a blog bezárt. mobilnézethez {katt ide}. frissek az {AO3}n.

2015. december 29.

Könyvajánló 2015

Lélektani regények, tündérmesék, rendhagyó románcok: a kedvenc könyveim 2015-ben
Lionel Shriver: We Need to Talk About Kevin
(Beszélnünk kell Kevinről)

"A gyermekek ugyanabban a világban élnek, mint mi is. Feltételezni, hogy meg tudjuk óvni őket tőle nem csak tévedés, hanem egyenesen beképzeltség."

2015-ben minden kétséget kizáróan ez a könyv pofozott fel a legjobban. [River] ajánlására fogtam bele, szokás szerint csak egy halovány sejtéssel, hogy miről szól a történet. (Sosem olvasom el az összefoglalót a borítón.) Meglepett. Felkavart. Kifacsart. Gyűlöltem. Imádtam. 

A filmet utána néztem meg, és az is egy kibaszott mestermunka. 




Stephen King: The Eyes of the Dragon 
(A sárkány szeme)

"Egy szempillantás alatt eltelt jó néhány év – az egyik nagyszerű dolog a mesékben az, hogy az idő nagyon gyorsan múlik, amikor nem történik semmi említésre méltó. A való élet nem ilyen, és ez talán jól is van így."

Stephen King veszélyesen zseniális akkor is, ha ifjúsági könyvet ír. Az Eyes of the Dragon egy egyszerű fantasy regény: nincsenek benne komplex világok, új fajok vagy titokzatos, ősi mítoszok. A cselekmény alig egy maréknyi karakter sorsát követi, de olyan szövevényes fordulatokkal és olyan mesterien ütemezett, kalandos tempóban, hogy csak falod a sorokat. Kiváló kikapcsolódás, és még aludni is tudsz utána, amiért Kingnek mindig külön hála jár. Eredeti nyelven ajánlom akár középhaladóknak is, hiszen a stílus szándékosan egyszerű és könnyen követhető.



Jodi Picoult: Sing You Home 
(Gyere haza)

"Onnan tudod, hogy valaki neked való, hogy a dolgok, amiket mondaniuk sem kell fontosabbak azoknál, mint amiket kimondanak."

Zoe zeneterapeuta, akinek meddő házassága válással végződik. A per közepette beleszeret Vanessába, egy helyi iskola tanárnőjébe. Boldogságukat a környezetük nem nézi jó szemmel. 

Egy realisztikus, romantikus történet - igényes, elgondolkoztató és megható a gyerekvállalás, a vallás, a homoszexualitás és a válás fájdalmasan emberi kérdéseivel és nehézségeivel. Nagyon szerettem.



Neil Gaiman: Fragile Things
(Törékeny holmik)

"A történetek, akárcsak az emberek, a pillangók, az énekesmadarak tojásai, a szívek és az álmok, törékeny holmik; nem alkotja őket semmi erős vagy eltörölhetetlen, pusztán huszonhat betű és néhány írásjel."

Neil Gaiman a kedvenc szerzőm, és a novelláit szeretem a legeslegjobban. Mivel az idén megjelent Trigger Warnings (Felkavaró tartalmak) kötetnek még nem értem a végére, ezért a Fragile Things-t ajánlom, amiből egész évben szemezgettem. Minden történet egy groteszkül ismerős, álomszerű valóságot mutat be a Gaimantől megszokott sajátságosan sötét és varázslatos stílusban. Volt, hogy egymás után faltam a novellákot, és volt, ami annyira megviselt, hogy hónapokig hozzá sem értem a kötethez (és mégis hálás voltam neki érte). 

John Steinbeck: Of Mice and Men
(Egerek és emberek)

"Nem kő ahhoz furfanosság, hogy valaki jó ember legyen. Úgy vettem észre, hogy gyakrabb az ellentéttye. Fogsz egy fickót, aki tök okos, aztán ritka, hogy közbe meg jó ember."


Ez egy igazi amerikai regény: ütős, rövid, megrázó, szórakoztató és kiábrándult. Már csak a csavaros, szlenges nyelvezet miatt is eredetiben ajánlom, ha lehet. Bárhogy is, élvezzük együtt, milyen csodás az, amikor pusztán a karakterrajz elviszi a hátán a teljes történetet.






William Goldman: The Princess Bride
(A herceg menyasszonya)

"Az élet nem fair, de a halálnál azért fairebb."

Tudjátok, mi jobb a fantasynál? Az ironikus fantasy. A Princess Bride egy sajgó humorban fogalmazott tündérmese, kalandos, leleményes, imádnivaló és kellőképpen komolytalan. A belőle készült film hatására egyes sorai szállóigékké lettek az interneten, a magyar közönség részéről viszont méltatlanul mellőzött. 






Amanda Palmer: The Art of Asking
(A kérés művészete)

Ez nem regény - ez egy önéletrajz a példaképemtől, a punkénekesnő Amanda Palmertől, aki évekig volt élő szobor az utcán, dolgozott pincérnőként, ruhatárosként és rövid ideig dominaként; az élete izgalmasabb és fordulatosabb, mint egy fiktív sztori, megkapó stílusban megfogalmazva, az egyik legfontosabb tanulsággal: merj kérni. A kötet átsegített a huszas éveim elejével kötelezően járó kapunyitási krízisen, és elmondhatatlanul sokat tanultam belőle. Nem csak rajongóknak ajánlom, sőt: még megkapóbb lesz ismeretlenül. 




Daniel Keyes: Flowers for Algernon
(Virágot Algernonnak)

"Senki sem kezd igazán új dologba (...). Mindenki a mások kudarcaira épít. A tudományban nincs semmi igazán eredeti. Az számít, amivel minden egyes ember hozzájárul a tudás egészéhez."


Mindenki mondta, hogy olvassam el.


Elolvastam.


Mindenkinek igaza volt.






És nektek mik voltak a kedvenceitek idén?

komment: IGEN // nem




Kapcsolódó cikkek: 

9 megjegyzés:

Névtelen írta...

hirtelen azt sem tudom, mit olvastam - de a törékeny holmikat mindenképp fogom ezek után C:

Dorothy Large írta...

A Sárkány szemét én is olvastam, hihetetlen, magával ragadó történet.
Utána fogok nézni a Beszélnünk kell Kevinről-nek, mert nagyon felturbóztad vele a kíváncsiságomat.
Neil Gaimannal már régóta szemeztem, sok jót hallottam róla, szerintem nem sokára neki állok valamelyik művének.
Nagyon jó bejegyzés volt, gratulálok! :)

Raistlin írta...

Névtelen, remélem, tetszeni fog, és ha eszedbe jut, akkor őszintén érdekel :3

Dorothy, jó választások :D Gaiman szerintem nagyon tetszene neked, kezdetnek a Sosehol regényt ajánlanám talán tőle (a novellák elsőre sokkolóan szokatlanok lehetnek)

Shadow Wanderer írta...

Hello. My name is Inigo Montoya. You killed my father. Prepare to die.
Egyik kedvencem.
A Virágot Algernonnak már berepült a látóterembe, amikor a rajztanárom ajánlotta nekem. Azt hiszem ideje lenne be is szerezni elolvasásra.

Raistlin írta...

Ingio feelz forever.
A Virágotot igazából nem azért ajánlom,mert jó könyv (ezt ne mondd meg senkinek) hanem mert érdekes tapasztalat. Engem bosszantott, miközben olvastam a forudlattól kezdve (amit nem spoilerezek le) és hogy mennyire rosszul kezelte a női karaktereket és milyen szájbarágós a Büdös Nagy Tanulság, de mégis valahogy azt érzem, hogy egy írónak/olvasónak érdemes átszenvednie magát rajta, mert vannak benne dolgok, amike azt mondod, hogy "aztakurva".

Tinuviel írta...

A Beszélnünk kell Kevinről-t filmben láttam, és tényleg zseniális. A Sárkány szemét "A Mágus" címmel olvastam, már jó régen, de a mai napig nagy szeretettel gondolok vissza rá, zseniális az a könyv. Azt írtad, nem nehéz, talán nekikezdek egyszer angolul. Nagyon jó kis könyvajánló, Gaimantől keveset olvastam még (a Próféciákat és egy novellás kötetett), kicsit bánt is, hogy ennyire nem ismerem, tőle mindenképpen szeretnék majd olvasni, de a többi ajánló is nagyon megkapó. Fanfictiönökön kívül amit én így kiemelnék, hogy megint rájárok Lovecraft novelláirá, de ami legjobban megrendített az Philip K. Dick Ember a Fellegvárban című regénye volt.

Raistlin írta...

Tinu, szerintem mindenképpen adj neki egy esélyt angolul ;u; Gaimannek pedig szuper a fordítója (és holtomig fogom irigyelni a munkáját) :D Lovecraftot illene meglesnem; Philliptől csak az Álmodnak-e a droidok elektromos bárányokkalt olvastam, és az nagyon tetszett, köszönöm az ajánlást!

troublemaker írta...

hát akkor ezeket most szépen hozzáadom a Molyos kívánságlistámhoz
(te jó ég mennyi könyv van már azon...)

Raistlin írta...

Remélem, nem fogsz csalódni bennük ;u;

{bloody romantic}
B l o g : Raistlin
Sablon: Agata | WS