Best of Tuesday

Ó, igen, már ilyenünk is van! Fordítások. Beiratkoztam a Szabó Ervin könyvtárba és nekiszörfölködtem magam az internetnek, és így végre megvannak azok a Sherlock Holmes sztorik is, amiket idáig nem olvastam. Bár tervezem, hogy a nyáron komplett novellákat is lefordítok (olyanokat, amik ritkán jelennek meg magyar kiadásban), egyelőre ez csak egy ilyen "Best Of" válogatás abból, amiket csütörtökön olvastam és fordítottam.
Természetesen minden jog Sir Arthur Conan Doyle-t illet, és ennek a miniválogatásnak a közreadásából semmiféle anyagi hasznom nem származik.

"- Számíthat rám, Holmes. Semmi dolgom egy-két napig.
- Az erkölcsei mit sem fejlődtek, Watson. Immár a füllentés is gyengeségei közé tartozik. Magán viseli az elfoglalt orvos minden jegyét, bármely órában hívhatják."
(A Mazarin Gyémánt)


"- Mr. Josiah Amberly otthonát Révlaknak hívják - magyaráztam. - Azt hiszem, érdekelné önt, Holmes. Olyan, akár egy elszegényedett földbirokos, aki alattvalói fennhatásága alá került. Ismeri az ilyenfajta környéket a monoton kockaköves utcákkal és a fáradt külvárosi főúttal. Éppen a találkozásuknál, középütt, mint az ősi kultúra s nyugalom szigete fekszik ez a vén házikó, melyet egy nap-fakította magas fal fut körbe, amit kipettyezett a zuzmó és rátelepedett a moha, olyasfajta fal--
- Elég a költészetből, Watson - mondta Holmes rezignált hangon. - Értem, hogy egy magas téglafalról van szó."
(A nyugdíjas festékes)


"- Magára ne vegye, nagyrabecsült társam. Tudja, milyen személyeskedő tudok lenni. Senki más nem tehette volna jobban. Legalábbis a többség. De egyértelműen figylemen kívül hagyott pár jelentős pontot. Mi a szomszédok véleménye erről az Amberley-ről és a feleségéről? Ez lényeges. Mi a helyzet Dr. Ernesttel? Valóban az a nőcsábász fajta, akinek gondolnánk? Természetes adottságainál fogva, Watson, önnek minden hölgy cinkosa és segítőtársa. Mi a helyzet a postáskisasszonnyal vagy a fűszeres feleségével? Látom önt magam előtt, ahogy édes semmiségeket súg a Kék Horgony pultoslánykájának fülébe, és cserébe komoly információkat kap tőle. Mindezeket elmulasztotta megtenni.
- Még nekiállhatok."
(A nyugdíjas festékes)


"Belopóztam az elsötétített szobába. A beteg [Holmes] éberen feküdt, és rekedt hangon a nevemet suttogta.A redőnyt a háromnegyedéig leeresztették, de egy napsugár áttört az ablakon és megvilágította a sérült bekötözött fejét. Egy karmazsin folt átitatta a gézt. Melléültem és lehajtottam a fejem.
- Minden rendben, Watson. Ne legyen úgy megrémülve - motyogta gyönge hangon. - Nem olyan rossz, mint amilyennek kinéz.
- Istennek hála!
- Mint tudja, szakértője vagyok a bottal való harcnak. Sokszor szolgált már a védelmemre. De a második férfi már túl sok volt nekem.
- Mit tehetnék önért, Holmes? Nyilván az az átkozott fickó alkalmazta őket. Csak egy szavába kerül, és péppé verem.
- Jó öreg Watson! Semmit sem tehetünk...(...)"
(Az előkelő ügyfél)

"1903 szeptemberének egyik vasárnap estjén táviratot kaptam, Sherlock Holmes egy jellemző lakonikus üzenetével:

Jöjjön azonnal, ha alkalmas - ha nem alkalmas, akkor is jöjjön.
S.H.

Azokban a kései időkben igen sajátságos viszonyt ápoltunk. A szokások rabja volt, és csekély számú, ám megrögzött szokásainak egyike voltam magam is. Mondhatni, azt jelentettem neki mint a hegedű, a dohány, az agg fekete pipa, a névmutatók, és egyéb, kevésbé megbocsátható függőségei." *
(The Creeping Man - szójáték a csúszás-mászással és azzal, hogy ijesztő a fazon. Én is féltem tőle. Nagyon.)


* vö. Nem ragályos bevezető. Büszke vagyok magamra, mert akkor ezt az esetet még nem olvastam.