bloody romantic
történetek: itt
slash magyar destiel fanfic x-men magneto x professzor professor fic erik lehsnherr / charles xavier cherik hannibal hannigram hannibal/will fic magyar good omens elveszett próféciák crowley azirafael slash fic fanfiction magyar slash good omens elveszett próféciák crowley/azirafael avengers bosszúállók thorki thor loki stucky steve bucky magyar trónok harca throbb theon robb slash bl boy's love yaoi fic fanfic fanfictionction
Megjegyzések
Linkcsere. Igen.
*K.O.*
Bekkadesu, nekem is hiányzik a srác. Meg Adrian és Ian, és igen, Timothy is, bár szegényk emár (alaposan) beteljesítette az életét. Az OCkben az a jó, hogy még bármikor előhívhatom őket. Ó, höhöhö, haha, bruhamhaha.
És jól tudod mit gondolok az egész lines-sagáról :)
Phoebe voltam. de máshogy nem tudom elküldeni.
tényleg nagyon jók, grat! \(*‿*)/
azóta is kedvenc fanfiction íróm vagy! :) bár ma már csak ritkán olvasok ilyeneket, azt hiszem most éppen visszaszokóban vagyok..
megismertem egy fiút, aki nagyon emlékeztet Timothyra(<3 *-*), leginkább belsőleg, de egyébként neki is hosszú a haja, csak szőke(wááá gyönyörű haja van :]), tehát tényleg felejthetetlen a lines, már csak miatta is, a többi Death Note-s írásodat is imádtam *-*
igaz, akkor nem írtam semmi kommentet, de most -már vagy egy év elteltével- csak sikerült rávennem magamat :)
örülök, hogy idetévedtem :D
a Hetáliát is szeretem, még nem nézetem végig az animét, de az oldat elnézegetve egyre inkább kedvet kapok :)
én azért reménykedek még, hogy majd egyszer.. talán.. még lesz folytatása a Death Note-os írásaidnak *_*
Moku
Hajaj. Nekem is hiányoznak a srácaim, rettenetesen, és nagyon meghat, hogy ti is visszavárjátok őket és köszönöm ;A; Viszont ha folytatni akarnáma bloodline-t, akkor úgy kezdeném, hogy újraírom az EGÉSZET, ami kétségkívül érdekes lenne, de nem valami izgalmas. Fejlődött a stílusom is (remélem, már kevesebbszer pakolok össze furcsa és kicsit erőltetett kifejezéseket), próbálok kevésbé szappanoperás lenni és jobban odafigyelni a mellékszereplőkre (a Starbuckos csaj, a múzeumban üldögélő diákok, a tanárok, a hajón utazók, a tucatosztálytársak - sablon helyett jellemet akarok, nem hagyhatnám őket úgy, ahogy vannak.) szóval az is, a mostani ficeim is, minden csak szárnypróbálgatás, mielőtt elrugaszkodnék hogy nekiessek a saját regényeimnek. Az egyiken kilenc éves korom óta dolgozom, és van egy másik is... aminél az alapkoncepció megvan, de a szereplők csak homályosan, és az jutott eszembe, hogy talán megpróbálom átmenteni oda Iant, Adriant, Timothyt és Faith-t. Egy szép, rendes, kiadatásra szánt regénybe, ami Isten tudja, mikor fogok tudni megírni, mikor érzem majd magamat késznek rá, mikor lesz eléggé egységes, de szeretem ezeket a fiúkat, és nem akarom őket otthagyni pár csonka történetben.
Hihetetlen nagy a fejlődés a történet elejétől a végéig.
És brutális, hogy azóta is mennyit fejlődtél *-* Remélem, ha mondjuk egy év múlva visszaolvasom a mostani írásaidat, akkor is ekkora különbséget érzek majd a leendő és a mostani alkotásaid között :) (Hm, ez a mondat lánykorában biztatás akart lenni... szóval nem a mostani írásaid lekicsinylése, mert ugyebár részemről egyébként is csak tátott szájú csodálatról beszélhetünk <3 (meg egy pici irigykedésről a kitartásod miatt, mert a fejlődés mögött mindig sok munka van...)