A tumblrön most nagyon föllendült a párbeszéd az író és az olvasó viszonyáról; találtam egy rövid és hasznos kis bejegyzést a hozzászólásokról, amit gondoltam, megosztok veletek uwu
icybluepenguin:
A hozzászólás annak a bizonyítéka az író számára, hogy olvassák a dolgait, szeretik, és szeretnének még. De az olvasó néha nem tudja, mit mondjon, vagy szégyellős, vagy új neki az egész, vagy fél, hogy magát ismételné.
Kezdjük azzal, hogy tök mindegy, milyen népszerű a blog és hány feliratkozója van, mindenki szereti a visszajelzéseket. Ha azt hiszed, hogy butaságot mondasz vagy csak zavarod az írót, figyelj ide - minden író riszálni kezd, ha új üzenete érkezik (ízléstől függően szambát vagy bugit.)
Egy egyszerű "hát ez tök jó volt / vicces volt / szomorú volt" jellegű hozzászólás csodálatos. "A legjobb sztori, amit olvastam a héten." "Nagyon cuki, jókat röhögtem." "Ilyet még." "Csak így tovább!" - imádjuk, imádjuk, imádjuk az ilyen üzeneteket! A konkrét kommenttel viszont segítheted is az írót. A konkrét kommentekben az a jó, hogy elmondjátok, mit szeretettetek, és mit nem. Szeretnétek befolyásolni, milyen legyen a következő sztori? Mondd el, mi tetszett, és biztosra veheted, hogy az benne lesz! A konkrét komment egyszerűen az, amikor konkrétan megmondod az írónak, miért tetszett a történet - és nem is kell, hogy hosszú vagy bonyolult legyen. (Bár ha még hosszú is, akkor nagyon imádni fogunk.)
Tetszett, hogyan írt meg egy karaktert? Beszéljünk a szereplőről: "Tetszett, hogyan írtad meg X-et" "Y nagyon poén volt" "Tarkón akartam ütni Q-t egy heringgel!" "Nagyon átjött X idegessége" "Y érzéseivel igazán tudtam azonosulni" "R keveset mond, de Istenem, amikor MEGSZÓLAL..."
Van egy sor vagy egy jelenet, ami különösen tetszett? "Az a parkos rész? WHOA." "Soha senki nem írt még le így egy bögre teát." "Ahogy X félelmeiről írtál... összetörted a szívem."
Volt olyan rész, ami felébresztett benned valamit? Vidám lettél, szomorú, mérges? "Az utolsó jelenet tönkretett, X annyira kis elveszett" "Fel akartam ugrani, amikor végre elcsattant az első csók!" "Ez a fejezet olyan feszült volt, lüktetett a szívem a végére"
Emlékeztet valami a saját életedre? "Voltam vakációzni Londonban, és olyan volt most, mintha újra meglátogatnám a várost "Amikor Y R-ről beszélt, pontosan tudtam, mit érez" "Nagyon elkaptad azt a magányos, széttört életérzést; tartottam már ott."
Vannak megválaszolatlan kérdéseid? "Tudnom kell, mi van abban a kosárban!" "Na ebből hogyan mászik ki?" (Néhány írónak rosszul esik, ha találgatni kezded a történéseket ("Tuti ki fogják dobni a levelet!" "X vissza fog jönni," így azzal óvatosan.)
És ne felejtsd el: nyugodtan légy lelkes, szórj annyi felkiáltójelet, nagybetűt és emojit, amit amúgy is szoktál - nem kell visszafognod magad. Áruld el egy írónak, ha újraolvasod a munkáit - nem fog kirúgni a komment-szekcióból, ha visszatérsz még pár észrevételre, sőt: semmi sem tesz boldogabbá minket, mintha tudjuk, hogy a munkák második nekifutásra is veled maradt. Nagyon izgatottan várunk minden apró észrevételt, hidd el.
Rengeteget tehetsz az íróért azzal, ha ajánlod a munkáit másoknak - nyugodtan mondd el, ha hoztál magaddal új embereket, ha tweetelted, kiraktad facebookra vagy blogoltál róla, vagy akár csak ha szóba hoztad valamikor.
Az író nincs meg a közönsége nélkül - nagyon hálásak vagyunk nektek, akár harsányak és hiperlelkesek vagytok, akár csendesebbek: az a történet, amit olvasnak, él. Tudnunk kell, hogy olvassák. Kell az a komment, mint egy falat kenyér - ne hagyd, hogy éhezzünk. :D
a bejegyzés a saját fordításomban szerepel
kapcsolódó cikkek: [A kritikaírás művészetéről]
Megjegyzendő: a bejegyzést nem valami passzív-agresszív provokációnak szántam; abszolút elégedett vagyok a kommentjeim számával és tartalmával, mert ti vagytok a legjobbak ( ;u; ) Ugyanakkor sok író van köztetek és úgy amúgy a bloggeren, akik szerintem nem kapnak elég figyelmet, és még több olvasó van, aki szívesen csatlakozna a hozzászólás-szekcióhoz, de nem tudja, hogyan kezdjen neki. Remélem, icybluepenguinnel közösen segíthettünk picit :3
és na. 100 kritika nagyon szép, 101 még szebb - tudjátok, hogy megy ez.
Megjegyzések
Elég régóta járok már a blogodra, de eddig nem szóltam hozzá semmihez, de ha már írtál a kommentekről egy cikket, illetve fordítottál, gondoltam ideje lenne előbújnom. (Ugyanis általában én is ellustulom ezt a kommentelősdit.) Úgyhogy ezúton szeretném elmondani, hogy masszívan rajongok minden írásodért, és rántottál már bele fantasztikus fandomokba, amiért nagyon hálás vagyok. Amit a legjobban szeretek a blogodban, az az, hogy minden sorodból süt az intelligencia, a tájékozottság és a tolerancia, és ez őszintén lenyűgöz, és tisztellek ezért.
Köszönöm, hogy lefordítottad ezt a cikket, mostanában egyre fontosabbá válnak nekem az ilyen írások, amióta ,,kinyílt a világ". Az utóbbi időben egyre többet gondolkozom azon, miért népszerűbbek egyes írások a többieknél (és miért nem az enyémek), de persze ha én se hiszek eléggé magamban, mások hogyan higgyenek? (És még így is megtartom magamnak a legtöbb kétségemet.)
Mindenesetre végszónak: köszönöm, hogy olvashatlak! :)
S.B. Hawk, örülök, hogy nem csak én swingelek az új kommentekre; lehetne kész kis írói tánccsoportot alapítani egy vetélkedőest keretében, ahol kommenteket olvasnak fel nekünk, és megnézik, ki vadul meg leginkább a parketten :DD
Szóval ja, szeretjük a kommenteket. Meg az ilyen bejegyzéseket.
indult harminccal
maradtak tizen
kiket ijesztettem el, mikor és hol és úristen
-- de ha ez megnyugtat, a tapasztalataim szerint a végére előkerülnek, sőt, duplájával, mert közben sunyin becsatlakoztak még egy páran, tehát soha ne add fel :DD
IMÁDOK kommentelni.
Nekem személy szerint életem során max annyi komment érkezhetett, amit két kezemen meg tudok számolni, de nem tartom magam sem jó, sem érdemleges írónak, sőt, aktív írónak sem. Inkább olvasok, és ha az írás kerül szóba, maradok a kommenteknél. Azokat legalább értékeli, akinek írom (azaz te és egy barátnőm, meg akibe Merengőn beleakadok, ha arra tévedek), tehát a kommentjeim gyakorlatilag jobban olvasottak, mint a sztorijaim/verseim.
:D
Lehet, hogy kommentírónak kéne mennem. Szeretek másokat lelkesíteni, és nekem úgyis csak plusz élvezettel jár.... :)
LL15
de cserébe boldog-boldogtalannak óbégatok folyton az írásaidról, mert daaamn
És igen, az a néhány szó, ami a legváratlanabb időpontokban jön akár régebbi történethez is, képesek feldobni a legrosszabb napomat is.
És az írónő milyen táncot jár, ha komment érkezik? Mindig ugyanazt? Mindig mást? Történetfüggő? Kommentelőfüggő?
(Amúgy én pont ma kaptam egy olyan levelet egy HAT, ismétlem HAT!!!!! éve félbehagyott fic miatt, hogy csessze meg az ég, de államvizsga után átírom/befejezem! Ennyit ér egy hozzászólás. Véletlen lenne, hogy pont most hoztad fel a témát? *gyanús vagyol neki*)
LADY LOSS, amúgy azt vettem észre, hogy a Merengő jól megneveli az embereket ezen a téren: csuda tartalmas kommentek és hűséges olvasók érkeznek onnan, úgyhogy nagyon örülök, hogy rámtaláltál ｡^‿^｡
BÉLA, csihadj, imádom minden hozzászólásodat és plánepluszba a szójátékaidat ~(⁰▿⁰)~ (és mostmégnaná az ingyenreklámot, szívből köszönöm) ;u;
MORGEN, nagyon szépen köszönöm a véráldozatokat, áldott füstjük idáig hatott (ღ˘⌣˘ღ) - akarom mondani, tényleg nagyon szépen köszönöm, ez a komment most megérdemel egy vikingtáncot ouo (ejj de néznem kéne azt a sorozatot, csodákat hallok a ficeidről)
NÉVTELENKE, a legszívesebben ezt reklámszövegnek használnám, imádlak, köszönöm 〜(￣▽￣〜)
DRAGDA, kommentfüggő, és olvasok a gondolataidban - AKAROM MONDANI
De megpróbálok majd én is aktívan kommentelni de persze csak azokról a témákról amit olvasok mert nem szoktam olyan párosításról olvasni amit nem ismerek mert először mindig meg kel fogalmaznom róluk a saját véleményem mert sok fanfictiont nem is érthető hogy miről szól ha nem ismered a történetet illetve karakterek, de mindenek előtt tudnom kel a saját véleményem az eredeti műről ezért is olvasom jelenleg a Vörös Sárkányt Thomas Harristol(de az nem tetszik hogy alkották meg ebből azt a karaktert akit én ismerek?).
Írta Huanna
*nem emberi hangon felhördül*
Vikingek ficeket ír valaki magyarul? HELL YES. fogjátok a virágomat, megyek. Morgen, holnaptól egy Bélával is számolhatsz és Ódin a kőris hintalovon, Assassin's Creed-ficeid is vannak, ha jól látom? fangörcsös örömkönnyeim hullatom.
Egyébként nagyon jó lett a poszt :D a táncikálós dolgon azóta is röhögök.
És én is csak az ismerős fandomokról/párosokról olvasok, senkitől nem is várom el, hogy Most Akkor Elolvasson Tőlem Mindent, már csak a puszta, bődületes mennyiség miatt sem; és lesznek sztorik, amik akkor sem érdekelnek, ha a kedvenc párosod és kedvenc fandomod, és ez tök oké.
BÉLA, this is the beginning of a beautiful... readership. Morgen nagyon tehetséges. Sipirc hozzá kommentelgetni.
NÉVTELENKE, hihi :D Erre a jelenségre a mellékelt másik cikkben tértem ki, de a szerző jelentősen tömörebben és találóbban fogalmazta meg... :D Köszönöm, hogy megmutattad!
JUHÁSZLÁNY, én személy szerint szeretem a találgatást ^^ Felhívja rá a figyelmemet, melyik fordulatra kíváncsiak az olvasók - de valahogy kérdés formában érzem udvariasnak: "Mi lesz Fili kezével? Bard is felbukkan majd, ugye? Tényleg kimennek az űrbe?" Ezek kifejezetten motiválóan hangzanak, azzal ellentétben, hogy "Fili keze remélem, csodával határos módon meggyógyul majd a kövi fejezetre. A plusz karakter gondolom Bard lesz, ezt lehetett tudni Thranduil jelenlétéből. Gondolom, akkor mennek ki az űrbe, az jó sok kutatómunka lesz neked."
Kínos lehet, ha van valami "spoiler," de azt sem bánom különösebben - hiszen a nagyobb fordulatokra mindig rejtek el apróbb nyomokat a korai fejezetekben is, és szívből örülök, ha egy szemfüles olvasó kiszúrja őket :3 Ilyen volt a Lord Lazarus Büdös Nagy Fordulata, és eleinte aggódtam, hogy valaki el fogja magát ordítani a kommentszekcióban, hogy "JAJ VÁRJ, HÁT LAZARUS, ÉS ICH KOMME, TUDOM, MI LESZ EBBŐL" - de fantasztikus olvasóim voltak, csak az aktuális fordulatnál kommentelték oda, hogy "ANNYIRA TUDTAM" ;u;
Ó, amúgy, csak megjegyzésként, az elmúlt héten toboroztam neked egy olvasót, mert kiderült, hogy egy leendő osztálytársam is gyógyíthatatlanul slash-shipper lélek /mármint így nem fogok egész gimiben egyedül antiszockodni, éljen/, és üzeni, hogy a Der Erlkönig mennyire 'voá'. [de majd noszogatom a komment szekció felé^^]
És így a kommentekről eszembe jutott, hogy mennyire el kéne már kezdenem a Lord Lazarus-t, csak rettegek tőle, mert biztos, hogy ezernyi darabra fogja cincálni a lelkemet? [ u g y e ? ]
Nagyon örülök, hogy lesz partnered a bűnben a gimiben :DD Szívből köszönöm, hogy ajánlottad neki a blogot!
A Lord Lazarus: szeretem eladni véresen kegyetlennek, de emellett romantikus is, és vicces - a korai fejezetek sora kifejezett fluff-parádé. Nem akartam, hogy öncélúan sokkoló és kegyetlen legyen, de a történelmi eseményeket igyekeztem pontosan bemutatni; tehát a legédesebb pillanatokat is belengi a korszak árnya, de az olvasóim nem traumatizáltak - a legtöbb komment a poénokat és a boldog jeleneteket emeli ki, és mind úgy teszünk, mintha úgy amúgy egy vidám regény lenne :'D (Vannak benne kutyák is! Whoa!) Én nagyon szeretem írni, nagyon szeretem az olvasóközönségét, és nagyon hamar elérek az utolsó fejezethez - soha jobb alkalom belefogni :DD
Már elég régóta olvasom a blogodat és nagyon imádom, de valahogy egyszer sem jutottam el a komment írásig... Szóval összefoglalva a dolgot: nagyon szeretem a stílusodat és a történeteid egyszerűen lenyűgözőek. Soha ne hagyd abba, ha szabad ilyet kérni :D ♥
Naomi
kívánok néked sok kommentet.
Igazából volt egy jó kis ötletem, hogy mit kéne írnom ide (mint az összes többi írásnál, amit olvastam), de elfelejtettem. Úgyhogy egyenlőre csak szeretnék egy hatalmas köszönetet mondani a T&W-ért, mert sikeresen elfeledtette velem az olvasás idejére, hogy éppen gyomorgörcsöm volt ettől az átkozott bolondballagástól. (Azt Crowley találta fel. Biztos vagyok benne. De a végeredményt Aziraphael felügyeli.:) )
És ha már vettem a bátorságot, kérlek, hadd áruljam el, hogy a T&W helyrepakolta a széttört szívemet (hogy volt képes bárki tényleg megöletni Kilit és Filit és Thorint az eredetiben, nem bírom felfogni, hogy tényleg...), az Erlkönig pedig szimplán adott egy kedvenc német verset a szívszorongató sztori mellé. Thranduilnak ez egy annyira hiteles, de idegen oldala volt, jó lenne több ilyet látni (Amúgy basszus. A Berlin, Berlin lebegett a szemeim előtt a nyelvvizsgán, most meg ez... Valahogy kezdem újra szeretni ezt a nyelvet, az iskola négy éves kitartó próbálkozása ellenére. Köszönöm szépen ^^)
És most már tényleg befogom, mert átlag egy év alatt nem írok ennyit *elsunnyog*
Héjj MIZU ;u; Rengeteget jelent, hogy tetszik a t&w, szívből köszönöm~!
Angela Merkel pedig remélem küld nekem egy dedikált fagylaltot, mert amit a német nyelv promotálásáért elkövettem (annak ellenére, hogy nem beszélem) az minimum lovagrend. :DD
Kiri