Trónok Harca fanfiction, Theon ► Robb || a második/századik tűzbe dobott levéltöredék
Hullámketrec.
Pergő sószavak a sebeim marják.
Fémeskü íze a számban.
Hetedhét tengeren száraz lábbal átkelek, de mit kezdjek a sár szagával földjeiden?
Sár és por és szikla, mondd mégis miért hiányzik így?
Hamis testvér, kölyökfarkas, trónfosztó király, miért hiányzol így?
Kézen ragadtál és ennyi volt, mezőn rohantunk, erdőn rohantunk, hegyen rohadtunk és eszembe sem jutott, hogy az utat keressem, utamat hazafelé, vagy a dicsőség felé, egyre csak felfelé.
A nevemen szólítottál és az a név egyedül az enyém volt, nem suttogták veled rég halott ősatyák: Greyjoy. Örömöm bár szürkévé kopott, de tudod, a bánat színe fekete. Nem siratlak és nem örvendek bukásodnak.
A napon, mikor újra látlak, valamelyikünk majd kardot ránt: az sújtson le, aki kimondta az ítéletet!
Tudnom kell, én gyűlöltelek-e előbb; tudnom kell, valóban így volt-e.
Ó a tenger felzabálja az elmém: átmossa és szétmarja, valamikor boldogan ringtam ölelésed emlékében és most fuldoklom.
Hogyan történhetett mindez? Milyen zászló alatt, milyen isten vigyázó szeme mellett? Szétfoszlott rongyok a szélben és örökre lezárult kőszemek!
Fuss, menekülj és megvetlek örökké; maradj, pusztulj és megvetem magam örökké amint véred árán fiává és hősévé ken fel a vassziget.
Talán
talán nem tépné szét a szívem, ha nem farkasok játéka lenne ez: te vagy én, az erősebb nyer.
De egyedül a halál győzedelmeskedik.
Megjegyzések
Újranéztem a lakótársammal a GoT-ot, és még ki sem hűlt a lejátszó, máris berakott valami zenét amitől én nekem ezt ki kellett írnom magamból, egy lendülettel (és azzal a lendülettel már rögtön dobtam is a honlapra), szóval nem tudom, tudok-e olyan GoT sztorit írni ami
a) átgondolt
b) megfontolt
c) történik benne valami
de SZERETNÉK.
NAGYON.
NAGYOHOHOHON *all the feels*
*ölel és szipog*
Nagyon tetszett. Amellett, hogy GoT, nagyon te vagy, és ez a kettő együtt valahogy nagyon működik. Írhatnál még.
Nagyon köszönöm hogy rávettél hogy megnézzem é---tudod mit, nem. Menj a francba, azóta konstans könnybe lábad a szemem és csak kommandózva tudok közlekedni a sötétben.
Egyébként úgy álltam hozzá, hogy de miért pont Theon?! Najó azért nem, de így a 2.évadban szidtam össze-vissza.[ De itt a te írásodban nagyon is szimpatikus volt. Meg mondjuk nálam is úgy van, hogy hát most bírom, most nem.] Mondjuk olyan kis szerencsétlen szegény...x'D Amúgy olyan Reisutosannagyonjó lett möegint. C: Elviselnék még több ilyet C:
Nha meg másik téma. Kész van ám a rajzod. [ egyébként már vagy egy hete...csak valahogy nem vitte rá a lélek, hogy beszkennelje...*elbújik*] Khm. Szóval remélem azért tetszeni fog, és nem lett oly' szörnyű. [a színek amúgy nem ilyen élénkek eredetileg csak a szkennelés eléggé elrontja a színeit ezért egy kicsit dobtam rajta, meg a szeménél és akörül eléggé befénylett a fekete rész, azért bocsánat..meg a füle..ohjaj, az nem lett olyan jó, nem mennek még a fülrajzolások...:'D]
http://www.kephost.com/images4/2012/7/10/663so2reflwklcs5p90c.jpg
Meg aztán ezt valahogy eljuttatom hozzád. Valahogy, valamikor....x'D
és
egyszercsak
azon kaptam magam hogy
a shipem kihajózott az óceánra és csatlakozott a Johnlock, az USxUK, a Thorki és mindenegyéb Győzhetetlen Armadájához
és hogy amíg a lakótársam szívettépő szólamokat hallgat én egy txt-be villámgyorsan lepötyögöm ezt (ő meg hangosan röhög mert vicces képeket talál tumblrön)
A kapcsolat sémája nagyon egyszerű, két fiatalember akik nagyon közel álltak egymáshoz de aztán a sors viszontagságai közepette fátumszerűen ellenséggé lettek. Ami viszont eredeti és megkapó benne, az Theon bukástörténete, ami már egy cseppet sem olyan eleve elrendelt, végigkövetjük a döntéseit, tudjuk, melyik hova vezethet, és ő is látja a hibáit de csak megy előre és asdfghjklé;; motherly feels és nem tartok theonológiás kiselőadást már csak azért sem mert
A RAJZOD
beszéljünk a rajzodról, mert nagyon szívetmelengető és nagyonnagyonnnnn köszönöm! A technika bravúros, tetszik, hogy rétegei, mélységei vannak, tetszenek a színek így élénken is, Sherlock tekintete, a határozott vonalak, nagyon ügyesnek tetszik lenni, csak így tovább! *finom célzás arra hogy MÉG*
És hjaj, lehet még így is megkedvelem Theont és még sajnálni is fogom...szépen lassan teszel róla. Heh. :'D
És hjaj a rajzom. Hátan elsőnek is szívesen, élveztem csinálni~ :3 És másodszor én köszönöm nagyondenagyon a dicséreteket! *most nagyon boldoggá tetted. x'D*
És ohh, az a mééég. Hát sajnos van egy mumus amit lustaságnak hívnak és engem nagyon de nagyon körbehálózott és nöem szereti, hogy ám én itt rajzolgatok. *ismét elbújik*
[ még egy megjegyzés: kis huncut volt a szkenner és most tűnt föl, hogy egy kicsit nyújtott a rajzin, na mindegy..:'D ]
Amúgy remélem majd akkor is tetszeni fog amikor már a kezedben fogod tartani a rajzom! C': szánt szándéka, hogy odaadja neked az eredetit nem csak egy szkennelt képet [ mert azért picivel tényleg másabb, mint gépen]
Ahogy megírtad, az persze most is nagyon-nagyon jó (tudod hogy imádom), de
most tényleg ship? :'D
Ne, komolyan.
?
A Clash of Kings by George R. R. Martin (Theon I, p96)
na jó tehát ténylegesen értelmeset itt sem fogok ám mondani.
tulajdonképpen
Örömöm bár szürkévé kopott, de tudod, a bánat színe fekete. - ez szép.
valamikor boldogan ringtam ölelésed emlékében és most fuldoklom. - gyönyörűen evokálod a vízbefúlási rítust hogy őszinte legyek :D amit amúgy is imádok, az egyetlen jó része a vas-szigetes dolgoknak a hangulaton, iron-priceon kívül
meg ugye a zárómondat, amire nem a kiráz-a-hideg, könnyek a szemben a reakció, hanem a tipikus fakutya-vigyor, tenyérdörzsölés "na erről beszélünk" érzés.
na azért akkor is nehéz elvonatkoztatni de itt nálam van a bug :D szépen írsz de ezt nyilván nem kell tovább feszegetnem, leírtam már párszor és kezdek kifogyni a jelzőkből.
ez a szösszenet amúgy körülbelül hatmilliószor tragikusabb onnan nézve ahol tartok (ami 4,25 könyv egyelőre). megvan az hét is valószínűleg. hihetetlenül nem tud írni a fickó, na de amiről ír.. annak van egy hangulata
(ezermillió bicsbocs, az ablakzsiráfban fokozottan NEM az én arcom van a kohézió bejegyzésnél.)
Én szeretem Robb feleségét. Édesek.
(Az ASOIAF-ban kábé mindenki mindenkivel, említés szintjén. Szerintem.)
Okéoké, tehát, van sok szép kánon páros a GOT-ban, Daenerys&Khal, Tyrion&Shae, Starkszülők és satöbbiek akiket véresre shipelek, de nem tudnék róluk mást írni azon kívül hogy asdfghjklé;;
És első ránézésre én is nagyon szurkoltam Robbnak és az asszonykának, de az újranézéskor elkezdett bosszantani - azért, mert a sorozat néha valahogy teljesen hülyének néz. A viszonyuk annyira determinált, már a legelső találkozásuk legelső másodpercében tudni lehet, hogy na ők akkor most végzetesen és halálosan szerelmesek lesznek, és nem is nagyon törődik a sorozat azzal hogy megmagyarázza, MIÉRT, egyszerűen csak el kell fogadni, mint egy dogmát. Oké, lelkiznek egy sort - de az az ember érzése, hogy BÁRKI ott lehetne a csaj helyett. Hogyha egy másik nővérkére vet szemet, akkor ugyanitt tartanának. Annyira fátum-szerűen vannak jó helyen, jó időben és jó (illetve pont hogy rossz) körülmények között, hogy az bugyuta és bosszantó. Nem utálom őket, de nem is shippelem. Elfogadom azt' csüssz, de Robbnak még a legjobb barátjával, Theonnal is több kémiája van. És ha a kánon ennyire fanyar ízt hagy maga után, akkor már inkább hagyom, hogy elszabaduljon a fantáziám és a merő "milenneha" alapon felvetett Throbb-hajó kievezzen a nyílt óceánra... nem, nem hiszem hogy össze fognak házasodni ők is és nem is drukkolok nekik, a Throbb a headcanonomban egy kamaszkori hülyülés (Theon konstans csajozása és Robb kötelességtudó magaviselete mellett) ami mélyebb, fontosabb emlékeket (sebeket) hagyok mindkettejükben, mint kellett volna, de ezt (a barátságuk és a birodalom érdekében) sosem fogják beismerni maguknak vagy egymásnak.
Így pedig csak a sorozatra támaszkodhatok. Ergo bele fogok futni fatális OOCkbe, önellentmondásokba és haosnlókba a pályán maradva.
Félek.
De a folyamat már megállíthatatlan.
A 9gag el volt ömlesztve Trónok harca postokkal, de amikor megláttam a szavazást a blogodon, úgy döntöttem, belevetem magam a mélyvízbe, aztán indulhat a nyári sorozatnézés.
Két napig alig aludtam. Végignéztem a GoT-ot egy ültő helyemben, aztán tájékozódtam afelől, hogy csak jövő év tavaszán jön ki a harmadik évad. Aztán sírtam.
Úgyhogy ez a történet nagyon jól esett:) Készülj fel rá, hogy a te írásaid fognak éltetni áprilisig. Vagy amíg el nem olvasom a könyvet.
Mint az olvasóid túlnyomó többsége, én is körülbelül éjfélkor(-hajnalban) nyitok be ide, aztán próbálom kibogozni azokat a gyönyörű sorokat, amelyeket földobsz a blogra.
Miután utánanéztem, ki az isten is volt Theon, vagy háromszor olvastam el egymás után a történetet, és mindannyiszor elbűvölten csorgott a nyálam.
Még. (ﾟヮﾟ)
Üdv az anoním GoT fanok terápiás csoportjában! *átnyújt neki egy adag nyugtatót és levendulás teát* Minden rendben lesz. Jó, nem, de azért jó itt, hidd csak el :D
Nagyon-nagyon-nagyon szépen köszönöm a bíztatást, ha bírom erővel, írok még :D Feltehetőleg továbbra is kettejükről, de nohát.
Hihetetlen az arc, és ezért pl nagyon imádom hogy elmúlt kétezer, mert egy egetverően rossz könyvsorozatból (azért karakterszinten még mindig védem ezt a perverz bácsit, csak bár tudna írni) egy iszonyúan jó sorozat lett.
Nekem legalábbis voltak párbeszédek, kivétel nélkül könyvháttér nélkül amikbe beleborzongtam. (power is power pl, meg theon beszédét is imádom, cersei minden szavát.. )
Jó ez az univerzum csak az út rögös. Az OOCktől meg ne félj csak fogd a sorozatra, léptek pár furát már :)
És igen, már a sorozat jó fele is olyan, hogy frankón mellbevágós/idézgetős, nagyon tetszik a hogy is mondjam, történelemszemlélete. Persze egy kitalált világ díszletei között, de nagyon igaz és örökre aktuális.