a blog bezárt. mobilnézethez {katt ide}. frissek az {AO3}n.

2015. szeptember 24.

Holdfényszerenád

Ismét Gotham, Ed/Oswald, az első évad idősíkjában; Oswaldot őrizetbe veszi a rendőrség (01x11) és akad egy rajongója a GCPD-n. 



h o l d f é n y s z e r e n á d


A madárember a kalitkában.

- Oswald Cobblepot vagyok.
És nevetett. Jegyezd meg a neveket.
Ed azt kérdezte magától akkor:
hé,
ED;
mihez kezdenél te ilyen hatalommal,
hogy elég legyen kiejteni a nevedet?

- Ki vagy? - kérdezi majd Oswald. 
- Edward... Nygma.

Oswald Cobblepot az ajtóban állva olyan volt, mint az Úrfelmutatás.
(Tagadd meg az istennőidet: az egyszer-volt-hol-nemvolt anyát, és Kristent.)

A madárember a kalitkában, és holdfény a háta,
kalitka, kataklizma, kataflán, 
a neve póráz Ed nyakán, magához húzza.
Fojtja, fojtja, fojtja.

Folytatja. Rajta:
- Oswald Cobblepot vagyok - azt mondta.
Ha Ed állna ott, kezében sétapálca...
mit bírna?
mit tudna?

Tudja Oswald minden adatát, és nem érti a hatalmát
rajta.

- Edward... Nygma.
Oswald szája nyitva.
Még nem érti majd, nem tudja, de a tekintete
 rajta lesz.

Amikor Oswald ott volt az ajtóban (ez az én testem és ez az én vérem és ez az én nevem), nem nézett Edre. 

Ed élvezi az elkapott, a lesütött, a közönyös pillantásokat, ahogy mások tévedése rejti el. 
Oswald a fogdában nem veszi észre, hogyan fogja közre Ed tekintete. 
A holdfény ösvénye köti össze őket, Ed útja felé vezet, és Oswald nem látja ezt. 

Oswald vetkőzik; nem neki. 
Ilyen éjszaka egy múzeumba törni, a tárlatokat tilosban végigjárni. 
Ilyen egy piszkos padláson Egon Schiele festményt találni. 

Oswald egy nyirkos törülközővel tisztogatja magát. Az inge, mellénye a priccsre terítve, a zakó a társa kezében.Félmeztelen, és a bőre dereng. A meggörbült gerinc vonala egy katedrális pillére. 

Oswald lágy ajkai majd elnyílnak. 

Csigolyáról-csigolyára törik és reccsen el valami Edben. A vére a medencébe zúdul; forr; szédítő és váratlan az erekció. 

Mentális felláció. 
Oswald lágy ajkai majd elnyílnak. 

Oswald csontos vállain szeplők, hegek.Ed kategorizálja őket, de mi legyen a neve a szépségüknek?

És majd
egyszer
az ujjai Oswald
álla alá fűződnek
és úgy néz vele szembe
ahogy Hamlet a koponyára tekintett.
Oswald majd
szívből mondja:
- Ed
vagy
- Mr. Nygma
és az ajkai körézáródnak.





komment: IGEN // nem


9 megjegyzés:

c u p p y. írta...

Ennél gyönyörűbben soha senki nem írta le azt hogy "szopj le pls: :("

Viccet félretéve, nemhiába fetrengtem a földön. Ed teljesen a hatalmába kerítette a szavakat, az asszociációktól legszívesebben a rácsba verném a fejem, és annyira de annyira de ANNYIRA kibaszottul szerelmes hogy az én szívem ezt nem bírja el.

Legjobb Nygmobblepotod ever. Hands down. Meg akarom nyalogatni hogy az enyém legyen.

Raistlin írta...

Én ezt a két buzit én ezt őket én nem én (nem).
[Azért nagyon akartam már velük írni egy ilyet.]
Köszönöm szépen. (Nagyon.)
(Mindent.)

írta...

Hát vannak erre szavak? [Nincsenek. De azért:] Lenyűgöző, ahogy pillanatnyi benyomásokból és apró gesztusokból építetted fel. Oswald a tökéletes jelenés, a jelenség. Itt mindenképp.
Köszönöm!

Tinuviel írta...

Minden szava tökéletes, és annyira gyönyörű, hogy el se hiszem. Nagyon szeretnék rendes kritikát írni, de összezúztál.

Raistlin írta...

RÉ, hürrhörrhürrr, nagyon szépen köszönöm ;u; Egy élmény együtt dolgozni ezekkel a buzikkal minden egyes alkalommal, és nagyon izgalmas volt kipróbálni Ed látásmódját, ha csak egy egyperces erejéig is. És most feldobtad a napomat :D

TINU, még mindig a szemem sarkából figyellek, amiért közvetve belerángattál ebbe az egészbe mert most nézd meg MIKOR LESZ MÁR HÉTFŐ atyaúristen.
Nagyon-nagyon köszönök mindent.

Boróka R. Török írta...

Még mindig gyönyörű.
...és még mindig zseniális ^◡^

cécile írta...

uugy orulok, hogy askon elokerult ez a csoda - bevallom, annak idejen teljesen elfelejtettem kommentelni, pedig hat... pedig hat. hihhhhetetlenul nagyon-nagyon szerettem, masodik olvasasra meg jobban szeretem es lehet, hogy bevezetem heti programnak :D csendesen megol, en meg boldogan meghalok a vegere, a hamletes-koponyas parhuzam a tor a szivembe. imadom, es most le is irtam. (meg mindig gyalog galopp style-ban nyomulok, elnezest :D) a gotham fogja tonkrebaszni az eletem, mibe rangattatok bele :'(

Raistlin írta...

GYEREKEK, HÁT ERRE KELL HAZAJÖNNÖM?! *nagyon megölelget titeket*
(többet kéne hisztiznem, azt hiszem...? :D)

Névtelen írta...

Hajaj... nem tudom, hogy miért maradt ez eddig nekem ki, de hatalmas hiba volt.
Ohanyám. Gyönyörű... sírok, köszönöm! Q^Q

{bloody romantic}
B l o g : Raistlin
Sablon: Agata | WS