a blog bezárt. mobilnézethez {katt ide}. frissek az {AO3}n.

2015. március 17.

thistle&weeds



5. fejezet
Az érzéseidről beszélni
egészséges és felesleges


Bilbo példaértékűen tűrte a másnap reggelt, egyesekkel ellentétben, akik nem aludtak rendesen. Thorin jól szabott bőrdzsekit viselt lezser inggel, a nadrágszárát a bakancsába tűrve, és Bilbo nem volt biztos benne, katonai csúcstalálkozóra vagy bankettre mennek-e, tehát elővigyázatosan rákérdezett.
Thorin csak összegyűrte az energiatal dobozát az öklében felelet helyett.
- Érzékeny téma - kelt a védelmére Fili.
- Hogy hová megyünk?
- Az.
Bilbo tehát a kérdést ebéd utánra napolta.


Ebéd után megálltak egy feltöltőállomásnál a Ködlő Hegyekben.  Bilbo szégyenkezés nélkül vetődött be a vécére: a törpék sört-sörrel étrendje némileg megviselte, bár minden, ami a volán közelébe kerülhetett, csak alkoholmentes lehetett, de jelen helyzetében ez sem segített. Eljátszotta azt a trükköt, amikor a piszoár vagy mellkasig ér, vagy hobbitcsecsemőkre méretezték, és utána önnön géniusza feletti végtelen elégedettségében vonult kezet mosni.
Négy csap közül három volt foglalt. Amíg telenyomta a kezét szappannal és habbal, elhűlve elnézte, hogy Kili derékból hajol előre, amíg Fili leönti a haját sörrel. Thorin már a szárítkozási szakasznál tartott, de a mosdókagyló peremén Bilbo két üres fémdobozt látott.
- Mit csináltok? - kérdezte olyan könnyedén, ahogy csak tehette.
- Hajat mosunk - felelte Fili lelkesen.
- Ettől féltem - dünnyögte Bilbo, lerázta a kezét, és reménykedve körbenézett szárítóért. Pont elérte volna, ha Thorin bakot tart.
- A sörtől szép fényes lesz - mondta Kili, és hátrarázta a fürtjeit.
- Necsinájjadmár - pattant félre Fili.
- De nem, ööö… - habozott Bilbo. - Nem-e lesz sörszagú?
- Arra találták föl a sampont és a balzsamot - közvetített Fili, ahogy előkerített egy flakont, behajolt a zubogó csap alá, és hamarosan méz és glögg illata szállt.
- Miért a csapnál? - motyogta Bilbo, inkább csak magának, de Thorin információdúsan válaszolt:
- Vízerősség.
- És csininek kell lennünk a tündéknek - csücsörített Kili, ahogy összefogta a feje tetején a tincseit, aztán hagyta őket leesni. Thorin felhorkant, Bilbo pedig izgatottan felszökkent.
- Találkozni fogunk tündékkel?
- Rivendellben? - vigyorgott Kili. - Remélem!
- De akkor Thorin miért nem akar… - kezdte Bilbo, és elakadt. Felbámult a férfira. - Utálod a tündéket?
Thorin megrezzent.
- Nem “utálom” a tündéket - közölte a fenyegető törülközőturbán alól. Fili fuldokolva felprüszkölt a csap alatt. Thorin szigorúan ránézett. - Diplomáciai ellentéteink vannak.
- Igen - hagyta helyben Fili. - Bakacsinerdővel. Thranduillal. Elrond mit vétett?
Thorin gondolkozóba esett, és közben lefejtette a törülközőt a fejéről.
- Én belelöktem volna Isildurt a katlanba.
- Mert az nem vezetett volna diplomáciai ellentéthez.
- Ott volt - erősködött Thorin. - Megtehette volna.
Kili közbevágott:
- Ez azért vicces, mert törpeöltőkkel ezelőtt… - Bilbóra nézett. Megnyalta a száját. - Az van - magyarázta -, hogy Thorin és Thranduil azon vannak összebalhézva, hogy Thranduil szerint nekünk masszív államadósságunk van nagyapának hála, ami szerintünk meg elévült, és eleve nem igaz. - Thorinra nézett. - De ha Elrond felelősségre vonható azért, mert…
- Őket véded? - kérdezte Thorin hidegen. Kili elhallgatott. - Elronddal nincs bajom - folytatta Thorin. - Politikai szempontból semleges. Nem szeretek viszont olyannal paktálni, aki nem nyílt szövetségesem.
- Tehát - összegezte Bilbo a lényeget -, Rivendellbe megyünk.
- Igen - ismerte be Thorin, mintha a puszta szavak is fizikai fájdalmat okoznának neki. A nyirkos tincseit fonogató Fili nyíltan vigyorgott rá. - De nem hivatalos vizit. - Az unokaöccseire nézett. - Ne keltsetek feltűnést. Ismernek titeket.
- Ajánlom is - szusszantott Kili. - Négymillió feliratkozónk van.
- És ti vagytok Erebor hercegei  - emlékeztette Thorin.
- Ja, igen. Az is.
Thorin ráborította a törülközőjét a fiú fejére. Bilbo részvéttel figyelte. Kili kikukucskált.
- Büszkévé fogjuk tenni az ősapáinkat - ígérte. Thorin elszámolt magában ötig, vagy ilyesmi, aztán Bilbóra nézett:
- Kipróbálod?
- A mit?
- Próbáld ki! - csatlakozz Fili, és Thorin felé hajított egy sörösdobozt, aki úgy kapta el, hogy hátra sem nézett.
- Oh? - motyogta Bilbo. - Hát… miért is ne?
Kaland, emlékeztette magát, ahogy besorolt a csap elé. Új dolgok.
Thorin megállt mögötte. A sör felszisszent. Alig fértek el.
Bilbo megkapaszkodott a mosdókagyló szélében. Pánikszerűen ötlött eszébe, hogy az egyik legjobb ingét viselte: fehér volt, keményített gallérral, pár egészen apró, hímzett kis virággal, és ehhez egy színátmenetes pulóvert vett fel, ami indigótól az azúrig futott fel, és egyik sem szerette volna, hogy sörös legyen, de levenni se akaródzott őket, szóval gyorsan megbeszélte magával, hogy ha az életét és a testi épségét már egy laza csuklómozdulattal rábízná Thorinra, akkor a gardróbjáért vállalt felelősségben is hite kell, hogy legyen.
Thorin erős keze a göndör fürtök közé szántott, és szelíden lejjebb nyomta Bilbo fejét. Stabilan tartotta, ahogy rácsurgott a habzó sör; Bilbo prüszkölt, és felnevetett. Thorin hüvelykje nyugtatva becézte a tarkóját, aztán megnyitotta a csapot. A víz nehéz sugárban zúdult, és Bilbónak megint nevetnie kellett, mert abszurd volt a helyzet, de tökéletes biztonságban érezte magát Thorin tenyerében. A sampon következett, ugyanaz a fűszeres, mézes, amit Fili használt. Thorin alaposan a tincsek közé dörgölte, bizsergető volt és jóleső, mint egy masszázs, és Bilbo elégedetten szusszantott hozzá.
A póz azért nem volt a kedvence, a csapnál lenni, előre görnyedve. Próbált egyensúlyt találni, aminek az lett az eredménye, hogy boldogan belefarolt Thorin ölébe, és ezt nagyon későn vette észre, amikor már egy csomót helyezkedett meg minden, és kínos lett volna korrigálni vagy elnézést kérni, szóval csak tűrte, és talán pírban égett a füle hegye.
A törpék nagyon közvetlenek, emlékeztette magát.
- Kész vagy - mondta Thorin, és a vállára terítette a törülközőt, amit visszaszerzett Kilitől. Bilbo lábujjhegyre állt, hogy beleleshessen a tükörbe, és Kili tréfáját ismételve kérdezte:
- Csini lettem a tündéknek?
Felszegte az orrát és pipiskedett hozzá.
- Gyönyörű hajad van - közölte Thorin, és mielőtt Bilbo egyáltalán felfoghatta volna, mi hangzott el, az ajtó bevágódott mögötte. Bilbo a hűlt helyét nézte.
- Csak féltékeny - mondta a bajszát fonó Fili. - Nálunk senki sem göndör, vagy ilyen… fahéj-hajú.
- Ó? Vagy úgy. - Aztán megismételte, kissé talán lehangoltan: - Vagy úgy - és az ajtóra nézett; de nem volt benne biztos, hogy ez lenne Thorin minden oka és indoka.
Aztán a teret dudaszó töltötte be.
- Oké - húzta ki magát Fili. - Indulnunk kell.
És Bilbo ment, a vállán a törülközővel.


    És aztán: Rivendell. Bilbo igyekezett Thorin kedvéért hűvösen közönyösnek mutatkozni, ahogy a furgon végigkanyargott a hupás völgyi utakon, de a hatást némileg lerombolta azzal, hogy amikor végre leparkoltak, tárt karokkal és kurjangatva rohant előre, amíg muzsikás levelek peregtek körötte és a vízesések tündérpárája lengett a feje felett.
Thorin föltett egy napszemüveget, bevett két antidepresszánst, és egy laposflaskából vedelt.
Kili körbenézve elismerően füttyentett:
- H’azannya.
Fili pedig:
- Nem rossz.
- Futkoshattok - dünnyögte Thorin, mire Kili tiszta erőből hátbavágta Filit:
- Te vagy a fogó! - és elszaladt. Fili, kivont kamerával, a nyomában.
Rivendell ökoházai és energiatakarékos felhőkarcolói összehajoltak a fákkal, az éggel, a sziklákkal, a világgal. Erebor monumentális metropolisza mellett Rivendell egyszerűen a táj részének tetszett, mintha az égi vizek mosták volna felszínre az egészet. Az utcák relatíve üresnek tűntek, a turistáktól eltekintve, mert a tündék csak hivatalos keretek között voltak hajlandóak szocializálódni, ami a legtöbbször valami privát partit vagy VIP klubestet jelentett.
Bilbo azért látta őket, ahogy a dolgukra sietnek: magasak voltak, vékonyak, sápadtak vagy épp éjfeketék, lesütött tekintetekkel, légiesen lebegve. Az egyikük egészen közel merészkedett hozzájuk, és Bilbo úgy érezte, mint amikor egy rigó pattog Bag End kertjében a látóterébe. Nem mert mozdulni, nehogy elhessentse, és tétován kenyérmorzsákért kutatott a zsebében.
Csak a gyűrű simult az érintésébe.
- Tölgypajzsos Thorin és kísérete - dalolta az ifjú, szép öltönyben, és mély meghajlással köszöntötte kettejüket; Fili és Kili ott cikáztak a közelben. - A szobáik a rendelkezésükre állnak.
- Elrond házhoz jön? - vetette oda Thorin. A fiú egészen zavarba esett.
- A meetingjük hamarosan kezdetét veszi a tanácsteraszon.
- Öröm hallani - dörmögte Thorin, aztán rivallt egyet az unokaöccseiért: - FILI! KILI!
Az ifjú összerezzent. Bilbónak megesett rajta a szíve.
- Bilbo Baggins vagyok - mondta, és kezet nyújtott. A fiú nem tudott vele mit kezdeni. Fili és Kili robogva visszatértek, és a tünde megkönnyebbülve mondta:
- Kérem, erre kövessenek. A csomagjaikért külön küldünk. - Egy mély meghajlással elindult. Kili a nyomába eredt.
- Hellóka, gyakran jársz erre?
- Itt dolgozom, és itt élek.
Kili az ajkait beharapva hátrarázta a haját.
- Micsoda véletlen.
Fili sztoikusan sóhajtott.
- Ez hosszú nap lesz.
Kili kihallotta, és hátrapördült:
- És hosszú este! - kiáltotta, a kezeiből pisztolyt formálva. Fili úgy tett, mint akit a találatok gyomron ütöttek. A tündefiú tekintete egy headshotért esengett.


Bilbo alámerült annak a túlvilági gyönyörében, hogy a ruháit fogasokra aggassa a hotelben. A szobája a zubogó völgyre nézett, és a szél faleveleket sodort be. A levegőben csak a friss víz és az ősz szaga érzett. Az ágya gondosan bevetve várta, a törzstönkből faragott asztal szőlőt, almát, diót és hűs bort kínált. Bilbo gyanakodva méregette, azon merengve, ez most minibárnak minősül-e, aztán emlékeztette magát, hogy egy király vendége.
Thorin kopogtatás nélkül beengedte magát. Nem vette le a napszemüveget, és a bakancsát se törölte le.
- Kezdődik a találkozó - közvetített. - Rajtatartod a szemedet a fiúkon?
- Természetesen.
- Van egy egész tűrhető bár itt, a Medeldil.
- Igen?
- Bort ne igyatok. - Thorin kurtán biccentett, aztán nagy ívben távozott. A küszöbön megtorpant, de végül meggondolta magát, és elsietett. Bilbo kiengedett egy visszatartott lélegzetet, aztán megugrott, amikor Thorin mégis visszatért, és az ajtón behajolva mondta:
- Érezzétek jól magatokat. - Azzal a kilincsre markolt, és jól bevágta.


Bilbo elsőnek nem értette, Thorin mégis miért ajánlaná a Medeldilt. Még csak megközelítőleg sem emlékezett a pincemélyi törpe-pubra, ahová Dís vitte egy élettel ezelőtt: a Medeldil tündehely volt, látványosan - szabadtéri, madarakkal és fákkal, az ég üde szagával amibe tealevelek párája morzsolódott könnyű bor aromájával. A tündék sudár laptopokkal, a telefonjukkal vagy halk szavú baráti társaságukkal ültek a kerek asztalok körül, és bár a hely gyakorlatilag tömve volt, ez nem érződött. Egy zongorista rezge dallamot billegetett, és páran álmodó táncot lejtettek rá egy meghitt parketten.
Fili és Kili leültek, de pontosan az itlapig terjedt mindkettejük lelkesedése.
- A levendulalikőr a legkeményebb? - hebegték elhűlve. A pincérjük, egy gesztenye-bőrű tünde hozzájuk lebegett, aztán meglepődve szemügyre vette őket.
- Törpéket üdvözölhetek a Medeldilben? - kérdezte egy kecses gesztussal. Kili sietve bólintott, és Bilbóra bökött:
- Ő borotválkozott. És kicsi. Tragikus baleset.
A tünde a részvéte jeleként hajbókolt felé, aztán zsongó hangon közölte:
- A törpék a ház vendégei az idők végezetéig.
- Mifene? - bukott ki Filiből.
- Tölgypajzsos Thorin érdemére.
A srácok kérésére a tünde kerített egy tabletet, és mutatott nekik egy panorámaképet: a bárt ábrázolta; minden asztalon vagy fán vagy asztal alatt egy-egy tünde szendergett, és Thorin (hosszabb szakállal és éjfekete hajjal, lesajnáló arccal) ott ült középen, egy üvegpohárral a kezében.
- Az asztal alá itta az egész… helyet? - kérdezte Kili tétován, és a tünde fejet hajtott.
- Dicsőségét megőriztük emlékezetünkben. - A hangja csodálatot árult el, és rettenetet.

Ezek után Filiék úgy döntöttek, hogy nem nevezhetik magukat Dúrin leszármazottainak és a nagybátyjuk rokonainak, ha nem viszik magukat végig minimum oda-vissza a koktéllapon.
Bilbo forrócsokit kért, karamellel.
Az idő kellemesen telt.
Rivendell egy olyan helynek tűnt, ahol az idő mindig kellemesen telik. Bilbo hagyta, hogy átjárja a csokoládé finom, forró melege, megolvadjon a szájában, a gyomrában: minden gazdag kortyát kiélvezte, aztán sűrű teával öblítette le, aminek a virágzását végignézhette egy vastag falú üvegkancsóban.
Fili közben lemondó undorral lögybögette a szájában a gyümölcsös, cukros és alkalmanként habos koktélokat. Kili megkísérelte összemixelni őket. Nem jutott jó eredményre.
Bilbo ott ejtőzött a zsongó csendben; kótyagos madarak énekeltek, fák rebegtek, a zongora múlt korokról panaszolt, és felbőgött egy motor. Bilbo rosszallóan ráncolta az orrát. Az útra vetett egy keresetlen tekintetet; egy böhöm, lakkfekete masina parkolt le, és a nyeregből egy tündelány szökkent le, leggingsben, platformcipőben, dzsekiben és croptopban, amiket Bilbo nem tartott érvényesnek, mert csak akkor álltak jól bárkinek, ha konkrétan tünde vagy, de megalázó módon betörtek a hobbit-piacra -- és bár ne így lett volna -
A lány levette a bukósisakot, és hátrarázta az összes haját, ami égővörös volt, hullámos, valamint a combjaira omlott. Kili lendületből kirúgta a szabad széket maga mellett. A lány felvonta a szemöldökét, ahogy körbenézett:
- Kitalálom: szabad a hely?
- Ülhetsz az ölembe is - ajánlotta Kili. A lány a szemeit forgatta, körbenézett még egyszer - ezúttal sem járt sikerrel - és sóhajtva leereszkedett a székre.
Bilbo udvariasan közelebb kotródott Filihez.
- Megbocsátok neked - közölte a tünde, ahogy Kilire nézett -, ha meghívsz mondjuk három italra. Négyre.
- Megbeszéltük. Kili vagyok, helloszia.
- Tauriel. - A bukósisakját nagy műgonddal ráillesztette az asztal közepére. - És ti?
- Fili, Bilbo, unalmasak vagyunk, Kili a legjobb, Kili basszgitározik, éljen Kili - hadarta Fili, és kicsapta a telefonját. Kili azt tátogta, hogy “te vagy a legjobb szárnysegéd, menj a fenébe,” de Bilbo észrevette, hogy Tauriel nevetett. Amikor Kili felé lesett, a tünde ezt egy könyökléssel leplezte. Kili megrázta magát, és felé hajolt.
- Figyi, nagyon jó, hogy jöttél, Tauriel; Tauriel, ugye? Van egy kis probléma.
- Mi a probléma? - kérdezte Tauriel megadóan. Kili sóhajtott; a frufruja félrerebbent, és hátradőlt a székkel. A hajába markolt. Trikót viselt, és egy farmerdzsekit, aminek lenyirbálta az ujjait, csonka kesztyűt, csövessapit és a szokott bőrékszereit; Bilbo úgy vette le, hogy a póz értelme az, hogy bebizonyítsa, több izma van, mint hat tünde vizilabda-csapatnak.
Ha ő próbálkozna ilyennel, annak humoros vége lenne. Bilbo rosszallóan hunyorított a hasára. Nem volt elég kerek és látványos ahhoz, hogy tiszteletet vívjon ki hobbit-körökben, de minden más faj szemében már bőven husivá tette.
- Az a baj - mondta Kili szenvedve -, hogy van itt egy csaj, és hallod-e, megveszek érte. Amint hogy belépett így… whammm. Kimentek a fények. Nem hittem, hogy ilyen van, de szavamra, tündököl ez a csaj. Nincs lelkem elkérni a számát.
- Ez be szokott jönni? - kérdezte Tauriel érdeklődve. Kili nem vette le.
- Ha segítesz összejönnöm vele, akkor szívből hiszem-
- Én vagyok a csaj - közölte Tauriel kereken. - Nem, nem segítek megszerezni a saját számomat.
Fili megeresztett egy részvétteljes sóhajt, és Bilbo úgy tett, mint akit aktívan lenyűgöz a csészéje.
Kili nem állt le.
- Akkor tartsd meg az én számomat - mondta. - Bukásom emlékére. - A füle mögül kivett egy filcet, leharapta a kupakot, és a mintás szalvettára rittyentette az elérhetőségeit, a videocsatornáját is beleértve. Tauriel a fejét ingatva figyelte.
- Soha nem adod fel?
- Nem - jelentette ki Kili, ahogy felé kínálta a szalvétát. - Gyönyörű vagy, és szeretnélek jobban megismerni.
- Kezdhetted volna ezzel - mosolygott Tauriel, és átvette a számot. Egy pillanatra tétovázott, aztán a dzseki zsebébe süllyesztette, és óvatosan kezdte, valahogy fél-hivatalos hangnemben: - Mert ez esetben... Tauriel, és nem itt élek, viszont itt járok kiképzésre.
- Mi jót művelsz?
- Asztronauta vagyok.
- Te most viccelsz? - Kili kis híján hátrazúgott a székkel. - Tudod te, hogy mennyire klassz az?
- Hé Bilbo - vágott közbe Fili unottan -, nézd, de érdekes a bárpult, menjünk már oda.
Bilbo bólintott, és sietve talpra pattant. Ahogy eloldalgott Tauriel mellett, a lelkiismerete könnyítése végett odaszólt neki:
- Khm, ha esetleg zaklatni kezd-
- Tudok vigyázni magamra, de köszönöm szépen. - Visszanézett Kilire, és felvonta a szemöldökét. - Hadi űrflotta.
Kili megkapaszkodott az asztal szélében, hogy ne zakózzon el ismételten. Bilbo bólintott magának, azt motyogta, hogy “rendben,” és követte Filit a bárpulthoz.
- Virágbort szeretnék küldeni a hölgynek, a vele szemben ülőtől érkezett, aki erről pont elfeledkezett - adta le a rendelést Fili, és visszabújt a telefonjába.
Bilbo kisebb áldozatok árán felmászott a bárszék tetejére, és a pulóver ujját feltűrve körbenézett. A levegőben valamiféle megállapodottság lengett, aminek ő már többé nem volt a része. A meghitt hangulatból kibillenve már-már egyenesen nyomasztónak érezte a helyet, mert sehogy se illett ide. Visszasírta a Zöld Sárkányt, a Pajkos Pónit, a kávéházláncokat, de még a törpepubot is talán; a kézműves sört, amit a piacról hozatott, és a helyi márkát az áruház pultjairól. Ha most otthon lenne, csak kivenné a hűtőből, és leülne vele a kempingszékbe a kertben, és aktívan nem csinálna a világon semmit sem.
- Öregszem - közölte Filivel.
- Csak azért érzed így, mert kortalanok - dünnyögte a fiú. Bilbo reménykedve sóhajtott, majd a fejét rázta rá.
- A nyelvet is alig értem, amit beszéltek - vallotta be töredelmesen.
- Khuzdul, vagy tünde?
- Szleng.
- Oh? - Fili előkerült a mobiljából, és körbenézett. Kili hevesen gesztikulálva adott elő egy történetet. Tauriel szívből nevetett; nem tartotta a kezét a szája elé kacagás közben, mint a legtöbb tünde. - Azért ne Kilihez mérd magad - mondta a törpefi kedvesen, és mocorgott a széken. - Nem akarom azt mondani, hogy könnyű dolga van, mert azért megvan a maga baja, de érted.
- Többet élt, mint én - merengett Bilbo, a tenyerét összedörzsölve. - De nem vénült bele.
- Figyelj, ez a dolgok rendje; lassabban is növünk fel. Nekem persze hirtelen kellett. - Fili egy fanyar kis mosollyal kapta el Bilbo tekintetét, aztán lassan ingatta a fejét. - Én vagyok a koronaherceg. Amióta az eszemet tudom, Thorin az utódjának edz. Ismerem őt; nem olyan, mint a nagyapja, nem fogja kivárni a napjai végét. Amint alkalmasnak érez, szépen le fog mondani a trónról a javamra, hogy modern maradjon a monarchia, meg minden. Kilinek nem kell gondolnia ezzel; Frerin bácsi is egész jól megúszta.
- Thorin öccse?
- Aha.
Fili az ujjait fektette a fapulta.
- Hét törpe királyság van - magyarázta. - Erebor a központja. Ha Erebor ura vagy, mind a hétért felelsz, hiába vannak meg a maguk királyai és királynői. Az elég komoly munka.
- Képzelem - bólintott Bilbo. Fili fintorgott.
- Néha irigylem Kee-t, de igazából nem bánom. Thorin az apánk helyett is az apánk volt; kvázi ő nevelt fel, amikor apu ott hagyott minket. Igazán szeretném, ha büszke lenne.
- Biztosan az lesz.
Fili vállat vont. A mobilját lezárta, és ráhelyezte a pultra.
- Kilivel elnézőbb, azért, mert neki nincs annyi felelőssége. Kölyökként azt hittem, ez azt jelenti, hogy jobban szereti, és a nyakamat is kitörtem, hogy észrevegyen, “nagybácsi, nagybácsi,” jó jegyek, sporteredmények, egy tudálékos kis mihaszna voltam, és Kee meg lógott és balhézott, és Thorin fel se vette, én meg szobafogságot kaptam és elkobozta a számítógépem.
Bilbo nosztalgikusan sóhajtott. Mit nem adott volna bármelyik hobbit egy kis szobafogságért! Megye-szerte az volt a rend, hogy a berzenkedőket kényszerkirándulásokra küldték. Tehát Bilbo elég sokat berzenkedett. Még régen.
- Tudom, hogy próbálkozik - folytatta Fili, egészen belemelegedve. - Már nagyobb vagyok, és értem. A nagyapja borzasztóan bánt vele, verte, meg minden, mert az volt a “tradíció,” ha visszabeszél, felképeli, és ugye Thorin apja is ebben nőtt fel, és szerette a gyerekeit, de soha nem tudta kimutatni, most meg… - Fili sóhajtott. - Szóval Thorinnak elég vacak volt a kölyök- meg kamaszkora, és hálás vagyok érte, hogy ezt nem rajtunk vezeti le. És most sincs minden rendben, mert nagyapa beteg, ő meg örökölte. - Korrigált: - Az én nagyapám, nem az övé. Thráin.
Bilbo riadtan pislogott rá.
- Thorin nincs jól?
- Csak mentális - tisztázta gyorsan Fili. A zavarából Bilbo rögtön tudta, hogy ez nem valami olyan, amiről családon belül bármikor szó van. - De kezelik, és gyógyszert is szed, csak fut a családban, és tényleg örökletes, és mindig fél, hogy előjön belőle. Paranoia egy adag pozesszív akármicsodával, meg személyiségzavar, mániás depresszióval. Kontrollban tartja.
Bilbo arra jutott, ha az az illő, ha nem reagál, és Taurielék felé mutatott:
- Milyen jól elvannak!
- Valóban - sóhajtott Fili, a tématerelésért érzett hálával. Tauriel valami olyasmit magyarázott, amit csak a cukortartó és a kis tejeskancsó stratégiai mozgatásával lehetett érteni, a jelek szerint. Kili hozzájárult a sószóróval. Tauirel azzal a gesztussal dobta a levegőbe a karjait, hogy “ugye?!”, Kili pedig a mellkasára vert: “naná, teljesen!” - aztán csak nevettek, és egymásra meredtek.
Még mindig.
Még mindig.
Sokáig.
- Ööö - kérdezte Bilbo olyan fiatalos közvetlenséggel, ami csak telt tőle: - És hát neked… Fili… hogy van-e kedvesed?
- Ja, igen. Fiffi.
Bilbo nemleges választ és egyetértő hallgatást remélt. Fili felkapta a telefonját, aztán a háttérképét Bilbo pisze orra alá dugta. A háttérképén ő volt egy türkizkék bajszú, mandulaszemű törpelánnyal, aki vérvöröst rúzst és pöttyös ruhácskát viselt.
- Nahát - pislogott Bilbo. - Mióta vagytok együtt?
- Tíz éve - felelte Fili, aztán, Bilbo arckifejezését félreértelmezve: - Tudom, az semmi. - Rámosolygott a képernyőre, aztán a telefont a farzsebébe rejtette. - Online ismerkedtünk meg, nem Középföldén él, fantasztikus lány. Nagyon hiányzik.
Volt egy kis csend, ami alatt Bilbónak Thorin nagyapja jutott eszébe. Thror; elég jóhiszemmel beszéltek róla a történelemkönyvek, a törpe, aki megalapozta Erebor dicsőségét, és mindeközben-
- Amúgy - törte meg a gondolatait Fili -, te hogyan ismerkedtél meg a férjeddel?
- Oh… Hát… Khm! - Fészkelődött kicsit. - Tudod, kedves Fili, sok mindenbe beletrafáltál, de közben semmibe se; nincsen partnerem. Soha nem is volt.
Fili nem nézte telesen hülyének, szóval felbátorodva folytatta:
- Fiatal koromban egyszerűen azt hittem, majd megjön hozzá a kedvem, de nem így lett. A kalandozás túl… kalandosnak tetszett, komoly kapcsolathoz meg nem volt türelmem. Most meg? - Széttárta a karját. - Hogyan ismerkedjek össze egyáltalán valakivel? A kertemnél alig megyek messzebb. Úgy érzem, késő belekezdeni; senkinek se volna kedve az első tapasztalatain átédesgetni egy ötvenes hobbitot, és ilyenkor már csak a kor számít, nem az, mit tudsz az asztalra letenni. - Bilbo tartott egy rövid szünetet annak, hogy Fili tehessen egy futó bókot a külsejének. Nem történt meg. Kissé sértetten folytatta: - Elég jómódban élek, vidékhez képest. Jó családból származom, a legjobból. Tiszteletreméltó hobbit vagyok. Csak hát… aki megugorja a mércémet, az meg belőlem nem kér mégsem, mert visszajutunk az agglegénységemhez. Persze, hébe-hóba kipróbáltam ezt-azt, és néha-néha talán szerelmes is voltam, de párkapcsolat? Semmi, soha; nem volt olyan élményem, hogy két főre reggelit készítsek.
- Szerintem Thorinnak sem - sietett Fili a segítségére. - És ő elég sok éves.
Ennek ellenére nem ajánlotta fel, hogy összeboronálja őket, ami Bilbo önérzetét megint csak bántotta. Fili elgondolkozva folytatta:
- Apa után anya is kiszállt a meccsből. Thorinnál meg kényes a helyzet a… családi háttér miatt. A törpe-társadalomban persze manapság már igazán nem probléma, ha valaki homoszexuális, Mahalnak legyen hála, de Dúrin vonala már csak nem törhet meg, igaz-e? Tehát amíg mi össze nem jöttünk anyának, erősen kényszerházasságra állt a helyzet, aztán megkönnyebbült kicsit, és vannak homályos emlékeim, hogy néha eljárt randevúzni, de nem tudom, mire jutott vele; kölyök voltam, szóval akkor úgy képzeltem, hogy hercegeket szabadít ki tornyokból, vagy ilyesmi. Amennyire én tudom, kurvázhatott is, bár azt nem nézem ki belőle, meg ami azt illeti, egy törpéből sem. - Kis szünet után hozzátette: - Sokak szerint a pénz valamivel érdekesebb, mint a szex, szóval nem szívesen adják érte.
Fili a zagyva hablaty közben sem hozta össze, hogy nyilvánvalóan Bilbo lenne Thorin ideális partnere, és puszta elméleti alapon ő még mindig meg volt sértve. Mindketten egyedülállóak, vagy nem? Hasonló tapasztalatokkal - bár Bilbo biztos volt benne, hogy Thorin kihasználta az idejét a hadseregben; de nem is ez a lényeg. Van köztük valami, ami parázslik - és akár lehetne is belőle valami, vagy nem? Ha hagynák. Ha akarnák. Ha érdekelné bármelyiküket. Ha nem lennének menthetetlen pancserek.
Bilbo maga elé bambult.
Aztán rendelt egy kis alkoholt.
(Meg talán egy kókusztortát.)

A harmadik pohár szilvapárlatnál járt, amikor a telefonja megrezzent.



következő fejezet >>
a mirkwood = bakacsinerdő, elf = tünde
tandori dezső fordítói munkájának
felhasználásával lett
komment: IGEN // nem

16 megjegyzés:

margaery. írta...

" Ismernek titeket.
- Ajánlom is - szusszantott Kili. - Négymillió feliratkozónk van. "
jézusom ezen a fejezeten szétröhögtem magam :DD Kilit és Filit egyre jobban kezdem imádni, remélem nem bánom meg...
(szóval kicsit rettegek,hogy az a "Kili eljátssza hogy gyomron lövik" dolog vajon egy utalás volt-e.)
és Tauriel,végre és ráadásul annyira tökéletes :') (hogyha áthajtana rajtam azzal a motorral én megköszönném)
de azért a dragon sickness nélkül meglettem volna...

Raistlin írta...

HAH *győztes és elégedett hahota*
Nagyon örülök, hogy megnevettetett a fejezet - én esküszöm, hogy ez egy vidám regény. Vannak feszült pillanatok és kockázatok és áldozatok, de az élet részeként - tragédiát nem tervezek. Szorult helyzeteket igen.

Thorin dragon sicknesse sem foreshadowing: a modern gyógyszerekkel és a modern pszichiátria segítségével tényleg kordában tudja tartani, bár érzem, hogy ezt nem annyira sikerült kihoznom a szövegből, mert Fili nem szeret róla beszélni, és Bilbo nem firtatta.

Taurielt pedig innentől nem lehet kirugdosni a történetből, hiába Bilbo POV - kell a női energia. És a Kiliel. A Kiliel pláne.

Storm child írta...

Ez a fejezet tényleg nagyon mókás volt.
Vágyakozva pillantok Kili és Tauriel felé,közben reményekkel fűtve lökdösöm Bilbot és Thorint egymás karjaiba.
és megnyugtató úgy olvasni,hogy előre tudom,nem lesz halál,sírás,kesergés.
[a "nem"-hez rakott gif meg már megint mily csodás]

Dorina írta...

Végig vigyorogtam a fejezetet. Nagyon jó lett. Az asztronauta Taurielen behaltam. ÉN személy szerint örülök, hogy beleraktad Thorin elmebaját. Remélem a későbbiekben még előjön. Fili és Kili imádnivaló, de az örök nagy kedvenc az Thorin és Bilbo marad. Örülök, hogy összebronálod őket, bár nekem már az első filmben az jött le, hogy Thorin Dwalinnal illik össze, de imádom a történetedet. Érdemes várni a keddeket.

Hattie írta...

csomagolok és rivendellbe költözök.
és ne már hogy sör. meg "Hellóka, gyakran jársz erre?" meg hogy a törpék a ház vendégei az idők végezetéig. és kényszerkirándulás.
ugh, bocsánat, nem fogom leírni újra az egészet, csak enyhén behaltam a fejezeten. köszönöm (・∀・ )

Raistlin írta...

Storm Child, ugh, köszönöm ;u; Igyekszem minden hajónak vitorlát bontani (egy mondat erejéig a Thranduil/Bard is benne kell, hogy legyen, mert no) és mindenkit életben tartani (︶ω︶)

Dorina, Dwalin és Thorin között egyértelmű az érzelmi töltet: együtt nőttek fel, és Dwalin lángoló, elkötelezett hűsége az, ami Bilbóból hiányzik. De Dwalin az én értelmezésemben "csak" az örök barát, a bajtárs, akiért ölni és halni tudnál, és nem tudnának igazán meglenni egymás nélkül - de nekem az az érzésem, hogy Dwalin Dísbe szerelmes [a tragikus headcanon szerint pedig Frerinbe volt, de arra inkább nem gondolok, mert fáj] - a Dwalin/Dís viszont marha boldog lenne, mert akkor a FiliKili brancs nevelőapukája lenne és boldog lenne és megérdemli, hogy beházasodjon a királyi családba, ésésés pillangók meg sütemények.
A gyanakvása/féltékenysége Bilbóra szerintem nem személyes, hanem Thorint félti, a Tolkien-kánonban csak egyvalakinek ajándékozzák a szívüket egész életükben - és miért lenne rá méltó egy félszerzet? Meg volt valami tumblis headcanon, hogy Dwalin ugye a királyi testőrgárda kapitánya, és mi van, ha így az ő dolga, hogy Thorin virtusára ügyeljen :'D

Hattie, örök hálám mindig és örökkön az idézgetésekért - irány Rivendell, tettessük magunkat törpének.

LadyLoss15 írta...

Úgy tűnik rá fogok szokni a liveblogra, de most komolyan, miért nem bírom megállni, hogy idézgesselek saját magadnak? :D
"- És hosszú este! - kiáltotta, a kezeiből pisztolyt formálva. Fili úgy tett, mint akit a találatok gyomron ütöttek. A tündefiú tekintete egy headshotért esengett. " Ez MILYEN király már? :DD Szegény tündefiú. :))
(Jaigen és azt nem emeltem ki de belül daloltam, mikor Thorin Bilbo haját mosta....)
"Megye-szerte az volt a rend, hogy a berzenkedőket kényszerkirándulásokra küldték." kicsit mintha a saját családom lenne... khmm...xD
Jaj szegény Bilbo hogy ez a Fili nem veszi a lapot! :DD Amúgy imádom, hogy van barátnője, és hogy Kili és TAURIEEEEEL *.* :) Jajj, esküszöm féltem, hogy beesik Legolas, és elrontja a képet, de még megtörténhet, de ugye nem? :) (Amúgy imádom Legolast, mindig ő volt a kedvenc szereplőm kb, de most kérlek ne... :$ :) )
Összefoglaló: tetszett, hogy most nem is annyira történések voltak (bár mit ne mondjak, azok is! :) ), hanem inkább meséltél, hogy mit miért hogyan, és a múltjukról, és tisztázódtak is dolgok, és köszi Fili, te vagy a mintaszárnysegéd, még Barney Stinson sem talált soha jobbat (kivéve talán Robint :D )... :)
Ha eddig nem a kedd lett volna a kedvenc napom, mostantól az. ;)
LL15

Raistlin írta...

A liveblogging tart életben

Legolasnak szerintem lesz egy ugyanolyan Kéretlen és Fölösleges Cameója, mint a filmekben, szia-szeretlek-de-miért-vagy-itt jelleggel, de nem fogja (tudni) cockblockolni Kilieléket, azt a szerelmi háromszöget elég feleslegesnek éreztem - az én meglátásom szerint Legolas inkább túlaggódó BFF, aki szerint Tauriel többet érdemel.

Akció lesz bőven a következő fejezetekre, de nagyon-nagyon meghat, hogy nem várjátok el tőlem *u* Mármint én mindig rugdosom magamat, hogy történjen már VALAMI a novelláimban/regényeimben az érzelmi rezgéseken kívül, de aztán kapom a szebbnél szebb kritikákat, akiknek mindegy az autóüldözés, de "owww, ránéztek egymásra~~" - na és akkor baromira igazolva érzem magam. Egy ilyen akciódús film/könyv után furán venné ki magát egy teljesen stagnált történet, de igazából... engem is az érzelmi oldala érdekel :D

яeichi▲ írta...

SZIA
KÖSZÖNÖM HOGY ELÉRTED HOGY ELBONTSAM A MÁGLYÁT TAURIEL ALÓL
mármint tényleg. még én is lesöpörtem magam mellől a cuccokat a kanapéról, hogy legyen helye ( ¬‿¬)

Kili meg még mindig haláli, és Bilboról leirigyeltem képzeletben a pulcsiját, és mennyire menő már türkizkék arcszőrzettel hódítani?!

abszolút kedvenc - eheti kiadás:
"- Az asztal alá itta az egész… helyet? - kérdezte Kili tétován, és a tünde fejet hajtott.
- Dicsőségét megőriztük emlékezetünkben. - A hangja csodálatot árult el, és rettenetet."
:DDDDDDDDDDDDDDD ez Thorin/Legolas meccset kíván (〜 ̄▽ ̄)〜

Még mindig nem tudok normális kritikát írni, de megszerettem a keddeket <3
köszönöm ◕ ◡ ◕

Raistlin írta...

Awww Reichi mérvagycuki <3

Taurielt én *agresszívan* szeretem. Mármint nagyon zavaró a filmben, de csak rosszkor van rossz helyen - mert maga a karakter? Az BAMF. És imádom az ilyeneket. És őt. Kilivel. Úgyhogy nem ússzuk meg.

Bármibe lefogadom hogy a lázadó korszakában Thorinnak is színes volt a szakálla.

u.i. osztom a headcanont Legolas részegségével kapcsolatban, hogy belül közben tutulva vijjogott, olyan baromira be volt baszva, de már átesett a holtponton és a mámorában tudta bejátszani a Felettes Józan Én a seemstobeaffectingme poént, miközben arra gondolt hogy "HÁÁÁÁÁÁÁ BE FOGJÁK VENNI UWWWÁÁÁÁLLÁÁÁ LÁÁÁÁ"

nusi írta...

Tökéletes befejezése volt ez a fejezet a mai napnak. Kilin és Taurielen meghaltam a cukiságtól. Sörös hajmosás: lolo :D ( beleégett ez a jelenet örökre az agyamba, törpök csap alatt, sörrel hajat mosnak...oké), Bilbó és Thorin hajmosós jelenete...látom a fényt az alagút végén, határozottan látom, már csak egy kis lökés kell kettőjüknek egymás felé, érzem. Ja, Rivendell fancy kis hely lett, mennék oda lakni, mondjuk nekem már az eredeti verzió is eléggé bejött.
Yeej! második komment két év után...haladok ;)

Raistlin írta...

Nusi, büszke vagyok rád (。´∀`)ノ Bilboék, úgy fest, nem hamarkodják el a dolgokat: megrögzött agglegények. Igazából kifejezetten üdítő erről írni - persze lehet, hogy tartogatnak még meglepetéseket, de ezt így valahogy életszerűbbnek is érzem. 。◕‿◕。

Azt hiszem, én is Rivendellt választanám (vagy Lothorient, bár az nem szerepel a t&w-ben) - aztán nyugdíjba mennék a Megyébe. És rendszeresen látogatnám Erebort a fürdőbarlangok miatt.

Dragda írta...

FANARTOT FIFFIRŐL! Valaki kegyelmezzen már szegény lelkemnek *elhalóan hörög*

Csodás volt, köszönöm, pont ez kellett a szardoga (nem elírás, már tényleg így hívom) írása közben XD

Dragda írta...

Ui: Legolas Gimlibe szerelmes, hát banyek még hajót is épít neki, hogy elmenjenek Nyugatra! Nincs vita, nincs ellenvetés, csak heves bólogatás. <3

rosie írta...

miért rezgett az a telefon, miért
ugye thorin volt az
kell neki bilbo

imádtam és végigvihorásztam az egészet
[ne haragudj, két óra alvással a hátam mögött korrektebb vélemény nemmegy, de köszönöm és imádtam!]

Raistlin írta...

Dragda, nem tudok rajzolni, de lehet, meg fogom próbálni Fiffi kedvéért ouo Örülök nagyon, hogy szimpatikus ^^
És Gimli/Legolas kánon. Csak Gimli még apró törpentyű.

Rosie spoiler (not so much) Thorin volt az. Kell neki Bilbo. ;)

{bloody romantic}
B l o g : Raistlin
Sablon: Agata | WS