a blog bezárt. mobilnézethez {katt ide}. frissek az {AO3}n.

2015. február 24.

thistle&weeds



2. fejezet
Magad mögött hagytad otthonodat,
és a világ terül el előtted

Amikor Bilbo megébredt, egy szőke törpeifjú költögette, a Közös Nyelven beszélve:
- Gyerünk, Mr. Baggins, tessék fölkelni, Thorin nem akar miattad késni.
Bilbo mondott valamit halandzsául, aztán bambán föleszmélt. A fiú megcsapkodta a térdét.
- Öltözni - adta parancsba, és készségesen átnyújtotta Bilbónak a legsajátabb burgundi szvetterét és egy vasalt fehér ingét.
- Ezek hogy kerültek ide? - hunyorgott Bilbo, ahogy a fiú élére állította a gurulós bőröndjét, amit csak valami röpke szeszélyből vett anno még.
- Gandalf - felelte a szőke törpe magyarázatképpen, és a kijárat felé indult Bilbo bőröndjével. - Tippre szerintem kábé két perced van.
Bilbo káromkodva kipattant az ágyból, és a nadrágjába ugrott. Naivan azt feltételezte, hogy a reptérre viszik, és hazamehet, tehát tempósan követte a nyalka törpét, és a csillébe még pont befért. Elfojtott egy ásítást. A törpe felé kínált egy koffeines keménycukorkát.
- Fili vagyok amúgy - közölte. - Szia.
- Bilbo Baggins - mondta Bilbo, és ásított megint.
Erebor nyüzsgött és fújtatott aznap reggel, gördültek a csillék, robotoltak a gépek. A munkába siető törpék, goblinok és emberek feszes zsinegeken ereszkedtek föl és le szintről-szintre, vagy egyszerűen csak átlendültek, kávéspoharakba kapaszkodtak és monstrumnyi masinákat cipeltek, a droidok és drónok pedig hűségesen a nyomukba szegődtek. Bilbo gyomrában zsongni kezdett valami, egy elkésett kíváncsiság, hogy látni akarja Erebort: alászállna a bányákba és a laborokba, az irodákba, szemrevenné a szélerőműveket a külső ormon és a víztározót, a bankszektort, a metropoliszt a hegy legmélyén, a csarnokokat és múzeumokat; átnézett a válla felett, hogy még utoljára lássa a palotát, a legnagyobb cseppkövet, amit a törpék otthonná véstek.
- Kacsints - mondta Fili, és Bilbo nem értette. Amikor kiértek a huzatos napfényre, megszédült, és szikrázott a szeme, pedig csak bágyadt, reggeli nap sütött a fátyolos felhők mögött. Fili cöcögött.
- Mondtam, hogy kacsints. Ha csukva tartod az egyik szemedet, nem vakulsz bele. Na, gyere. - A karját nyújtotta felé, hogy kisegítse a csilléből.
- Boldogulok magam is - dohogta Bilbo, és üggyel-bajjal kikászálódott. A hegyi levegő friss és hideg volt, és kótyagos fejjel belebolydult a látványba, a meredélyek puszta tériszonyába. Fili juszt is kézen fogta:
- Erre, erre.
Bilbo észrevette, hogy az ujján az egyik gyűrű különösen ragyog. Arkenszilánk volt benne, ami a csillagok tündöklésével égett.
- Várj, te akkor most Dís fia vagy, ugye?
- Az egyik. Kilit már ott eszi a fene a kocsiban.
Bilbo nem igazán tudta mire vélni a díszkíséretet, de örült, hogy Fili biztos kézzel vezeti a bőröndjét a meredek hegyi ösvényen. Eszébe jutott valami tegnapról, amikor szóba kerültek a gyerekek; hogy a kaland során majd a nagybátyjuknak biztosítanak útitársat. Bilbo feje nehéz volt még, nem igazán értette, az információ miért fészkeli magát olyan kényelmetlenül az elméjébe. Általában hirtelen kelt, és teljességgel éber volt pár pislogás alatt, de az időzónák különbsége és a repülőút megviselte, a tegnapi napról már nem is beszélve. Kelletlenül gondolt rá, hogy visszafelé hamarosan ismét ki kell majd állnia az egészet.

Meg ahogy azt ő elképzelte.

Az egyik szikla kiszögellésén egy fényes, fekete furgon állt, Bilbo privát véleménye szerint túlságosan is közel a szakadék széléhez. A furgon, mint olyan, népszerű megoldás volt a Megyében, hogy a hobbitok belepakolhassák népes családjukat és az összes piknikkosarukat, de Bilbo ilyet még csak filmen látott: egészen konkrétan úgy festett, mint amibe a túszokat gyömöszölik az akciófilmekben. Az ajtaja is magától nyílt fel, valami egészen halk robothanggal, és Bilbo kissé csalódott volt, hogy nem gomolygott elő füst. Fili belódította a csomagját hátulra, Bilbót pedig egy sürgető gesztussal az anyósülés felé irányította.
Thorin már a volánnál ült. Valami bőrszerű, fekete nadrágot viselt bakanccsal és finom farmeringgel, aminek a gallérjára ékszert tűzött: aranyláncot lefüggő, pici nyilhegyekkel. A homlokába napszemüveget tolt, és egy kecses elektromos cigarettát szívott: fekete volt, fa- és fémberakásokkal. Szenvetlenül pöfékelve elnézte, ahogy Bilbo betornássza magát az ülésre, amit viszont legalább a kedvéért megemeltek.
- Jó reggelt - dünnyögte Bilbo illedelmesen, és Thorin rávágta:
- Kösd be magad.
- Rendben, ühh, terveztem. - Bilbo a biztonsági övért nyúlt, aminek naná, hogy önálló tudata volt, és kvázi a székhez kötözte. Nevezett szék krémszínű volt, tiszta bőr, a műszerfalat pedig sötét fából faragták. A letisztult luxus és elegancia bármikor máskor előhozta volna Bilbóból a lelkes turistát, de Thorin nem adott alkalmat rá.
A férfi felé nézett, a volánra könyökölve, ahogy kifújt egy füstkarikát, egy tökéletes füstkarikát, aminek a gyakorlása évtizedeket vett el Bilbo életéből, és megjegyezte:
- A húgommal ellentétben nálam nem jó ajánlólevél, ha meglopnak.
Bilbo nyelt egyet, és bólintott. Amikor Thorin csak biccentett erre, úgy érezte, valami csípőset kellett volna felelnie, de egyetlen frappáns visszavágás sem ötlött az eszébe. Az ülések között áthajolt egy újabb törpe, borostás, sötét hajú, alig pelyhedző szakállát tekintve feltehetőleg fiatal, és megszorította Bilbo könyökét.
- Kili vagyok, engem anya mindig rajta kapott, ha búrtam, hadd gratuláljak.
Thorin vetett rá egy lesújtó pillantást, tehát Bilbo olyan látványosan és lelkesen viszonozta a kézfogást, amennyire csak tehette. Fili eközben végzett a csomagokkal, és kirántotta az ajtót Kili mellett.
- Tipli innen, én ülök az ablak mellett.
- Mindkét oldalon van ablak - világosította fel őket Thorin gondosan kontrollált indulattal, de Bilbo észrevette, hogy az állkapcsa megfeszült és elsötétedett a tekintete.
- No de én ezt az ablakot szeretem - méltatlankodott Fili, és a kocsi tetejébe kapaszkodott, hogy két lábbal tessékelhesse odább a testvérét egy lendülőrúgás keretében. - Ezen az oldalon jobb a kilátás.
- Tudom! - vágta rá Kili, ahogy visszarúgott. -Hagyjál, stoppoltam!
- Nem hallottam, a hobbitért voltam-
- Én ülök itt!
Thorin törődötten előre görnyedt, és lefejelte a volánt. A duda ködkürtként szólalt fel. A birkózó testvérek szétrebbentek.
- Majd cserélünk út közben - szűrte Fili a fogai között. Thorin lassan kiegyenesedett, hátrakörözött a vállával, megropogtatta a nyakát, majd a visszapillantótükörbe nézve kérdezte:
- Indulhatunk?
- Igen - bólintott Fili engedelmesen, Kili fintorgott, Bilbo pedig úgy sejtette, hogy az ő álláspontja pont senkit nem érdekel.


Durván tíz perce voltak úton, és durván tíz perce ültek néma csendben, amikor Kili úgy döntött, feldobja a hangulatot; ezt egy pusmogó párbeszéd előzte meg Filivel, és bár Bilbo próbált jobb híján hallgatózni, nem értette meg a nehéz és baljós törpe-nyelvet.
A véleményét már persze kialakította róluk. Fili, a szőke és az idősebb, összeszedettebbnek tűnt, fegyelmezettebbnek, de ugyanolyan keményfejűnek, mint a nagybátyja. Puha, dióbarna kardigán volt rajta, elegáns szabással, a haja gondosan kifésülve, a nyakában narancs kendő, és az Arkenszilánk büszkén ragyogott az ujján. Kili ezzel szemben félig fekve elfoglalta az ülés háromnegyedét, szakadt répafarmert viselt valami együtteses pólóval és csövisapkával, az Arkenszilánkot pedig a fülében hordta, ami elég meggondolatlan döntésnek tetszett. Előre nyúlt a két ülés között (a karján bőrszíjak, barátságkarkötők és csuklópántok) és egy pendrive-ot kínált Thorin felé.
- Beteszed?
Thorin futólag rátekintett.
- Mi ez?
- Csináltunk egy mixet az útra Filivel.
- Ez nem valami kirándulás - jelentette ki Thorin. - Ez egy küldetés, és a királyságunk, sőt, talán a világunk forog végveszélyben.
Kili sután pislogott.
- Oké - mondta -, de nem-e lehetne, tudod, ez a mentőakció, ühm, rad?
- Nincs rajta dubstep - vetette közbe Fili. - Tudjuk, hogy nem szereted.
- Mert nincs ízlésed. - Kili karon veregette, és a kezébe szuszakolta a pendrive-ot.
Bilbo feleslegesnek érezte hangosan is megállapítani, hogy ezek szerint nem a reptérre mennek, de magában nyüszíteni kezdett.
Nem egyezett bele semmibe, és most itt volt egy luxusfurgonban három törpe-uralkodóval, de legalábbis trónvárományossal, és azon az oldalon ült, ahol a jelek szerint annyira nem jó a kilátás, és híre-hamva sem volt Gandalfnak vagy Dísnek, de a rohadék bezzeg a cuccait felküldte, hogy jutott be a házába, miért nem varázslóbiztos a riasztórendszer-
Thorin külön kommentár nélkül, de látványosan fanyalogva az autórádióhoz csatlakoztatta a rézből munkált pendrive-ot, amin erre kék minták izzottak fel, és a teret hamarosan mély nóta zengte be - és Thorin öblös hahotája.
Bilbo megütközve nézett rá. Az élmény olyan volt, mintha a hegy maga nevetne fel. Valami döbbent derű fénylett a Törpekirály szemében, a mosolya apró volt, hitetlen és őszinte, és rejtett ráncok futottak szét az arcán. A tekintetét az úton tartva hátranyúlt, és jóindulatúan Kili fejére kokizott az öklével. Fili elégedetten felszegte az állát, és a szemöldökét felvonva halkan dúdolni kezdett, Kili pedig orrhangon csatlakozott hozzá. A volánra markolva Thorin is átvette a dallamot, és énekelni kezdett, halkan és mélyen eleinte, majd mind bátrabban, és az ifjú törpék vele együtt nótára kaptak. A hangjuk egybecsengett: hideg hegyekről és füstbe fúlt emlékekről énekeltek, a dal pedig felkúszott Bilbo torkán, végigborzongott a hátán, és le kellett hunynia a szemét, hogy jobban figyelhessen rá.  
Thorin dala nyomán izzó tűzbe vonaglottak a fák bársony-kék éjben, és nehéz köd gördült le a sziklák mord ormán. Bilbo némán formálta a szavakat, de nem mert csatlakozni az énekhez, csak hagyta, hogy átmossa, távolba ringassa, és amikor vége lett, úgy érezte, valami örökre elveszett. Kőnehéz volt lüktető szíve, és meglepve Thorinra meredt, ahogy új szám következett - elektromos hegedű, dobok, fuvola, szitár -  a szavakat alig találva kérdezte:
- Mi volt ez?
Thorin a visszapillantótükörbe nézett.
- Népdal.
- Tetszett? - kotyogott közbe Kili. - Az ötödik számot is bírni fogod, odanyomod?
Fili feltartotta a kezét.
- Sorrendben van - jegyezte meg. - Csomót pepecseltem vele. Nem lapozod te sehova sem.
Kili oldalba könyökölte. Fili viszonozta. Mindketten fülig vigyorogtak.


A kaland első napja egyáltalán nem volt kibírhatatlan, sőt, ha Bilbo őszinte akart lenni magával, kifejezetten élvezte. Hobbit-próbáló küldetés helyett a leginkább egy laza roadtripre emlékeztetett, amit ifjabb és merészebb korában mindig megígért magának.
Az elgémberedett végtagjaiért hamar kárpótolta, hogy Fili és Kili különféle nassokkal és szendvicsekkel készültek az útra, és amint megneszelték, hogy Bilbo még nem ízlelte végig a törpegasztronómia minden remekét, szent küldetésüknek tekintették, hogy teletömjék. Azt az ánizsos, cipőpasztaszerű, nyúlós és enyhén sós ragacsot leszámítva, amit Fili és Kili valamiért édességként emlegetett, Bilbo mindezt határozottan értékelte.
Szólt a válogatáslemez, fenséges táj gördült el előttük hóba bukó hegyvonulatokkal és távolba vesző városokkal, és Bilbo azt fontolgatta, hogy talán blogot nyithatna a tapasztalatainak, álnéven, persze.
Egyelőre úgy tervezte, hogy a cégnél majd maláriát jelent be.


Hosszútávon még Thorin is egész rendesen viselkedett. Volt persze az a morózus csendje, amikor a gyors szünetekben rámászott a furgon tetejére (a tetejére) és törökülésben dohányzott, olyan tekintettel mustrálva a hegyeket, mintha azok valami személyes sérelmet követtek volna el ellene, de Bilbo felfedezett két enyhítő körülményt zord voltára.
Először is: imádta az unokaöccseit. Mindent elkövetett, hogy ezt titokban tartsa; furcsán civilen és mereven viselkedett velük, valahogy hivatalosan, de a legváratlanabb pillanatokban előkerült az a titkos mosolya, és ha rendet is tett közöttük átlag fél óránként, nem volt semmi személyeskedő a dörgedelmeiben.
Másodszor: szívszorítóan siralmas volt a térképeket tekintve. Egyszerűen nevetséges. Azzal kezdődött, hogy nem volt hajlandó bekapcsolni a GPS-t, mert azt állította, hogy idegesíti, ezért néha megállt, és a műszerfalra terített egy térképet, amit tehetetlenül forgatott, állandóan a névmutatóhoz lapozott, majd vissza, és dünnyögte, hogy:
- A5, A5, az A5-ös szektorban… itt nincs semmi!
Bilbo óvatosan áthajolt Thorin térfelére, és az A5 szektoron középen áthúzódó, szürkével jelölt autósztrádára mutatott.
- Ezen a pályán vagyunk, ez még egyenesen halad két mérföldig.
Thorin bekapcsolta a GPS-t.
- Azt mondta, a következő kijáratnál balra! - fröcsögött az első újratervezésnél. Bilbo a hátuk mögé mutogatott:
- Az volt az!
- Vezessek én? - vetette fel Fili, Thorin pedig zsigeri rettenetében elengedte a volánt.
- Senki nem nyúl a kocsimhoz! - közölte ellentmondást nem tűrően.
És a vége az lett, hogy Bilbo megkapta a térképet, és udvariasan közvetített, hogy “balra” vagy “másik balra” és “mindegy, majd legközelebb.”

Estére egy útszéli város vonzáskörzetébe értek, és bekanyarodtak az első kézreeső állomásra, ami elektromos feltöltést ígért a hibrid kocsinak. Bilbo kiszédelgett az ülésről, és jólesően nyújtózott, sőt, a látszat kedvéért bevetett pár torna-mozdulatot. Puha alkony volt, ami a hegyek karéját lilára festette és halvány kékre meszelte a sima eget, a levegőben friss aszfalt nyirkos szaga érzett.  Thorin Kili mellkasának nyomta a slusszkulcsot, Filiének pedig a pénztárcáját.
- Tankoljatok és vegyetek, amit kell, én járok egyet.
Bilbo rövid megfontolás után követte. Szívesen szétnézett volna az előre csomagolt szendvicsek és chips-zacskók során, de bízott benne, hogy a fiúk ezt majd megteszik helyette, és beszéde volt Thorinnal, négyszemközt, ha lehet.
A Törpekirály csak megállt a kiégett füvű zöldövezet szélén, és elmerengve a távolba meredt. Bilbo adott neki egy kis időt, aztán elkezdte kínosan érezni magát, és lábujjhegyen megközelítette.
- Elnézést - kezdte, Thorin pedig megrezzent, aztán tékozolt rá egy bosszús pillantást. Erőt vett magán:
- Miben segíthetek?
- Ööö - mondta Bilbo. A kardigán ujját gyűrögette. Volt valami súlyos Thorin tekintetében, valami túlságosan is fókuszált és átható. Bilbo megköszörülte a torkát, és előre billent a sarkán. - Örömmel veszek részt a küldetésen, remek a… küldetés. - Gesztikulált hozzá. - De csak érdeklődni szeretnék, hogy volna-e mód rá, hogy államtitoksértés nélkül bejelentsem a munkahelyemen, hogy...ne várjanak rám. Vagy, hogy mikor várjanak rám, előre láthatólag. Vagy.
Thorin felszusszant, és félrefordult.
- Ha elérjük a célunkat - mondta -, nem lesz szükséged munkahelyre.
- Azért, mert nagyon gazdag, vagy azért, mert nagyon halott leszek?
Thorin visszapillantott rá a szeme sarkából, de nem felelt. Bilbo folytatta, valahogy lemondóan:
- Igazából szeretem a munkámat.
- Jó vagy benne - mondta Thorin, de egyáltalában nem hangzott bóknak, sokkal inkább ténymegállapításnak. - Gandalf megmondta, hogy jó leszel.
Bilbo bólintott. Ő is a távolba nézett, a hegyek felé. Lakóházak sárga fényei hunyorogtak a távolban.
- Honnan ismered? - kérdezte. - Gandalfot.
- Még csak totyogó törpe voltam, amikor már tisztes vendég volt Ereborban - mondta Thorin lassan, és hunyorított hozzá. - Irigyeltem a szakállát. Soha nem fogom tudni meghálálni, amit a családomért és a népemért tett az idők során. A barátsága, és így a szava, rengeteget jelent nekem, még úgy is, hogy a legtöbbször nem értünk egyet a tanácsait tekintve. - Bilbóra tekintett. - Te?
- Szinte el is felejtettem - vallotta meg Bilbo az égboltnak. Fölemelte a kezét, és az ujjaival láthatatlan csillagokat szórt szét. - Tűzijátékokat készített… én pedig legyilkoltam egy fakarddal, de követeltem tőle, hogy igazat meséljen, valódi kalandokat. Alig volt negyven éve, de… - Elakadt. Felpillantott Thorinra. - Ha nem bánod a kérdésemet, hány éves vagy pontosan?
- Százkilencvennégy - felelte Thorin rutinosan.
- Oh.
- Előttem az élet.
- És a húgod még mindig szervez neked születésnapi partikat.
Feszélyezett kis mosolyokat váltottak. Valamiféle melegség futott szét Bilbo mellkasában, de a futó pillanat meghittsége megriasztotta. A háta mögé bökött.
- Ránézek a fiúkra. Eszek egy… szendvicset.
- Csak egyet? - kérdezte Thorin, kellemetlenül kedvesen, tehát Bilbo elszelelt.


Filit és Kilit ott találta a parkolópadkánál, szatyrokat tartva, sztoikus ábrázattal, ahogy a betont bámulták.
- No? - kérdezte Bilbo. - Mi baj?
- Itt állt a furgon - közölte Fili.
- Pontosan itt - tódított Kili.
- Csak egy pillanatra tévesztettük szem elől, és huss, ennyi.
- Meglovasították.
- Meg bizony.
Bilbo pislogott. Megnyalta az ajkát. Megköszörült a torkát. Derékra vágta a kezét.
- Ellopták a kocsit? - kérdezte csevegő hangnemben. Kili lesújtottan bólintott.
- El.
Fili felkapta a fejét, és körbekémlelt.
- Oké - mondta, a karjait feltartva. - Oké. Nem kell pánikba esni. Biztos vannak biztonsági felvételek. Bilbo, te vagy a felnőtt, kérdezd meg. Majd fedezünk.
- És Thorinnak ne mond - tette hozzá Kili -, ha nem muszáj.
Bilbónak egy pillantás elég volt, hogy megállapítsa, a biztonsági kamera egy örökléttel ezelőtt mély álomba szenderedett.
- Nem juthattak messzire - dünnyögte.
És volt ott egy autó a közelben.
Tehát Bilbo elkötötte.
A pillanat hevében valahogy ez tűnt… következetesnek.
Vagy szólhattak volna a rendőrségnek. Ez Bilbónak csak akkor ötlött eszébe, amikor már ellopott egy sportautót, és a gázra tiport. Fili és Kili a hátsó ülésre passzírozták magukat, és javaslatokat kiabáltak:
- Taposs bele!
- Szerintem arra mentek!
És Kili, érdeklődve:
- Milyen gyakran nyúlsz be dolgokat?
- Nem nyúlok én be semmit se - tiltakozott Bilbo, ahogy pályára tért. - Ez egyszerűen csak… megtörténik velem, van egy, egy tulajdon, ami másvalakié, és átmenetileg az enyém lesz, de visszaszolgáltatom.
- Ah-ha - mondta Kili, Fili pedig felkiáltva előre mutatott:
- A marhák! Nem tankolták fel.
A távolban - csak egy fekete pont a láthatár élén - egy autó állt a pálya szélén, de kétség se fért hozzá, hogy az ő furgonuk legyen. Ahogy közeledtek, egyre egyértelműbbé vált, hogy trollok állják körbe, de lelkes hevületében Bilbo ezt egy probléma ellenkezőjének érzékelte, különösképpen Kili kurjongatásával kísérve:
- Thorin végig se mondja, hogy “a húgom idiótákat nemzett,” és ott leszünk a kocsival!
- Aligha - jegyezte meg Fili. - Tolnunk kell majd vissza.
Bilbo tiszta erejével és teljes testsúlyával taposott a pedálon. A kerekek csikorogtak, és a visszapillantótükörre akasztott plüsskockák rémülten ugráltak.
Az elmúlt időben Bilbónak bőven akadt mondanivalója, és most az adrenalinnal együtt felbuzgott benne minden lefojtott frusztrációja. Ha autólopásért alaposan beolvashat három trollnak, akkor elmondhatja, hogy egy jó napja van, sőt, egy pillanatra felderengett előtte az egyelőre képzeletbeli blogja, ahol száraz szatírával meséli majd el hisztérikus sikerét a fajok közti diplomáciával.
Amikor fékezett, sötét nyomokat égetett az útra. És nem húzódott a leállósávba. Ez nem az a nap volt.
- Hé! - ordított a trollokra. - Maguk ott! Mégis mit képzelnek?
A trollok bambán rámeredtek. Melegítőnadrágot, trikót és tornacipőt viseltek, az olyan lények örök ismertetőjegyeként, akik sosem edzenek.
- Ez illegális! - kiáltozott Bilbo. - Ellopni mások furgonját! Nahiszen! Szégyellhetik magukat!
- Úgy van! - kontrázott Fili a levegőbe boxolva, és pontosan eddig jutottak.
Az utolsó dolog, amit Bilbo látott, az a legmagasabb troll nyálkás, nyúlós vigyora volt.


Bilbo viszonylagos sötétségre és vegyszerszagra ébredt. Amikor megpróbált megmozdulni, az a felfedezés érte, hogy kezét és lábát szigszalaggal gúzsba kötötték. Amikor megpróbált felkiáltani, kiderült, hogy a száját is letapasztották.
Fili és Kili a közelben hevertek, hasonló állapotban és rémült tekintettel. A böszme szobában volt egy csupasz radiátor, egy rendetlen asztal és nagy ablakok, ügyetlenül összeeszkábált redőnnyel. Valaki valamikor elhitte, hogy egy fikusz majd feldobja a helyet. Nem így történt.
A linóleum árulkodóan nyekergett, ahogy Bilbo vonaglani kezdett, torka szakadtából üvöltve.
- HVVVFFHHHGGG! - csak ennyi hallatszódott belőle, de Kili szolidaritásból csatlakozott hozzá.
- Mi az, mi az, mi aaaaz - omlott be az egyik troll az ajtón. Egy gyanús táskát cipelt. - William, ezek felébredtek, ezeknek nem kéne ébren lennie!
- Olyan mindegy - mondta A Kancsal Troll, aki szintén a szobába sorolt. Átvette a táskát a társától, és kitárta. Szikék voltak benne. Fili is nyüszíteni kezdett, elég agresszíven. Troll#3 azt mondta:
- Ficeregniük azért nem kéne. Ha szarul csinálod, szart kapunk érte.
- Nem vagyok orvos - nyafogott Troll#2, a szikére szorítva. - Nálad van a jégláda?
- Te csak ne törődj a ládával, te csak csináljad.
- De hová rakjam a szerveket, he? Hát hová, ha nem adod a ládát?
Troll#1 a foglyaik fölé hajolt. A hangja és a sötétben csillogó orra alapján hatványozottan taknyos volt.
- Kezdjétek a kicsivel.
- A fenét! - kontrázott Troll#3. - Alig fizetnek a hobbitért, nem egészségesek a szerveik. Ko-lesz-te-rin. De a törpék! Azt szeretik, azt kérik!
Fili a fejét rázta, és Kili bólogatott hozzá. Utóbbi megkísérelt egy harácsolós hörgést.
- Dohányoztok, mi? - tudakolta Troll#2. - Sebaj, úgy se tudok szépen tüdőt vágni.
Bilbo feltérdepelt, és sietve szétnézett. Troll#1 rábökött:
- Ejnye és ejnye! Nem tudsz hová széledni, kicsike, itt vagyunk a világ végibe’. Különbe’ is sietnünk kell a’ izibe.
Bilbo minden arcjátékát latba véve megkísérelte lekommunikálni, milyen hálás lenne, ha szabaddá tennék a száját. Troll#1 egy hirtelen mozdulattal kis híján letépte a fél arcát, de előtte figyelmeztette:
- Ha kricsánkodni kezdesz, kivágjuk a nyelved, csak kapunk érte valamit a feketemarketbe’.
Bilbo helyrerántotta az állkapcsát, aztán ismét körbenézett. A trollok várakozva figyelték. A redőny résein át enyhe fény szűrődött be. Ez volt Bilbo minden reménysége.
- Ezek Dúrin házának örökösei - mondta. A hangja rekedt volt, és a torkát valami keserű gyógyszer utóíze kaparta, az altatóé, valószínűleg. - Sokkal többet kaptok értük élve.
- Élve senki se venné meg őket - replikázott Troll#1. - Senkinek se kell egy törpe.
- Te hülye - mondta Troll#2. - Ez nem egy törpe, hanem kettő.
- Ti hülyék - így Troll#3. - Váltságdíjat lehet kapni értük!
- Hercegek - bólintott Bilbo hevesen. - A királyság mindent megadna érte, ha élve és sértetlen látná viszont őket.
Fili és Kili egyre hevesebben bólingattak, és megkíséreltek hitelesen fenségesen festeni. Sajnos ebben a tekintetben nem örökölték nagybátyjuk génjeit, tehát inkább festettek szorult helyzetbe rekedt szupermodelleknek, mint különösképpen tekintélyesnek, de Bilbo bízott benne, hogy ez is megteszi.
- Nekem egy olyan kis fasza robot kell - mondta Troll#2. - Ami csinál mindent. Takarít, meg ezek.
- Te debilizált - vágta rá Troll#1. - Ezek törpék, a törpéknek van pénze! Kérj egy bankot cserébe! Csomó bankjuk van!
- Meg vasérc - tette hozzá Troll#3 mindentudóan, és bólintott rá. - És gazdag a, az Erebor mindenféle… ásványokban, meg vizekben, olajokban.
Troll#1 szenvedve fölnyüszített.
- Akkor kérj értük cserébe egy pohár ásványvizet, nekem pénz kell!
- Nekem meg robot! - makacsolta meg magát Troll#2, és levágta a szikét. Bilbo feltűnésmentesen elkezdett ficeregni. - Hé, tudtok robotot csinálni?
Kili őszintén megfontolta a kérdést, aztán megrázta a fejét.
- Nem tudnak robotot csinálni! - bődült Troll#2, és becsíptette Bilbót a két ujja közé. - Milyen vacak törpék ezek? Gagyitörpét akarsz ránksózni, mi?
- Hercegek - ismételte Bilbo nyomatékosan. - Életükben nem dolgoztak!
A fiúk erre méltatlankodva dünnyögni kezdtek. Kili épp a gimnázium végét járta, Fili politológiát hallgatott, a közös elfoglaltságuk pedig az volt, hogy önkéntesnek jelentkezzenek a katasztrófavédelemnél és minden egyéb segélyszervezetnél, a teljes rokonság és elsősorban Thorin bá’ unszolására. (Ezek mellett volt egy közös videócsatornájuk is, amin keményen munkálkodtak. Ergo, kikérték maguknak.)
Bilbo elharapott egy káromkodást.
- Hercegek-e ezek egyáltalán? - zsémbelt Troll#1. - Vagy csak be akarsz csapni minket?
- Mit tudsz te a törpékről, hobbit, he? - kelt ki Troll#2 is. - Kicsi hobbit, kövér hobbit, nesze, nesze! - Fájdalmasan bökdösni kezdte, Troll#3 pedig ráförmedt:
- Ne tedd tönkre, őt koncoljuk fel elsőnek, aztán kitaláljuk, ezekkel a csalókkal mi legyen!
Troll#2 az asztalra vágta Bilbót, hogy csak úgy nyekkent, és éles hegyű szikét tartott föléje.
- A szívét, a máját, a vérét, az agyát!
Bilbo szorosan behunyta a szemét. Az ablak akkor robbant szét. Mind odakapták a fejüket: a szétsorjázó szilánkok zápora közt Thorin vetült be, a kezében egy mordálynyi fegyver, ami a sötétben túlvilági kéken fénylett. Thorin csőre rántotta, és tüzelni kezdett.
Bilbo még csak a filmekben látott lézerfegyvereket. Valahogy úgy sejtette, a törpe haditechnikának van pár fogása, amit még nem árultak el a világnak.
Troll#1-nek undorító vége lett: a levegőben égett hús szaga terjengett, és Troll#2 üvöltve vetette magát Thorinra, hogy laposra tapossa, de ő egy bukfenccel odébb szökkent, és a lény lábára tüzelt. Az vonyítva borult oldalra, hogy belerengett a szoba, Troll#3-nak pedig sűrűn kiloccsant az agya, amikor Thorin a két szeme között találta.
Bilbo a végső kegyelemlövésnél már nem nézett oda. Egész testében remegett, és a gyomrát szűkre szorította a hányinger. A betört ablakon át utcalámpa okker fénye tűzött be: egyáltalán nem járt még olyan korán-későre, mint hitte, és ha Thorin nem éri be őket, esélye se lett volna a menekülésre. Csak akkor fogta fel, hogy itt lehetett volna vége az egésznek, valami ronda, rongy panelben,  a vére szétcsorgott volna a linóleumpadlón, és annyi, örökre.
- A szakállam! - kiáltott Kili, amikor Thorin letépte róla a ragasztószalagot. Bilbo sípolva zihált, még mindig az asztalon heverve.
- Az életed - szűrte Thorin a fogai között, és Filihez lépett. Amint tudott beszélni, a fiú rögtön rázendített:
- Mr. Baggins megpróbált megmenteni minket, rá akarta beszélni a trollokat, hogy váltságdíjat kérjenek; egy pillanatig se érdekelte a maga élete!
Bilbo az oldalára borulva hevert, és a szavakat csak tompán fogta fel. Nem, nem gondolt az életére, de csak mert valahogy nem jutott az eszébe. A menthetőt mentette, és az a drága vér volt, nem ő.
Thorin levágta róla is a szigetelőszalagot egy bicskával. Bilbo nem nézett oda. Troll#3 agyveleje abszurd vörösre festette a zöld tapétát, és vastag sávokban csorgott le. Nem tűnt valóságosnak. Egyre azt bámulta, a sötét foltot a falon, a halomnyi hullákat.
- Lábra tudsz állni? - kérdezte Thorin, és a karjaiba emelte, hogy lesegítse az asztalról.
Bilbo még mindig reszketett. Thorin arcán és karján apró vágások voltak az üvegszilánkok miatt; vért szivárogtak. Bilbo mondani akart valamit, de nem jött hang. 



következő fejezet >>
(új részek keddenként)
a fejezetcím [Pippin dalának]
első sora

18 megjegyzés:

Storm child írta...

Oké. *nagy levegő* oké.
Fili meg Kili kis munyik és marha jól visszaadod a karakterüket.Mikor ellopták a kocsit komolyan aggódni kezdtem értük,mert jön majd Thorin,mérges Thorin.
Az utazós résznél legszívesebben én is bevágódnék melléjük a kocsiba és dúdolnám a dalokat [amik gondolom azok {remélem jól gondolom} amikből a |baruʞ khazâd| playlist-ed áll,{amit amúgy már rongyosra hallgattam}] és bámulnám a tájat és imádnám.
Thorin autó tetején,törökülésben dohányzása és a térképekhez nemértése, hát az...mondanám,hogy hót aranyos, de valószínűleg randán nézne rám,de szóval az az az...
Aztán Bilbo egy hős, Thorin meg badass és üdítő az összes kis mosoly,és,hogy ilyen lassacskán kedvelik és ismerik meg egymást.
És igazából ha kiírnám minden kedvenc részletemet kilóméteres lenne a komment.
Köszönöm.

Raistlin írta...

Első komment~! (´∇ノ`*)ノ
Thorin amúgy... morcos, de inkább fegyelmezett, és nem állhatja, ha mások nem ugyanolyan maximálisan tettrekészek és elszántak minden kurva másodpercben, mint ő, és olyan magasra teszi a lécet, hogy Gandalf sapkáját is leverné, de azt hiszem, sosem indokolatlan a haragja, és erre lassan Bilbo is ráébred; és a srácok ezért nem félnek tőle, merik csesztetni is, amíg ők nem basznak el valamit :D Suttyomban úgyis vajszíve van és hebegve forgatná magában a bókjaid napokig.

És tetszik a baruk khazâd headcanon ovo

Nagyon köszönöm a hozzászólást! ★

Lilith írta...

miért érzem úgy, hogy a végére én is thorin+bilbo shipper leszek? miért teszed ezt velem? <3
xx Lilith

Raistlin írta...

*mesebeli főgonosz-hang* működik az aljas terv! *kacaj*

margaery. írta...

úúúúúúúú
Kili és Fili tökéletes, (az "itt állt a furgon.pontosan itt" résznél hangosan felvihogtam,bár ez már nem újdonság:D) és nagyon reménykedek,hogy azért itt több ideig fognak élni.mondjuk örökké.
és tényleg,ha van Kili az ugye azt jelenti,hogy lesz Tauriel is??? *elképzel egy modern öltözködésű Taurielt* wow,legyen
Thorin és Bilbo pedig miért vannak ennyire egymásnak teremtve? ^-^

ui.: még mindig nem tettem magam túl azon,hogy Kilinek és Filinek közös Youtube-csatornája van

Raistlin írta...

Gyohhohoo ;u; Aggódtam Fili és Kili miatt, mert a könyvekből konkrétan semmit, a filmekből meg alig valamit tudunk meg róluk, és ezért minden rajongó máshogy értelmezi a karakterüket. (Kutatómunka keretében tömérdek interjút olvastam a színészekkel, és nagyon tetszett a felelősségteljes-de-éretlen!Fili & önmagát-bizonyítani-akaró-számkivetett!Kili interpretációjuk)

Tauriel lesz. Nem érdekel, hogy töri a szerkezetet, mert a szívem töri össze, ha nem jöhetnek össze Kilivel. Szóval összejönnek Kilivel. Dah.

A YouTube-karrierük is előkerül még időről-időre ( ovo ) Nagyon örülök, hogy tetszik az ötlet~!

rosie írta...

Hiányoztak a nemre adott képecskék és gifecskék. Szeretem őket.

Kilit és Filit is szeretem. Ők a kedvenc törpjeim - Bilbo meg majdnem a kedvenc hobbitom. [Erről nem te, hanem Samu tehet. Imádom Samut, pedig Bilbo is fasza, nade Samu.]

De Thorin, jézusom, Thorin - alapvetően nekem egy semleges karakter, olyan hát oké, értem a tragédiát meg a fejlődést meg mindent épp csak nem érdekel - dehát nem tud nem érdekelni, amikor egyetlen kisujjmozdulata is annyira fenséges és badass, hogy nem tudok hová lenni kislányos zavaromban :D
Meg Bilbo, oda és vissza kell zabálni azokat a puci pocok pofalebenyeit annyira aranyos, hogy próbálta menteni a szépfiúk törpseggeit, hihetetlen :D Azért kicsit a Youtube-os karriernél elvéreztem. A nevetéshez túl fáradt vagyok, de ott lenne, ha nem lennék az :D

Szóval nagyon tetszett és köszönöm szépen <3 Várom a következő fejezetet ^^

Raistlin írta...

Aggódtam, hogy sértő-e ha a nem-opció lehetőség helyett valami ócsárolást tartalmaz, de ennek nem tudtam ellenállni. :DD

[Nagyon nehéz megállnom azt is, hogy ne adjak cameo-szerepeket olyan karaktereknek, akik alig születtek meg. Sam(u) már egy fél mondatra szerepelni fog.]

És visszataszító Thorin-fangirl vagyok, szóval nem nyugszom, amíg rátok nem ragasztom. (A Gyűrűk Urából Boromir volt a kedvencem. Thorinnal ANNYIRA nem szívtam meg.)

És Bilbobabám. Sokan finomítanak rajta, de én szeretem morcosnak, szeretem pocakosnak, szeretem látványosan középkorúnak, szeretem sznobnak és bunkónak, és fantasztikusnak és bátornak és kreatívnak és zseniálisnak és tündérmókusnak, szóval remélem, vissza tudom tükrözni azt az ezerszín prizmaragyogást, amit Martin vitt belé. Legalább egy részét. Ámen.

LadyLoss15 írta...

Liveblog lesz ebből, én érzem...
Filiiiiii *.* (L)
"a hobbitok belepakolhassák népes családjukat és az összes piknikkosarukat" haha az összeset
" Kili vagyok, engem anya mindig rajta kapott, ha búrtam, hadd gratuláljak." Jajj hát itt van a másik cukifalat szívemcsücske is! *.*
"Tipli innen, én ülök az ablak mellett.
- Mindkét oldalon van ablak" *annyira röhög, hogy leesik a terheslabdáról*
Jajj imádom a stílusukat és hogy Kili elnyúlik az ülésen látom a régi családi tortúrának is beillő kocsiutakat az öcsémmel (már a beszállásnál is tökéletesen megértettem őket) *nosztalgia*
"Az élmény olyan volt, mintha a hegy maga nevetne fel." Hahaha, ezt én is hallom. Látom. Érzem. Zseniális mondat (noha egyszerű) :)
"Thorin dala nyomán izzó tűzbe vonaglottak a fák bársony-kék éjben, és nehéz köd gördült le a sziklák mord ormán." awww Far over the misty mountains cold... *.* Thorin (L) és utána "Kőnehéz" Bilbo szíve, hát ez stílusos :)
"Azt az ánizsos, cipőpasztaszerű, nyúlós és enyhén sós ragacsot leszámítva" asszem tudom mire gondolsz. Már ha gondoltál konkrét dologra. Mert én igen. Asszem "bocskorszíjnak" szokta hívni anya, néha vesz, és sosem tudom, hogy ez HOGYAN lehet édesség?!
"- Vezessek én? - vetette fel Fili, Thorin pedig zsigeri rettenetében elengedte a volánt." :DD haha hát én is így reagálnék. El sem merem képzelni. Brrr. (Na nem mintha lenne kocsim)
" “balra” vagy “másik balra” és “mindegy, majd legközelebb.” " :D Poor Bilbo. de nagyon geduldig :)
"Ha elérjük a célunkat - mondta -, nem lesz szükséged munkahelyre.
- Azért, mert nagyon gazdag, vagy azért, mert nagyon halott leszek?
" Jogos a kérdés, haver. Jogos.
" Feszélyezett kis mosolyokat váltottak. Valamiféle melegség futott szét Bilbo mellkasában, de a futó pillanat meghittsége megriasztotta. A háta mögé bökött.
- Ránézek a fiúkra. Eszek egy… szendvicset.
- Csak egyet? - kérdezte Thorin, kellemetlenül kedvesen, tehát Bilbo elszelelt. " *olvadáspont közeli állapotba kerül*
" Ellopták a kocsit? - kérdezte csevegő hangnemben." ezt is LÁTOM. Annyira Bilbo :DD
Áááá sziasztok három trollok, kellettetek ide, üdv megint! :)
"Fili és Kili egyre hevesebben bólingattak, és megkíséreltek hitelesen fenségesen festeni. Sajnos ebben a tekintetben nem örökölték nagybátyjuk génjeit, tehát inkább festettek szorult helyzetbe rekedt szupermodelleknek, mint különösképpen tekintélyesnek, de Bilbo bízott benne, hogy ez is megteszi." Szerencsétlen kis törpök. Kis bénáim ^^
"Gagyitörpét akarsz ránksózni, mi?" gagyitörpe. gagyiember. ezt használni fogom :D
"Ezek mellett volt egy közös videócsatornájuk is, amin keményen munkálkodtak." Danisnotonfire and Amazingphil feels :$
"A szakállam! - Az életed" szép visszavágás! Throin - Kili 1-0
Ja és imádom a lézerfegyvert!
Aww PIPPIN DALA hát ez angolul ilyen KIRÁLY?! :O *.* Gyönyörű hangja van! Magyarul teljesen más. A hangulata is, mármint a hangok hangulata. :) Nekem....
Szóval: megint tetszett, nagyon tetszett, alig várom a következőt, és mellesleg asszem imádni fogom ezt a stílust. :) Néha meglep, hogy annyira régies, és hirtelen modern, kicsit nem illik oda, mármint megtöri a stílust, nem beleépül, mint az első fejezetben pl, meg néha itt is nagyon ügyesen. De lehet csak nekem kell megszoknom :)
LL15

Raistlin írta...

liveblogging jéhhéééjjjjjjj 〜( ̄▽ ̄〜)

Az édesség magyar neve szerintem is bocskorszíj, finnül salmiakki. Mert a törpék elég germán/skandinávok. Amik a finnek pont nem. De ha a sztereotípiákra kéne építenem, akkor Fili finn, Kili dán, Thorin svéd, Dís pedig norvég. [Együtt a család.]

A stílussal kicsit feladtam magamnak a leckét. Amúgy szeretek zökkengetni (a következő fejezetben remélem, nem fogtok utálni érte, mert ott a grabancánál fogva hajítom ki az olvasót kábé ötször a sztoriból) - no de na, csínyán kéne bánnom vele, igaz ami igaz.

Pippin színésze, Billy, pedig énekes, és Peter Jackson ennek hál'Istennek hasznát vette (ajánlom angolul lemaratonozni a trilógiát, tavaly előtt-előtt-előtt nyáron megtettem, és örökre megváltozott az életem.)
[[és a másik danászós fun fact hogy a Misty Mountains Cold mennyire ergyán hangzik az eredeti felvételen, mert Richard/Thorin így a kőtárnákig és a föld szívéig leviszi a mély kis hangját, a többiek próbálják követni, föladják, és három oktávval fentebb folytatják :DD]]

LadyLoss15 írta...

Hahaha szép hasonlat a Misty Mountains Cold-ra. Találó. :DD
Amúgy mi is tervezünk egy ilyen maratont Verával. Illetve sok maratont. Mert ő minden egyes kibaszott filmet/sorozatot ismer, legalábbis kezd az az érzésem lenni. Én meg viszonylag keveset. És mikor kiderül valamiről, hogy még nem láttam, mindig megígéri, hogy maratonozunk. És így gyűlik a lista lassan 6 éve. :D
De a LoTR speciel pont olyan, hogy láttam mindet, többször is, de nem egyben, mert az öcsém nézte én meg belenéztem és így van jelenet, amit egyszer láttam van, amit hatszor, és nem nagyon tudom a sorrendjüket néha... :/ :$ xD
(Amúgy Pippin dala magyarul nekem kicsit olyan Narnia - Tumnus altatója kategóriás. Angolul nem. :) )

яeichi▲ írta...

ÉLŐ FILIK MEG KILIK HÜÁÁÁÁ \*3*/
még nem tudom, hogy mi volt a kedvencem; a "mert nincs ízlésed", vagy a "debilizált" de lelkesen csatakiáltok a folytatásért megúgyallezusammen (~u3u)~

nagyontetszett;u; <3

(((és szegény Thorin :(((( ezek az irányok a világ legmegjegyezhetetlenebb dolgai)))

Raistlin írta...

Na nekem a Narnia egy vákuum az emlékezetemben, pedig moziban láttam és Tumnusos fogkefém volt.
A Gyűrűk Ura pedig 9-14 éves koromig volt minden hörgő lélegzetem, még egy buta kis gportálos honlapot is vezettem, ami indokolatlanul népszerű lett, és megjelent hat könyv a forgatásról, és én kiolvastam mindet, és azóta se geekültem úgy bele semmibe, mint abba, aztán elmúlt, és a Hobbitra már el se mentem, de a barátnőm aztán orvul becserkészett, és most megint el vagyok veszve [és bánom, hogy nem vettem fel a Tolkien-kurzust, vizsgázhatnék Thorinból.]

Raistlin írta...

Juj, közben egy lesből támadó reichi is u3u

~~~~~MINDENKI ÉL~~~~
(spoiler, ha elárulom, hogy ez így is marad?)
(miről beszélek a filmben meg a könyvben is így volt)
~~~~~MINDENKI. KIBASZOTTUL. ÉL~~~~

Tatsu írta...

Naszóval, egy ilyen borongós kora-délutánon, amikor az embernek semmi kedve semmit csinálni (főleg, amit már NAGYON kéne), akkor úgy szépen összeszedegettem a reggelimet, mert rájöttem, hogy enni is kéne valamit, meg a kis poros 2in1 műkávémat és rájöttem, hogy ezt még nem olvastam, mert nem tudtam, hogy van, de hát van! Neki is vágtam az első fejezetnek, néminemű fenntartással, mert hiába szívem-lelkem a steampunké, azért kicsit furán nézek valakire, aki azt mondja, na ez most itt egy Hobbit fic, amiben sci-fi van, mertmert na.
Szóval, azért nekiláttam elolvasni, ha már rólad van szó és miután túlestem az első sokkon (wi-fi, MINEK kell wi-fi egy hobbitnak, most Bilbo komolyan azért panaszkodik, hogy...), egyre inkább belemerültem és úgy örültem, hogy van már 2. fejezet is! Fili és Kili a kedvenceim, légyszi-légyszi ne öld meg őket (hajnali tudomisénhány volt és azt néztem a rég várt premieren, hogy végiggyilkolják a KEDVENCEIMET, MIÉRT), úgy nem hepiend a hepiend.
Az már tuti, hogy ez a kettő itt is a kedvencem lesz, imádom a kis munyikat, hogy egyemmeg őket. Az agyamat megette az időjárás, de mindent összevetve imádom ezt az egészet, ahogy van és alig várom a folytatást <3

Raistlin írta...

Szegény wifit mindenki gyűlöli (Bilbót is beleértve)

[Fili és Kili nem halnak meg, haha. Soha. Sehol. A filmben sem. Csak aludtak. Elaludtak a csatatéren a bácsikájukkal. Álmos törpék, az van.]

Nagyon-nagyon örülök, hogy a fentartások ellenére is belevágtál a történetbe, és igazi megkönnyebbülés, hogy tetszett (;u;) A következő fejezet jövő kedden érkezik (^v^)

Névtelen írta...

Bilbo, tündércsillagom, és te még azt hitted, hogy szépen hazamehetsz. Jajj, naiv csücsköm *avagy beesik jópár nap késéssel egy egy starbucks-os bögrével*. THORINNNN te már megint annyira tahóarc vagy, hogy azt tanínani kéne. "A húgommal ellentétben nálam nem jó ajánlólevél, ha meglopnak." *boldogan, könnyes szemmel mered a távolba* Ez végre egy igencsak jó Thorin, el nem tudod képzelni, mióta várok egy legalább tisztességes Thorinra, és erre kapok egy ilyen csodát *inkoherens hangok sorozata*. Na meg Fili. Na meg Kili. A mixükkel. TÜNCÉREIM, annyira abszurdak vagytok. Szeretem, ahogy ábrázolod őket, az összeszokottságukat, meg a könnyelműségüket, MEG A JÓSZÍVŰSÉGÜKET (nem bírok a feeljeimmel, sajnálom). És ennél epikusabban a Far Over the Misty Mountains Cold-olt még nem írta le senki.
THORIN ANNYIRA SIRALMAS A TÉRKÉPEKKEL, hisztérikusan végigkuncorogtam azt a részt. "- A5, A5, az A5-ös szektorban… itt nincs semmi!. - Bilbo óvatosan áthajolt Thorin térfelére, és az A5 szektoron középen áthúzódó, szürkével jelölt autósztrádára mutatott." Ez annyira tipikus, és annyira imádom. Mint amikor eltévedt az egyetlen, kitáblázott úton, ami Zsáklakba vezet.
És amikor nekiállt flashback-elni... hát én ott feladtam. Ahogy finoman kifigurázod a filmet, az iszonyatosan jóleső érzéssel tölt el. ÉS MIÉRT MÁRIS ILYEN MUNYIK EGYMÁSSAL, HÁT MEG AKARSZ ÖLNI? Meg akarsz ölni.
Amúgy gyermekeimnek nem jutott eszébe, hogy azért Thorin cigi- és flashback-szünete nem fog örökké tartani, szóval záros határidőn belül feltűnik neki, hogy se kocsi, se unokaöccsök, se betörő? (lefogadom, hogy a kocsit Mintynek hívják) "- Thorin végig se mondja, hogy “a húgom idiótákat nemzett,” és ott leszünk a kocsival!" Thorin ennél valószínűleg cifrábbakat is mondott, és számtalanszor megbánta, hogy ezek ketten az örökösei.
Nagyon tetszett a szervkereskedelem-megoldás, dehát eddig minden modernizált megoldás a helyén volt, mint ahogy a karakterek és a környezet is. Nagyon várom, mit fogsz kihozni a történet többi részéből :3
(Lusli voltam, csak képtelen vagyok belépni a saját profilomba...)

Raistlin írta...

hopp egy Lusl' ;u;
thorinnal egy fantasztikus rémálom együtt dolgozni. olyan kurva makacs, hogy sosem csinálja azt, amit mondok neki; konkrétan kisétál jelenetekből, amikben ott kéne lennie, vagy nem hajlandó megszólalni, amikor tök jó monológokat találtam ki neki. remélem, ez annak a jele, hogy ráéreztem a karakterre [és háromszoros hála richie richnek, amiért minden adandó interjújában rommá elemzi, és elég kvázi azt figyelembe venni]

minty fog még szerepelni, de a furgont szerintem titokban Medvecukornak hívják. thorin tagadja.

filikilékkel még bajlódom.

és meg akarlak öl(el)ni.

{bloody romantic}
B l o g : Raistlin
Sablon: Agata | WS