyar fanficek Avengersben, hát hjuj. Rajtad kívül nem igazán találtam mást. (Igazándiból ne tudd meg mennyire örültem mikor láttam, hogy most már írsz ilyen ficceket is. Pont otthon ültem, a mozi után, hétvégén és azon gondolkoztam, hogy ahj milyen jó lenne ha valaki írna ilyen ficceket főleg te. Aztán följövök és hopp arcon tol egy Lokis ficc. Hát azt hittem kiugrok a bőrömből. xD)
És fene egye meg, de nem ismertem föl mindegyik számot. Csak a nagy részét.
Szóval még mindig hajlongok előtted. Még mindig istenien tudsz írni! Egen. :3
Na de most már befejeztem és visszavonulok a megintnemfogoksokáigkommentelnidemindentelolvasok sötétségbe..éterbe? (Egyiknek sincs értelme...x'D...), így is sokat írtam már....:'D
(és ohjaj. lehet az is visszatartott a kommenteléstől, hogy ígértem, bár lehet csak mondtam - nemtudom - még egyszer neked egy Sherlockos rajzot. Amire már lehet nem is emlékszel, de én igen...Mondjuk már a skícc megvan, ott pihen a többi rajzom között. De most már a nyár folyamán tényleg meg csinálom valamikor, de tényleg! :'D[félek, hogy a végén nem Sherlockosat, hanem Lokisat fogsz kapni. Öhm. x'D...])
Én már baromira akartam írni valamit és kvázi mindegy volt, hogy mit. Félek, meg is látszik a ficen, hogy nem voltam vele olyan szigorú, mint lenni szoktam. (És hogy hajnal négykor fejeztem be.) Egy hétig munnyogtam a humoromantikus Thorkimmal, de úgy egysoronként mindig elegem lett és tálcára b*sztam, nagyon nem jövünk ki egymással. Igazából már valami Sherlockosat írnék ahol biztonságban érzem magam, vagy Trónok Harcát*, de nem tudok kibékülni azzal hogy ebben a fandomban még minnndig nem találtam meg a hangomat Úgy Igazán. Írói Sirámaim #7349
Ha szeretni fogjátok ezt a történetet, végtelenül megkönnyebbült és boldog leszek.
* nem, nem tudtam ellenállni starkéknak. utálom magamat, a saját gondolataimat, érzéseimet vagy akármimet belevenni egy történetbe, hiszen nem rólam szól, de arra a meggyőződésre jutottam, hogy Loki TUTI nézi a sorozatot.
(A végén csillámló gyerekkori fluffokat fogok írni fene nagy fájdalmamban.)
Ha kijössz a sötét éterből, kapsz cukorkát. Van ám nekem sok.
A rajzra pedig számítok. *koporog az asztalon* Sherlockról sem feledkeztem ám meg, csak a múzsa nem akar homlokon rúgni, ők most a fejemben valahol baromi békésen kakaózgatnak Johnnal és az istennek se hagynak befurakodni az életükbe mert tudják hogy akkor megint összekuszálok mindent.
Én meg szeretem a kísérletezéseidet :D Egyébként szerintem lejön aminek le kell jönnie. Meg aztán így szerintem tényleg tök jó. (mármint úgy, hogy mondtad, hogy minden az olvasóra van bízva) Elolvasgatnék még ilyeneket.Oh és hát igen, de a Thorki már csak ilyen, ezért szép. :'D
(hm nyugodtan, én azokat is elolvasom. Teljesen jó az. Néha nem árt. X"D)
És oh jézus megint elolvastam a végét, így hirtelen és áhh még mindig olyan BADUMMTS! fíling. Üt. (szerintem én elfogok ezen még éldegélni~)
Hja, és így még megjegyzem, mert olvastam az előttem szólónál, ami hirtelen előbb kiment a fejemből, szóval a Lord Eddard Stark-on én is szakadtam egy sort. :D Az tetszett. :D (ohh igen már ő is az elkezdte nézni a sorozatot emberek közé tartozik. Ha már mindenki dicsérte.)
A rajz pedig tényleg készül ám. Mármint most neki fogtam a háttérnek is. *mert már megvolt az elképzelés, csak nem volt lapra vetve*. Most már csak rendes lapra kell megrajzolni, aztán festeni és kész is van~. :D (de a kompozíció valahogy nem akar összeállni rendesen jáhj.) Áhj Sherlockék meg hjaj. Kis gonoszak :D *pont tegnap nézte meg megint az első részt. és rájött, hogy jajj de hiányolja őket. egen.*
+ Még feltétlenül be kell neked vágnom egy videót, mivel ide az oldalra is szoktál ki rakni videókat, és mert ez egy annyira jó Lokis videó, hogy erre csak azt lehet mondani, hogy all my feelings! Legalábbis szerintem. (Meg aztán nem tudom, hogy láttad e már vagy nem. ): http://www.youtube.com/watch?v=UsToY4HIaqU&feature=channel&list=UL
Hádeutállakmostezért. <3 Ez volt a revans minden novelláért, mi? XD Na szépen vagyunk! Azért gyereide. *ölel*
[akarok írni GoT-ot is csak előtte el kéne olvasnom a könyveket. és nem vagyok MARADÉKTALANUL híve szegény jóember stílusának, bármilyen kegyetlenül jók is az ötletei meg a karakterei. és éppen a bátyám ül a köteteken.]
Nekem nagyon tetszett az alapötlet és maga a kidolgozás is. Egyszerűen rohadás jó az AU-része, és nagyon-nagyon jól lett "átültetve" az univerzumba az egész bagázs. (Fury a kedvencem benne, ő pont olyan, mint amilyennek lennie kell =D. [Meg úgy mindenki.])
És úgy az egész. Szerintem (megint) egy nagyon jó fic került fel a blogra.
(Amúgy hány felbukkanó dal van benne kábé? =O Úgy hármat megtaláltam, többre nem futotta...)
Mellékelni fogok hozzá egy fanmixet.
Egyébként nincs sok, csak megszenvedtem vele mire megpróbáltam kisakkozni Loki zene ízlését (ami még az adott jelenethez is passzol/hozzáad valamit). A Muse - Supermassive Black Hole meg a Rob Zombie - Dragula le van írva szépen, a Radiohead - Creepjét próbálja lekaparni a karjáról és amíg Thor Jane-el szórakozik, az Uncle Mountaintől megy a Fire Theft.
Ezentúl, ha kommentelek és találok valami jó kis videót belinkelem neked, de biztos ám. :D És utálj csak utálj! Hogy fogsz majd még! :D Najónem. Amúgy nem annak gondoltam, de most hogy így mondtad, valóban jó visszavágásnak :D Hjáj és ölelés! *visszaölel*
Hm pedig olyan sztorikat is olvasnék. Ehj, én még a könyv gondolatáig se jutottam el. x'D
A jó.
- Az alapötletet szeretem
- A "szereposztás" kiváló
- Mindenki baszottul IC
- A zenék remekek
- Az egész erősen "fúazanyád"-effekt, ahogy az kell
A rossz.
- Könyörgöm tegyél ki egy self-harm figyelmeztetést az elejére, mert... mert na.
- Annyira az olvasóra van bízva, hogy én már véleményem szerint leredukáltam magam a szó szerinti értelmezésre. Ami nem biztos, hogy jó.
Plusz egy: ha írsz GoT-t, abban semmiképp ne számíts tőlem kritikára. Látom, lesznek akik elolvassák, de nekem bizonyos elveim miatt, és dolgok miatt, amiket megtudtam íróbácsiról, egy életre elment tőle a kedvem, hogy belenézzek, szal az én nevemet majd ott ne keresd.
- Köszönöm <3
- Köszönöm <3
- Köszönöm <3
- Awwwmárrrrr *purrpurr*
- JAJISTENEM. Igen, igen, tudom, hogy illene. Csak az a baj, hogyha EGY helyre rakom, akkor már az összeshez kell, hogy ne az legyen hogy "hát ezen nincs NC-17 akkor ez biztos korhatármen--- John. John mér vagy halott. John.", meg mert az összes kiskorú rávetné magát a "brutál" sztorikra szóval a figyelmeztetés pont az ellenkezőjét éri el annak ami a célja, az állandó dilemmák hogy most mi-milyen korosztály, hogy szóljak-e külön a lelkiterrorért vagy hogy mondjuk a szexjelenet a Demenciánkban az tényleg kiérdemel-e egy BDSM figyelmeztetést.
Csak így meg tényleg azok hőkölnek hátra a székben akiknek kissé vizuálisabb a fantáziájuk. Sejj. Nehéz. Utólag is bocsánat. ><
- Öööö, igazából én ezzel most így kísérletezgetek, hogy mennyit lehet rábízni szegényekre, erről szólt már az Asszimiláció, A kisebbik rossz elve, a Hazafelé, a Rómeó a holdra esküszik... szóval jó tudni, hogy neked ez így nem annyira jött be. *eredmény feljegyezve* Egyébként én is "naiv" olvasó vagyok, szeretem szó szerint venni ami le van írva és legfeljebb utólag állok le igendeházni. Csak mindkét regényemhez kell a tapasztalat, hogy mennyire hajlandó egy átlag olvasó belemenni a játékba. És egyébként az a jó, ha nem megy bele, mert krimit írni például csak úgy lehet. Ha a felénél becsuksz egy Holmes-novellát és elkezdesz kötözködni, oda az élvezet.
GoT: Amennyit láttam/hallottam az íróbácsiról, az alapján én sem vagyok ELFOGULT a személyével kapcsolatban. A sorozat nagyon tetszik, a könyveknek vagy nekigyűrkőzök, vagy nem.
A figyelmeztetés meg - lehet, hogy rávetik magukat, de ilyen téma, mint pl a self-harm, vagy BDSM, neaggyisten nemi erőszak (khm, It's all about us, khm) nem feltétlenül a kiskorúak lelkének megóvása céljából kéne, hanem... azért nemkellemes következményei lehetnek.
SZÓVAL: meddig lesznek még Bosszúállók? Mert engem már *ohadtul sikerült felbosszantaniuk. Mindennap feljárok reménykedve egy kis Johnlockban... ha már fluffot nem is kapok, legalább egy angstot! *könnyeivel küszködik*
Tehát a kérdés: MEDDIG?
Hű szeretettel lelkes olvasód: Bea
Bosszúállók mostantól amíg bírom szusszal, DE! párhuzamosan a többi fandommal (ami elsősorban Sherlockot és másodsorocskában Doctor Who-t jelent). Még jöhet mellé esetleg GoT. Mindig ahhoz írok, amihez éppen ihletem/kedven szottyan, és most engem is a szuperhős-hájp kapott el. Sherlockékról azért nem feledkeztem meg, csak John és az ő detektíve jelenleg a lábukat lóbázzák fejem nappalijában, teázgatnak és csevegnek, és valahányszor megpróbálok közel osonni hogy elcsípjem a szavaikat, rámmordulnak vagy néma hallgatásba burkolóznak. (Szerintem tartanak tőlem. Tudják, hogy tönkreteszem az életük.) Amint megtöröm az ellenállást és lesz valami ÉRÉTKELHETŐ ötletem, természetesen jön, mert az én szerelmem a szerelmük iránt már csak ilyen múlhatatlanka, és úgy laza 38 írás után úgy érzem, kezdek otthonosan mozogni a világukban - csak ez a 38 azt is jelenti, hogy muszáj újat mondani, olyat, amit idáig ennyi próbálkozással nem sikerült még.
Be van ütemezve mindenesetre a nyárra egy nagy Sherlock-projekt is, de szerintem úgy szeptemberre lesz kész, amilyen kapós kis munkatempóval megvert minket a sors.
[A műhelyben van egy sztori Sherlock édesanyjáról, de igazán, NAGYON rossz.]
(És bocsi a kellemetlenségeskedésért...) :)
Komolyan.
Ilyen hálás én még ficírónak nem voltam, mert most tényleg az volt, hogy egy cseszett mosolyra nem voltam képes egész álló nap, egészen addig, míg el nem kezdtem olvasni ezt a történetet. Az mellékes, hogy a végére megint összefacsarodott a szívem, mert annyira fáj belegondolni abba, hogy a Thorki mennyire életképtelen valójában, és vér, és gyűlölet és szeretet... De szükségem volt nekem erre most, hogy kiszabadítson abból a mederből, amiben a mai napom történései csordogáltak.
Na de, hogy ne csak lelkifröccsözzek itt, valamit a sztoriról is:
Starkot IMÁDTAM. Annyira el tudtam képzelni azokat a mondatokat ténylegesen (mármint RDJ előadásában) elhangzani a szájából, és a gesztikulációját, és mindent. (Habár, ez nagy általánosságban igaz a szereplőkre, akiknek újabb dialógusokat adsz a szájába. De talán azért tűnt fel nekem itt Stark, mert vele nem nagyon írsz. ÉsmertéppenpontosanannyiraszeretemmintLokit :D)
Meg eleve az elképzelés.. Hogy rock banda... És Loki, mint botrányhős énekes... ♥ És Stark, mint gitáros, hát ott kész voltam... Gitáros-fétisem van banyek! :D És annyira, rettentően vizuális típus vagyok, hogy szinte láttam a jeleneteket *-*
Aztán... Nekem nagyon tetszett ez a rábízni-az-olvasóra-mit-hisz-el dolog. Valahogy.. Hozzá igazíthatom a leírtakat az általam róluk megalkotott gondolatbeli képemmel.
Nem tudok normálisan fogalmazni. De tényleg. Szóval csak.....
KÖSZÖNÖM ♥
Nagyon-nagyon örülök, hogy segíthettem (illetve hát no, a történet) és remélem a válasz már széles víg jókedvedben ér (az egyszer fenn-másszor lenn elv alapján most valami NAGYONDERÉKNEK illene történnie veled) (mer ha nem akkor kénköves ménkű formájában lesújt ádáz haragom)
Szóval ööö, ÉN köszönöm. Igazán. Tonyval azért nem dolgozok, mert nem merek, mindig aggódtam, hogy eltúlzom, szóval óriási megkönnyebbülés, hogy eltaláltnak érezted.
Az együttes-témát nem használtam ki annyira, mint lehetett volna, de ahhoz regényt kellett volna összedobnom így nagyhirtelen *lemondó sóhaj* A fejemben azért tovább zúznak a srácok.
*még egy csontroppantó ölelés búcsúzóul*
És szívesen~ Bármikor írok neked ilyen szépeket, amikor csak szeretnéd, mert mind szívből szól, szóval sosem hazugság.. Na, ez nagyon értelmes volt XD
Zzzomg~ esküszöm, ha befejeztem a Loki portrét, amit tegnap kezdtem el rajzolni, csinálok egy együtteses fanartot *----*
(Majd, ha kíváncsi vagy rá, akkor ha kész lesz Loki, ami feltehetőleg még a mai nap folyamán megtörténik, ahogy hazaértem melóból, akkor majd megmutatom... Mert a véleményedre visziont én vagyok kíváncsi :D)
*belebújik az ölelésbe és nekiáll lelkesen dorombolni*
NAGYON várom mind a Lokit, mind a fanartot! ;u; *lö mániákusan szeret rajzokat kapni akár virtuálisan akár nem*
*patpat*
Szóval erre az irományra nincs más szavam azon kívül, hogy rohadtul, teljesen tökéletes lett. Ahogy olvastam, teljesen belemerültem és egyáltalán nem vettem észre, hogy vége van. Nem is tudom, mi szépet tudnék még írni.
Azt hiszem, semmit. Fantasztiálatos lett! :DD
Várok még több ilyen Bosszúállós írást. :D
(Elfelejtettem írni, de szerintem a Trónok Harca könyvben van olyan jó, mint sorozatban. Mondjuk én azt vallom, hogy a könyv, ha az az eredeti, akkor jobb, és nem mertem több, mint két részt megnézni a sorozatból, mert tényleg erősen villogott az a karika a sarokban, nameg anyu szeme mellettem, de mindenesetre szerintem a könyvnek is adj egy esélyt. Majd ha lesz időd olyan 800 oldalakat olvasgatni =D.)
http://www.kephost.com/images4/2012/6/30/mww5bqoi6kk9h3817pki.jpg
Ez annyira LOL, de igaz. Nagyon tetszett ez a ficced is pedig nem nagy fandom nálam a Bosszúállók.
Ned Stark említésénél hangosan felnevettem. Most néztem meg a sorozat eddigi két évadát, remélem fogsz írni ebben a témában is. Én várom. :D
Puszi az orrod hegyére, csókoltatom a zenei ízlésedet, mert valami magnifico, és lenne egy kérésem:
Engedelmeddel szeretném illusztrálni az egyik jelenetet, amikor Loki a szilánktrónuson ül, szív a mancsában, és ugye menegeded? - boci szemek -
Na visszatéve az istenítésre: Képzeld el, ahogy térdre vetem magam, bőszen hajlongok, és közben veszettül kiabálok, hogy MÉGLYETANÉPNEKKÜLÖNBENTÖMEGGYILKOSSÁGOTKÖVETELEK. Mármint még több ilyen bazi jó Avengers-ficcet, mert nem elég belőle, ahogy a többiből sem.
És itt egy fincsi ajándék.
És kijavítom az egyik szót: KÖVETEKEL
Félek a rendőrségnek készenlétbe kell helyeznie magát, ugyanis az elmúlt időben nem látogatott meg a bosszú múzsája a töretlen rajongás ellenére sem. *nyel*
És asdfghjklé all the fanarts~~
Amúgy ne várj csodát, nem lesz valami hűdegigamegaüberkirály"awesome", mert a scannerem halott, nincs rajzprogim, szóval kézzel fogom (papírra, ceruzával, radírral - HISZTIZÉSSEL) rajzolni.>< És fotózni fogom. De azt művészien fogom megalkotni. Loki ruháját rám bízod, vagy kapok róla anyagleírást?^^
Míg nyaralok, nekiesek és firkantok valamit. Alig várom a munkát.*csendben hozzáteszi, hogy a skicc már megvan, de valamelyik szemétláda összetaposta bent apja műhelyében, szóval levágott egy hisztit és hagytaapicsácskába*
Kurva jól írsz, több Thorki fanfictet kéne írnod. :D