a blog bezárt. mobilnézethez {katt ide}. frissek az {AO3}n.

2014. december 2.

Útmutató karambolokhoz

 Egy könnyed romkom [olvasói] kérésre, Trónok Harca, modern AU, femslash Margaery/Sansa elmaradhatatlan Theon/Robbal és ajándék Renly/Loras cameóval.
én megpróbáltam. kegyelmetek kérem, ha nagyon elcsesztem.

ÚTMUTATÓ KARAMBOLOKHOZ


Sansa és Jon soha nem álltak különösebben közel egymáshoz, de mivel ő volt a rangidős, ezért Sansa tőle kérdezte meg:
- Milyen lesz kamasznak lenni?
- Kiábrándító - mondta Jon. - Sivár. Értelmetlen.
Inkább Robbhoz fordult.
- Felismered a felelősséged súlyát - mondta a fivére. - Rájössz, hogy minden tetted következményekkel jár, amiért egyedül te vagy okolható, és nem csak azt kérhetik számon rajtad, amit elkövettél, hanem azt is, amit elmulasztottál. Azt hiszem, ez a lényege.
Theon meg azt mondta, az ujjain számolva:
- Még több cigi, és alkohol, drog, szex, szex, szex.
De Theont Sansa nem kérdezte.


Sansa most tizennyolc éves. Éppen Jon definíciójával ért egyet.
- Az élet kiábrándító, sivár és értelmetlen - közli Robbal, ahogy besasszézik az arénányi nappaliba, és ledobja magát a fotel-komplexumra. Az alig hallhatóan nyekken alatta.
A helyzet drámaiságán némileg csorbít a Queentől bőgő Bicycle Race, melyre Theon és Robb oda-vissza pattognak egy elektromos szőnyegen, a kezükben kontrollerek. A képernyőn egy piros és egy kék figura vonaglik, kipukkanó csillagokkal és “HIPERSZUPER” feliratokkal.
Sansa magához karol egy díszpárnát. Harisnyás lába a levegőben kaszál.
- Na - mondja Robb csitítólag -, mi baj? Nem úgy volt, hogy Jeyne-el mentek valahova? Tök csinos vagy.
- Úgy volt - hagyja rá Sansa, és az ajkaira harap.
- Mert mi van Jeyne-el? - kérdi Theon.
A tény, hogy Sansa legjobb barátnője egyben Theon Greyjoy legjobb barátnője, az univerzum egyik legízléstelenebb tréfája, valahol Joffrey Lannister után kettővel.
De Joffrey Lannisterről itt most ne essék szó.
- Fennvan a Tudorok Netflixen, inkább ül otthon, nézi. - Kis csönd után hozzátette: - Az ötödik rész közepéről hívott, hogy nem tud leállni.
- Fennvan a Tudorok Netflixen? - kapja fel a fejét Robb. Theon a csípőjével oldalba taszítja.
- Álmodj tovább, Starkie, duplarandink van Renlyékkel.
Robb a válla felett hátratekint a húgára, aki tengericsillag-pózban fúrta magát a kanapéba.
- Nem jössz velünk?
- Hüh?
- Hogy nem-e jössz velünk? - Robb vállat von. “BAD MOVE,” szól rá a játék. - Fiúzni. Nemtudom.
Theon egy párzó kajmán hangeffektusával felnevet. Sansa reakciója valamivel nőiesebb, de egy cseppet sem kevésbé elkeseredett:
- Hogy, mi, he?
- Csak tudok a témáról valamit - mondja Robb, némileg sértetten. - Tizenöt éves korom óta együtt vagyok Theonnal, vagy nem?
- Pont azért nem fogadnék el tőled tanácsot soha, mert tizenöt éves korod óta együtt vagy Theonnal! - Sansa tudja, hogy a válasza túl éles. Felül gyorsan, a párnába kapaszkodva. - Nem akarlak megbántani, de a tizenöt nagyon korai, és Theon tizenkilenc volt, ami gusztustalan, és Theon amúgy is gusztustalan. - Pislogva néz a férfira. - Bocs.
- Bóknak veszem - biccent Theon, és tovább pattog. Robb leállt, a kontrollert az állának ütögetve. Elgondolkozva mereng előre.
- De mi értelme annak, hogy meleg a bátyád, ha nem siet a segítségedre?
- Amúgy is melegbárba mentek, nem? - kérdi Sansa. Robb megadóan bólint.
- Hát, úgy volt.
- Viheted a dzsekimet - mondja Theon engedékenyen -, ha mész valahová.
Sansa hálásan biccent, és nem vallja be, hogy már bőven bebúrta a dzsekit: bőr és bársony, tervezői darab, mint Theon majd’ minden cucca. Ez volt az egyetlen, ám vitathatatlan haszna a háznál: rendre széthagyta a cuccait, na meg Robb szívének szilánkjait, amiért Sansa kitartóan utálta azért egy kicsit. Theon amúgy elvben a szomszédban lakott, de folyvást náluk lógott, és már csuklóból terítettek neki az asztalnál.
- Ha Renlyvel mentek - folytatja Sansa -, akkor az azt jelenti, hogy Renly és Loras, és hogy nem mehetek. - Tulajdonképpen magát győzködi.
- Azt hittem, bírod őket - fintorog Theon. A meccsnek vége lett (Robb nyert) és most pihegve álldogll a szőnyegen. Robb a földre dobja a kontrollert, és lehuppan; a lábait kinyújtja, a fejét meg Sansa vállára hajtja hátradőlve.
- Hugi belé volt szeretve - motyogja. Sansa taszít rajta:
- Menj innen, Robb, a becsületem!
- Nekem kínosabb, mint neked!
Theon tétován pislog.
- Loras hót buzi - közli a gyengébbek kedvéért. Sansa a tenyerébe temeti az arcát.
- Nem tudtam - dünnyögi.
- Hogy lehet azt nem tudni? - hökken meg Theon. - A fickó egy unikornis-fing!
Robb horkantva felnevet. Sansa nincs lenyűgözve. Robb lerángatja magának a húga karját, és összefűzi az ujjaikat.
- Mehetnénk a téli vásárba - konspirál kitartóan. - Forraltbor-hangulatom van. Találunk neked valami… kóristát, vagy Jézus Krisztust, vagy egy szexi fenyőfát.
- Itthon maradok - közli Sansa.
- Nincs az az isten. - Robb talpra pattan, és belé kapaszkodva húzni kezdi. - Gyerünk, Sansa, hajat csináltál magadnak meg minden!
- Frizura - korrigál Theon, a körmeit rágva. - A neve frizura. - Kicsit kiköp oldalra, amikor azt hiszi, senki sem látja.
Sansa haja egy bonyolult és felesleges kontyba fogva bomlik a tarkójára. A sminkje szokás szerint jobban sikerült, mint az eredeti tutorial, a ruhája tökéletesen áll rajta, és oké, tényleg készült három órán át, plusz-mínusz hajlakk-flakonba éneklés Lana Del Rey-re bugyiban, zokniban, az íróasztalán állva.
Robb elunta, hogy vonszolja, úgyhogy hercegnő módra a karjaiba kapja, és pördül vele.
- Viszem a húgomat a vá-sár-ba - dalolja hamisan.
- Eladod kur-vá-nak - kontrázik Theon, baritonba váltva. - Nem nézhetem te-he-tet-len! En garde, m’sieur, mister! - Képzeletbeli kardot ránt. Robb karja még mindig tele van Sansával, szóval megpróbál a lábával vívni.
- Nem mutatkozom veletek sehol - dönt Sansa. 

Fél óra múlva egy fokozottan fagyott Sansa gázol át a skóciai utcán, Theon dzsekijében és Robb karolásában. Robb komoly nagykabátot hord, kikent-kifent tűzoltótanonc, a kisujját meg összeakasztja annak a punknak az ujjával, akit a pasijának nevez. Néha vannak ezek a pillanatok, amikor már majdnem aranyosak együtt. Theonnak hála, ezek többnyire tönkremennek.
- Loras küldött egy snapchatet a farkáról - közli éppen. - Szerintem arra céloz, hogy kapjuk be.
Sansa egy pillanatra megütközik. A tudatában Loras még mindig az az avantgárd aranyifjú, akivel a konyhában rekedt Robbék egy házibulija során, és a Romlás Virágairól beszélgettek hat szál cigaretta felett egy hajnali órán, és szerelmes volt belé onnantól fogva, és elment a garázsbandája nyitógangjére Glasgow-ban, és a parti során Loras a színpadra rántotta Renlyt és lesmárolta. Valahol kínos, hogy onnantól fogva volt csak egyértelmű. A konyhás beszélgetésük alkalmával csillámpor volt Loras hajában, és papírrózsát hajtogatott neki a pizzarendelés számlájából. #sansagpoy lecke 96: soha ne bízz olyan pasi szexualitásában aki origamizik.  A mai napig ez volt a leggyakrabban reblogolt státusza.
Theon élőben közvetít a telefonjáról:
- Hozza a húgát is.
Robb biztatóan szorít Sansa vállán.
- Szuper, ő majd segít neked.
- Szakértő - teszi hozzá Theon.
- És szuper modell - bólint Robb. - Mármint még nem hivatásos szupermodell, csak egy szuper… modell.
- És önkéntes valami baromságnál. - Theon vállat von. Robb hümmög:
- Autista gyerekek?
- Drágám, az csak az egyik.
- Van egy húga? - Sansa még itt tart. Az úttest túloldalán megpillantják a fabódés vásárt.
- Balettozik - folytatja Robb -, de valami hardcore verzióban, hogy elektromos zenére van. - Körbenéz az úttesten. Nem jön forgalom. Összekapaszkodva átsietnek a hóförgetegen.
- Egy darabig mixer volt a High Gardenben - mondja Theon. - Pompomlány a Baratheon-ligánál. Négy nyelvet beszél, az angolt nem értve.
- Angolt igenis értve - biccent Robb. - Szóval, hogy ő is francia, mint Loras.
- Kihagytad, hogy vegán, és jógázik.
- Te hagytad ki.
- Most vele akartok összehozni? - vág közbe Sansa. A fiúk felnevetnek, és elvigyorodik ő is. Aztán az arcára fagy a mosoly.
- Köcsögriadó - szirénázik Renly, a tenyeréből tölcsért formálva: - ojjj-ajjj, ojjj-ajjj, köcsögök a láthatáron!
Ő és Loras megint úgy festenek, mint akiket úgy festettek, és akkor ott van az a lány, Margaery, és Sansa nem állja meg, hogy maga elé motyogja:
- Most komolyan?
A lány tökéletes. Furán fintorog a Starbucks-pohárba, de még az is jól áll neki, a fene egye meg. Bőrdzsekit visel. Nyitva. Alatta melltartó van, és derékig futó, szűk szoknya.
- Nem fagysz meg? - kiált rá Robb, és a karjaiba rántja.
- Annyit rohangásztunk utánatok, hogy teljesen kimelegedtem - mondja Margaery. - Táncot ígértetek, seggfej.-  Megpuszilja Theont, aztán Sansa következik: - Szia-szia, három puszi.
A hajának rózsavíz-illata van.
- Kéred a kávém? - mondja. - Pumpkin Spice Latte, szójatejjel, nagyon finom.
- De ha… - kezdi Sansa. Margaery feltartja az ujját.
- Ki kell próbálnod.
Sansa engedelmesen húz belőle. A műanyag szélén lila rúzs rajza.
- Mmm! Milyen finom!
- Szóval te vagy Sansa - ragyog rá Margaery. A háttérben Loras gáncsot vet Theonnak, aki arccal előre fejel egy hóbuckába. Sansa alig érzékeli. A papírpohár forró a kezében, és Margaery úgy néz rá, mintha csak ketten lennének a téren.
- Gyere velem - kínálja a karját. - Végig akarom szagolni a szappanokat.
Ismerjük egymást? Rá akar kérdezni, de persze, emlékezne. Hagyja, hogy a lány húzza magával, keresztül a tömegen: szagok jönnek, sülő hús, füstölők, friss péksütemények, a fagy illata és még mindig, Margaery haja.
Sansa, már megint Sansa vagy, figyelmezteti magát. Első látásra agyonidealizálsz bárkiakárkit, akinek két jó szava van hozzád.
- Annyira örülök, hogy végre tudok társítani egy arcot a névhez, pláne, hogy ilyen csinosat! - kiált hátra Margaery. A vásáron zaj van, a háttérben dübörög Edinbrough forgalma, és valami folkbanda nyúzza-vonja egy rögtönzött színpadon. - Na persze láttam a fotóitokat Robbal Facebookon - teszi hozzá -, de élőben mégiscsak más.
- Mertem remélni - nyögi Sansa. - Azok a képek rohadt kínosak.
- A fenét, cuki vagy! És Robbnak remekül áll a tiara.
A szappanstandhoz érnek. Margaery izgatottan összedörzsöli a kezét, az arca rózsásan ég. Sansa még mindig fogja a kávét.  
- Szép napot! Hogy van?
Az árus felmereng általános kábulatából. Kopasz kis figura, selymes hanggal.
- Soha jobban.
- Szimatold meg ezt - Margaery a kezébe vesz egy tündöklő lila tömböt, és Sansa felé nyújtja. Ő ráhajol, aztán egészen elkábul.
- Jázmin, ylang-ylang, vanília és szantálfa - tippel Margaery. - Eltaláltam?
Az árus biccent nekik.
- Ez mesés - mondja Sansa. - Mármint hogy konkrétan mesés. Ilyen illatok nincsenek is.
- Illik hozzád - dönt Margaery, ahogy megszimatolja megint, behunyt szemekkel. - Jól érzem, hogy egy kis muskotályzsálya bolondítja meg?
- Értesz hozzá, ugye? - kérdi Sansa lesújtottan, és találomra a kezébe vesz egy szappant. Megszagolja: citrom és talán vécéillatosító. Grimaszolva visszateszi a helyére.
- Nem mondanám, inkább tapasztalat kérdése. Mmm, mangó! Meg tudnám enni.
Sansa következő választása egy ökölnyi levendula-bomba. Úgy dönt, ezzel fogja megölni magát a közeljövőben.
- Imádom a kádfürdőket - cseveg Margaery. - Egyszerűen csak áztatom magam egy könyvvel. Alig várom, hogy este legyen, újra akarom olvasni a Csillagport.
A Csillagpor Sansa kedvenc regénye. Rámarkol a fürdőgolyóra.
- Kérlek - motyogja az orra alatt -, mondj magadról valami rosszat.
- Ó? - Margaery meghallotta, és bűnbánóan felé pillant. - Lehengereltelek, ugye?
- Hömm - mondja Sansa.
- A sárga földig - hunyorít a lány. - Teljes fordulatszámon. Buldózerrel. Ne haragudj, szoktam. Látod? Ez máris egy rossz tulajdonság. - Megszimatol egy türkiz tömböt, és mintegy mellékesen hozzáteszi: - Emellett egy karrierista ribanc vagyok, manipulatív, és bárkit félreállítok az utamból, aki keresztbe tesz nekem.
Sansa kínosan felnevet. Az árus nemlétet tettet. Margaery óvatosan visszateszi a szappant.
- Így igaz. Mardekáros Hugrabug-nyakkendővel.
- Én is elég manipulatív tudok lenni - vallja be Sansa. - Gondolom, a jellemzésemből ezt Robb kihagyta.
- Az egész Robb hibája - dönt Margaery, és bólint rá. - Mindenkiből ki akarja hozni a legjobbat, a szégyentelen. - Gondolkozik kicsit. - Griffendél.
- És Theon?
- Viccelsz? Kicsapnák az első körben. - Felemeli a jázmin-szappant. - Ebből kérek kettőt, becsomagolva, legyen szíves. - Ismét Sansára pillant. A tekintete átható-kék. - Kezdjük előröl, jó? A szappant viszont meg akarom venni neked.
Sansa nem ellenkezik. Margaery visszaveszi a kávét, és mosolyogva átadja a masnis csomagot.
- A vadiúj ismertségekre.
- Ámen.
A lány belé karol, és ismét a tömegbe vezeti. Pehelyhó szitál a felizzó lámpák sárga körében, és az ég bársonykék.
- Nem vagy éhes?
- Otthon ettem. Mert te?
- Gesztenye - mutat előre Margaery, és sorba állnak. Összemosolyognak. Egy ütemnyi csend.
- Na jó -mondja Sansa -, szóval honnan ismered Robbot?
Margaery puhán felnevet.
- Megpróbáltuk, ez a lényeg. Szóóóval Theon miatt ismerem.
- És Theont… - Elakad. - Jaj ne. Megpróbált rád hajtani, ugye?
Margaery fintorog, és vállat von.
- Nem vettem a lelkemre, ráhajt az mindenre. Megvan az a sztori, amikor majdnem rámászott a nővérére?
- Na ne.
- Brutálisan be volt állva, mentségére legyen mondva.
- Jó, azt sejtettem, de Ashára? Én félek tőle. A kishúgom, Arya, egy csomót lóg vele. - Hátravetett fejjel elmereng. - Valamiért csinálja ezt, hogy idősebbekkel lóg, pedig nem mondanám, hogy koraérett. Ott van például anya barátnője, Brienne…
Margaery vállon öklözi.
- Ismered Brienne-t? Menj már! Imádom a nőt. Leverte Lorast lovaspólóban.
- Loras lovaspólózik - ismétli Sansa. Már nincs meglepve semmin. Sorra kerülnek, és Margaery hálásan veszi a tenyerébe az érdes szagú gesztenyét. Unszolva Sansa felé kínál egyet.
- Arya igazi karakternek hangzik - mondja. - Persze őt is csak Robb leírásából ismerem, ergo csak a jó részeket tudom.
Sansa foga alatt roppan a gesztenye. A kezét a szája elé tartja, amíg beszél.
- Nem rossz fej. Régen öltük egymást, de már oké. Ilyen nagybetűs Kemény Kiscsaj. Néha nagyon komolyan veszi, de tényleg oké.
Margaery megértően bólint.
- Vajon hány közös ismerősünk van még?
- Nem tudom, ismered Danyt?
- Dany?
- Jon “lelki társa” - mondja Sansa, az idézőjeleket gondosan kihangsúlyozva: feltartja hozzá a kezét. Margaery rosszindulatúan elmosolyodik.
- Óóó?
- De totál platonikus, mert Jonnak van ez a finn barátnője, Dany meg egy pankrátorral van. A fickó meg is kérte a kezét. Most kinn vannak Mongóliában.
- Whoa.
- Azért gondoltam, hogy ismered, mert ő is ilyen… - Tökéletes, gondolja. - Csajszis… nem, ez a szó nem létezik. Bocsánat. Mármint Dany ilyen kis… alacsony, meg törékeny, meg szőke, és közben valami brutális amit a kisebbségekért művel, mármint a modernkori rabszolgaság ügyében, meg ezek, és van egy csomó… varánusza… Neked van háziállatod?
Sansa ismét elhatározza, hogy amikor hazamegy, az első dolga lesz lecsekkolni a neten, hogy Hogyan Komminukáljunk meg A Társalgás Művészete. Margaery úgy tesz, mintha Sansa nem rúgná arcon saját magát minden mondatszerkezetével, és csendben ropogtatja a gesztenyét.
- Szeretnék - mondja Margaery. - Talán egy nyuszit. Neked farkasod van, ugye?
- Farkaskutya - korrigál Sansa.
- Na persze. - Margaery rákacsint.
- Hát úgy néz ki, de technikailag…
- Robbé akkora, mint egy medve - állapítja meg Margaery. - Kivagyok tőle.
- Ó.
- Halál cuki.
- Ah?
- Az ember csak így beletemetné az arcát a bundájába, és örökre úgy maradna.
Sansa megkönnyebbülten teszi hozzá:
- Lady imád kucorogni. Vele alszom, többnyire.
Margaery elismerően végignézi.
- Az badass.
- Ugyan már, tök szelíd.
- Akkor is badass - hunyorít Margaery. - “A lány, aki a farkasok álmát őrzi.”
- Inkább fordítva.
- Robb mondta, hogy írsz egy vérfarkasos regényt.
Sansa a tenyerébe temeti az arcát.
- Mondta, mi?
Margaery hátbalapogatja. Sansa még egy kicsit előre görnyed. Margaery alacsonyabb nála, és valahogy úgy érzi, semmi joga fölé magasodni. A hó tovább hullik, és kristályként ül meg a lány hajában, ahogy elhaladnak a bódék mellett.
- Nagyon érdekelne - mondja Margaery. - Mesélsz róla?
- Itt? - nyög Sansa. Mindenki előtt? Persze, nem nézi őket senki, leszámítva azt a minden második fószert, aki végigméri Margaeryt. A lány felhúzza a cipzárt. Lassan egy kacskaringós kis mellékutcába érnek, ahol némileg mérséklődik a tömeg. - Hát, ömm. Egy regény. És farkasemberekről szól.
- Nem úszod meg ennyivel.
- És így a Hét Királyság idején játszódik.
- Ami mi?
- Oh? - Sansa emlékezteti magát, hogy a francia közoktatásnak talán nem szívügye a Brit Szigetek őstörténete. - Hát úgy… 500-850 körül, a Sötét Középkorban, hogy hét királyságból állt Britannia: Northumbria, Mercia, Essex, Wessex, Sussex, Kelet-Anglia és Kent.
- Ez tök érdekes - mondja Margaery. Sansa az ajkaira harap.
- Nem én találtam ki.
- De a te ötleted, hogy felhasználd.
- Átneveztem őket. Meg a vérfarkashoz az ír hagyományt használtam fel, a faoladh-t, ami egyáltalán nem szörnyeteg, hanem a gyerekek és a falu őre, és azt mondták, hogy gyógyítani tudták a sebeket, a farkasemberek. És volt egy falu, ami ma Kilkenny, ami minden hetedik évben megtett egy vérfarkaspárt a falu őrzőjének, egy férfit és egy nőt… Persze azt nem egészen értem, hogy hogy voltak vérfarkasok, de a lényeg, hogy… ja, nálam is többségével jó fejek. Mondjuk nem egészen, mármint nincsenek “jó” és “rossz” emberek a történetemben, de a lényeg, hogy nem szörnyetegek, és megvannak a maguk érdekei és… - Kienged egy elkínzott lélegzetet. - Elmondva tiszta gagyi. Leírva is. De, öööh. Ez lenne. Amúgy romantikus történet, fantasy-köpenyben. Két hercegnő uralja a Legfőbb Királyságot, az egyikük nappal, a másikuk éjjel… Ilyenek. És aki éjszaka uralkodik, az ilyen kalandba keveredik, mert meg kell mentenie az Aluvó Herceget. - Vállat von. - Quest-fantasy. És saga.
- Több részes? - derül fel Margaery. Sansa búsan bevallja:
- Saga-formában írom. Versben, mint az… angolszász sagák… Beowulf… nem rímel, de ööö, ütemes, meg alliterál, meg…
- Szóval azt akarod mondani, hogy egy zseni vagy?
- Nem állítom, hogy nem totál olvashatatlan.
- Robb azt mondta, hogy nagyon jó a stílusod - ellenezik Margaery.
- Igen, de ő Robb. - Sansa átnéz a válla felett. Igaz is, hol hagyták szerencsétlent?
- Azt mondta, jó a humorod - erősködik Margaery. - A legtöbb fantasyval az a bajom, hogy túl komolyan veszi magát, és azt halálra unom. És akkor Csillagpor. Persze, az meg helyenként túl gyerekes, de Robb szerint a te humorod szinte észrevétlen, hogy olyan… finoman ironikus, ha jól emlékszem? Azt nagyon szeretem, amikor ilyen.- A legtöbben észre se veszik - vallja be Sansa. - És kapom a kommenteket, hogy de fellengzős egy-egy passzus. Mondom aha, feltűnt, én írtam. Hé amúgy, hol hagytuk Robbot?
- Nem érdekel, kell-kell-kell. - Margaery aztán úgy nagyjából a vásár irányába int. - Még ott nyüzsinek, felteszem. Van kedved korcsolyázni?
- Itt lehet korcsolyázni?
- Mindenhol lehet korcsolyázni - jelenti ki Margaery, és sejtelmesen előrébb csúszik pár métert a befagyott járdán.

    Mint kiviláglik, a közelben egy szabadtéri korcsolyapálya tartózkodik. Sansa magában egy tumblr-státuszt fogalmazgat, ami úgy százhetven szóban összefoglalja, hogy a cserediákok/külföldiek miért ismerik mindig jobban a várost, mint azok, akik itt élnek.
Aztán nem igazán gondol semmire.
Margaery a kezét fogja, vigyorogva, és maga után húzza, ahogy hátramenetben siklik.
Igen, egy apró tény: Sansa nem tud korcsolyázni.
A lába kibicsaklik alóla, de Margaery megtartja.
- Hoppá!
- Reménytelen vagyok - közli Sansa.
- Ugyan már! Az első két hetemet a korcsolyapályán én a seggemen töltöttem. Nagyon jól megy neked! Szépen mozogsz, elegánsan.
Szépen mozgok, ismétli magában Sansa, ahogy elpirul, elegánsan.
Tudja persze, hogy nem lehet igaz. Margaery húzza magával. Sansa félve bámulja a kölcsönkorcsolya orrát.
- Rám nézz. Nézz rám. Látod? Minden rendben.
Sansa felnevet, kifulladva. Margaery mosolya csak az övé, és a kezében a keze.
Pontosan ezért cibálja magával mindig Jeyne-t. Ha Jeyne nincs ott, ilyenek történnek. Szerelmek.
Felejtsd el. Margaery csak simán kedves.
- Sansa, hiszen te reszketsz! Kéred a dzsekimet?
- Nem fázom - mondja Sansa. A keze tovább remeg, idegesen. Margaery a hüvelykujjávval végigsimítja a tenyerét, és enyhén oldalra hajtja a fejét. Sansa bizonytalanul rámosolyog, aztán Margaery a kezét az ajkaihoz viszi. Sansa lélegzete fennakad.
Margaery nagyon kedves...? A fenébe, Stark, mióta is ismered? Durván két órája, he?
- Jéghideg vagy.
Nem ez lenne a rekordod, az is igaz.
- Hazaviszlek, mit szólsz? - Margaery leengedi összekulcsolt kezüket. - Csinálok forrócsokit, felmelegítelek.
Sansa erre mondana valamit, de csak bólintani tud. A szája nyitva. Robbék a tökéletes pillanatban érik be őket.
- Hát itt vagytok! - kiált feléjük a férfi a korlát széléről, és két karral integet. - Sansa, kerestelek!
- Elrabolom a húgodat! - közvetít Margaery, és nevetve Sansába kapaszkodik. Oké, ez már kevésbé hangzik… erotikusnak. Sansa megdöbben, amikor felismeri, hogy csalódott emiatt: no meg hogy az egész világon nem csak ők ketten vannak. - Loras, jöttök haza?
- Theon hajójára megyünk.
- Nincs ahhoz hideg?
- Kikérlek magamnak - horkant Theon, ahogy átmászik a kerítésen, és rálép a jégre, utcai cipőben. - A víz csak akkor nem úszható, ha ilyen. - Megkopogtatja a sarkával. - Amíg még folyékony, engem ki nem szedtek belőle.
- Ess el - tátogja Renly. - Ess el, ess el, ess el.
Theon nevetve széttárja a karjait:
- Törhetetlen vagyok!
Robb átkúszik a korlát alatt, és hasoncsúszásban megragadja Theon lábait.
- Geronimo! - ordít, ahogy magával rántja.
- Baszd meg, baszd meg, baszd meg! - sikít Theon, ahogy teljes testsúlyával elzúg. Fájdalmasnak néz ki. Margaery elégedetten csücsörít, Sansa iszonnyal figyeli.
- Betört az orrom!
- Touchdown! - tapsol Loras. - Whoaaa, ez rondaaa.
- A sérülés? - morogja Theon, ahogy felül. Kissé imbolyog.
- Az arcod.
- Ne bántsd - mondja Robb, feltérdel, és az ujjai közé csípteti Theon orrnyergét. - Bocs érte, megvagy?
- Nicsak, ki beszél - affektál Loras, aztán átugrik a kerítésen. - Bemegyek! Gyere, Ren, szét akarlak verni én is, az a szerelem.
- Vérzek? - kérdi Theon. - Ha igen, akkor instagram.
- Menjünk innen - dönt Sansa, és Margaery sietve bólint.
- Jó ötlet.

    Margaeryék albérlete trópusi fűtésrendszerrel rendelkezik, emellett levegős, fényes, csupa pasztel-színekkel és annyi vágott virággal, amennyit még nem szégyellnek.
- H-h-hideg vo-ho-hoolt - ugrál Margaery, ahogy lerúgja a csizmáit. Sansa nem mond semmit, és a legközelebbi fogasra felakasztja Theon bőrdzsekijét. - Tudom, mit gondolsz, de patiba készültem.
- Nem, szerintem tök jó ez a… cucc.
Margaery ráragyog.
- Édes vagy. Zenét?
- Hm? Ühm, mik vannak?
Margaery hátrarázza a haját, és a tündöklő konyhába megy. Sansa óvatosan követi. A csipketerítőn sikkes laptop, Margaery végighúzza az ujját a touchpadon.
- First Aid Kit, Fleetwood Mac…
- Szivatsz - mondja Sansa. - Imádom őket!
Margaery felnéz rá.
- Akkor ez egy élvezetes este lesz.- Kiegyenesedik, és átlép egy lenge függönnyel letakart ajtón. Sansa elgyengült térdekkel áll a helyén. Felcsendülnek az első, lassú szólamok. Sansa kihúz magának egy kovácsoltvas széket, ami feltehetőleg egy kerti garnitúra része.
Az egész lakás olyan, mint egy kert.
- Lorasszal laksz itt?
- Aha, meg Renly is itt csövezik - kiált át Margaery a szomszéd szobából. - De nem lesznek itt ma este.
- Aha, mondta - motyogja Sansa. Felteszi magának a kérdést, hogy egészen konkrétan mit művel. Fogalma sincsen. Ez a fantasztikus az egészben.
Amikor Margaery visszatér, hoodie-t és boxeralsót visel. Sajnos nagyon jól áll neki. Átnyújt egy bolyhos, mályvaszínű pulcsit Sansának.
- Ha fáznál, esetleg. És szolgáld ki magad mamusszal, ha már én se szégyellem. Forró csokit ígértem, ugye? Kókusztejjel jó lesz?
- Persze.
Margaery rámosolyog, és a hűtőhöz sasszézik. Sansa kissé odébb fordul a székkel, és kigombolja a kardigánját. Alatta egy topot visel. A pulcsit ráhúzza a tetejére.
- Török csemegét?
- Mikor, mit?
- Rózsasziromból készítik, kóstold meg. - Margaery az asztalon áthajolva felé kínál egy elegáns kis fémdobozt, amit megráz. - A csoki rögtön érkezik.
Sansa csak egy pillanatra tétovázik; Margaerynek ez elég indok, hogy a porcukros kockát az ujjai közé vegye, és Sansa felé tartsa. Ő előre hajol, és a szemét lehunyva belé harap.
- Ah, el akarsz kényeztetni.
Margaery végigsimít az arcán.
- Az a tervem.


    Sansa másnap dél körül ér haza, kialvottan, friss sminkkel és kölcsönpulcsiban. A haja kibontva. Vigyorog.
- Jó reggelt! - rikkant a konyhába, a táskáját az asztalra vágva. Theon összerezzen. Félmezetlenül ül ott, napszemüvegben. Robb kávét készít, köntösben, a fején egy törülközővel.
- Halkabban - krákogja. - Másnap van.
- Vasárnap van - dalolja Sansa, és Robbhoz lép, hogy arcon csókolja. - Whoa, bűzlesz.
- Beleestem a tengerbe. Jó volt Margaerynél a csajos este?
Sansa lábujjhegyre áll, hogy levegye magának a teásdobozt a polcról. Határozottan teás kedve van. Határozottan meg-tudom-hódítani-a-világot-eltartott-kisujjal kedve van.
- Nagyon! Felolvastam neki a regényem első pár fejezetét, pokróc-sátrat építettünk, sorozatot néztünk.
Igen. Ez volt az after.
- Reggel sütöttem neki marcipános muffint.
Theonba visszatér az élet.
- Hoztál?
- Nem, megettük.
- Belétek se fér - dohog a férfi, és visszasüllyed a legteljesebb apátiába. Az orrán borogatás.
- Kávé - jelenti ki Robb, ahogy egy Spongya Bob bögrében leteszi elé.
- Szeretlek, imádlak, akarlak.
- Oda-vissza, előbb idd meg. - Robb hátulról átkarolja, az állát a feje búbjának támasztva. - Ha legközelebb tequilát látsz nálam, ölj le.
- Nem az tett be - mondja Theon. - A gumibéka és a Jaeger.
Sansa a pultra huppan, és elnézi őket.
- Tartozom egy köszönömmel.
Theon feltartja a karját.
- Vedd úgy, hogy rád nézek, de nem fogom megmozdítani a fejem. Robb, vedd fel a szemkontktust, mondd, hogy “he.”
Robb kelletlenül kihúzza magát, búcsúzóul Theon fürtjeibe fúrja az ujjait, és fáradtan hunyorogva ismétli:
- “He?”
- Hát, összejöttünk Margaeryvel - mondja Sansa; közönyösen akarja, mintha nem is számítana, de a hangjában izgatottság remeg. Robb imbolyog a sarkain.
- Ehhez nem ittam eleget - jelenti ki.
- Nem hetero a Sansa? - kérdezi Theon a terítőtől.
Robb elgondolkozik, aztán vállat von.
- Örülök nektek, nagyon jó fej a csaj. Mondtam már, hogy tudod, van a a fura művészeti ág, amit csinál…
- Robb - mondja Sansa -, ne.
- Így kerítsen az ember - dünnyög Robb, és a kávéfőzőhöz vonszolja magát, ahogy lefő az újabb adag. Sansát homlokon csókolja. - Na, jó pasit találtam neked?
Sansa vigyorog.
- A legjobbat. Fürödj le.
- Mert én vagyok az atyaúristen - állapítja meg Robb. - Kétszer.


- És milyen lesz szerelmesnek lenni? - kérdezte Sansa, még tizenöt évesen.
- Alaposan át kell gondolni - mondta Jon. - Nem biztos, hogy jót tesz neked, lehet, hogy jobb, ha elfelejted. Bla-bla-bla. Úgy se megy majd. Ha megéri a rizikó, a zsigeredben érzed, azt hiszem.
Theon azt mondta:
- Igazából akkor kevesebb a szex, de valahogy jobban megéri az erőfeszítést, érted? Belenyuvadsz a gyönyörbe, hogy egyszerűen ott van melletted, vagy csak hogy tudod, hogy létezik, és rá gondolsz, és vigyorog a fejed, és hogy jobb emberré tesz, meg ilyenek. Tiszta szívás az egész. Nem vagy tőle normális.
Robb megfontolta a választ.
- Egy pillanat alatt történik - közölte végül. - Akkor is, ha évekig tart. Hogy mondjam? Nem számít, mióta ismered, lesz egy pillanat, hogy azt mondod: most. Most te vagy a legfontosabb, most és mostantól csak te kellesz, és nem számít, mit kapok cserébe, elég, hogy én szerethetlek, mert nem tudlak nem szeretni, és fáj vagy szar, és nem lényeg, mert visszanézel és azt mondod, aha, érted megéri, érted megérte. Az elejétől fogva tudtam. Egyetlen pillantás miatt. És aha… engem is ugyanúgy meglep, mint téged, de így jártunk, szívem. 



komment: JISSZ // áhh

28 megjegyzés:

Hattie írta...

femslash és romkom és és és(≧ω≦) amúgy nagyon, nagyon nem szeretem a karácsonyt, mikor mindenkinek szépen fel kell öltöznie, jól viselkednie és szeretni egymást és én csak elbújnék egy sötét sarokban vagy valami, úgy a téli szünet idejére; de ennek az egész időszaknak a pulóverekkel, fényekkel, borzasztó/csodálatos időjárással és mézeskaláccsal (főleg mézeskaláccsal), van valami furcsa varázsa, amit most megragadtál. és köszönöm. és most én akarlak megölelni.

Raistlin írta...

annyiranagyonörülökhogytetszett hogy menten dorombolni kezdek. karácsonybuziság mindenütt.
főleg buziság.
ámen.
hozsánna.

margaery. írta...

ÚRISTEN MÉGIS HOGYAN KÉNE REAGÁLNOM ERRE ASDFGHJKL
(azt hiszem mindketten sejtettük,hogy ez a komment így fog kezdődni)
akarom mondani, annyira köszönöm! ez most eléggé feldobta a napom^^ (bár mondjuk a ficeid legtöbbje ezt teszi:D) annyira fantasztikus ez az egész fic,ez a karácsonyi hangulat benne meg csak hab a tortán,egyszerűen imádtam az elejétől a végéig,na:D Theon-on, Robb-on és Sansa szerencsétlenkedésén is szétröhögtem magam (a ficeid hatására egyre jobban és jobban kezdem szeretni Theont, pedig elsőre sem utáltam^^)

"- Mehetnénk a téli vásárba - konspirál kitartóan. - Forraltbor-hangulatom van. Találunk neked valami… kóristát, vagy Jézus Krisztust, vagy egy szexi fenyőfát. "
[meg az a rész is kedvenc,amikor először meglátja Margaery-t istenemdearanyos]
és már kíváncsi voltam, hogyan írod le Sansa és Margaery karakterét és nem csalódtam:D imádtam őket (is) [be kéne szereznem egy szinonimaszótárt]
mellesleg még mindig nem hiszem el,hogy megírtad. annyira-de annyira...♥ *átnyújt egy hatemeletes citromtortát* *meghúz egy zsinórt,mire az égből rózsaszirom kezd hullani*
(igen,tudom,hogy a virtuálisan átnyújtott ajándékok milyen sokat érnek:D)
nem értem,hogy szerinted miért lett ez elrontva mellesleg,én nagyon szívesen látnék még hasonlókat (mármint karácsonyi GoT AU-t, vagy Sansery-t [jujj] vagy csak simán Got AU-t)de hát ahogy majd érzed. mindenesetre tudd,hogy én lélekben bólogatok,ahányszor felvetődik benned egy ötlet :D

ui.: olvasás előtt Lorde-tól hallgattam a 400 Lux-ot és nem mondom,hogy eléggé illik a fichez, de...^^
ui.: Dany mint Jon "lelki társa" *vihogva eldől a kanapén*
ui.:be kéne fejeznem ennek a kommentnek az írását :D
ui.: és nevezem ezt a legzavarosabb hozzászólás díjára

Raistlin írta...

ez a komment annyira cuki hogy meg szeretném tartani háziállatnak. ANNYIRANAGYONÖRÜLÖKMÁRNEMIGAZ és köszönöm a promptot, de bőszen.
bármilyen bizonytalan vagyok is, imádtam vele dolgozni.
a GOT-al mindig bizonytalan vagyok, mert amiatt hogy mindenki kibaszottul meghal -- akarom mondani, hogy a kánon elég zárt, a legegyszerűbb átzsuppantani modern AUba, de nem akarom megismételni, amit a korábbi modern AUkban írtam, tehát mindenkinek át kell rendeznem megint úgy az életét, hogy (remélhetőleg) IC legyen és utána a karaktert magát is modernizálni kell hogy (remélhetőleg) IC legyen és utána összehúzott szemekkel bámulom hogy ez most túl távol van a kánontól vagy túl közel de *levegő ki* imádom őket. és sansát én a citromtortaevéssel shippeltem sokáig, de margaery és ő olyan boldogok lehetnének hogy nyühhh. (szerintem ezentúl kitartok a páros mellett. pláne hogy cuki, bájos kis PG randit akartam, de aztán margaery az öntudatára ébredt, én meg hagytam neki, hadd örüljön a feje)
köszönöm még egyszer. és még sokszor.

Catty írta...

Aaaawh, már ég a pofám, hogy mindig ilyen rohadt értelmes és építô kommenttel érkezem, de megint csak annyit tudok mondani, hogy imádom, imádlak, imádom.

(Uh, megvan, azok az elejtett kis poénos izék (jesszus megijedek a fogalmazási képességemtôl) pl hogy danynek varánuszai vannak, meg jonnak fin barátnôje, azok különösen tetszettek)
Meg az a joffreys kétmondat az elején. Meg hogy èn amúgy nem bírom Theont, de téged olvasva megszeretem:D hátszóvalna köszi, az a lényeg:D
(jaj és margery nekem abszolút kedvenc és annyira jól ábrázoltad hogy jobban nem is lehetne, szeretem mikor modern au-kat írsz, nagyon szórakoztatóak)

:Dennyi:)

Raistlin írta...

catty ez igenis tartalmas és építő jellegű mert inspirál arra hogy írjak mégmég ouo
és nagyon sok mindenre hajlandó vagyok theon népszerűsítéséért. kettőt pislogsz, benne van a következő avengers-ficemben.
félreértett a lelkem.
nem fogok metát írni róla.
nem és nem.

Névtelen írta...

EZ.túl.jó.volt.
Trónok harcás fic-eid miért ilyen zseniálisak? Mondd el a titkod. Lehetne még több got? eddig csak a throbbért éltem, sőt nem is shipeltem Sansát és Margaeryt de most hála neked, újabb ship, amit szívesen nagyon eléggé azonnal elolvasnék tőled, ha lenne még. Scout xx

Raistlin írta...

lehetleszmég. got-ot meg szeretek írni, csak sosincs rá ötletem - promptolni bátran lehet ;u; és köszönöm szépen~!

Névtelen írta...

ahh hát ez egyszerűen fantasztikus <3 én megint építő jelleggel olvadok szét itthon a padlón, szóval ez is hasonló lesz a többi kommentemhez :D
zseniálisak a poénok, az utalásokból soha nem lehet elég, Theont és Robbot pedig megeszem vacsira annyira édesek. ráadásul nem haragudtam Sansára, pedig ő az egyetlen ember rajtam kívül, akivel hajlandó vagyok shippelni Margaeryt...
nem tudom mennyire lehetett kihámozni ebből a rendkívül összeszedett kommentből, de ez megint egy nagyon jól sikerült fic lett, hálásan ölel: cécile

Raistlin írta...

meg sem érdemellek titeket. ennyire nagyon köszönöm *mutatja*

Little Fox írta...

Jajjistenkém, gyakrabban kéne kommenteket írnom, mert nagyon megérdemled, dehát a lustaság oltárán áldozok..... Mind1, most reagálnom kell, mert ez... hát ez... nyuffjajjuristen . Nagyon ritka kincs a jó femslash, de persze te megint összehoztad, de még hogy!!!!!! Nem akarnád folytatni ezt a történetszálat még egy kicsit? ( Most próbálok nagyon könyörgő, nagyon szépennézős kiskutyaszemeket vágni)
(u.i. PunkGirl volnék tisztelettel, csak szükségleti okokból n€vváltás történt)

rosie írta...

wohohoooo, szeretem én az ilyet. fem és cuki és happyend és egyem már meg, Margaery annyira irritáló volt a szó jó értelmében - értsd: teljesen karakterhű -, hogy nagyon, Sansa meg annyira kínos és imádnivaló, hogy majdnem lecserélem Wandát de Wanda örök

Raistlin írta...

LittleFox aki PunkGirl, öröm minden alkalom, amikor írsz, nagyon köszönöm, hogy szakítottál rá időt ouo Alapvetően nem szeretek novellákhoz prequeleket/sequeleket írni (tisztelet a kivételnek) de a párossal még szívesen dolgoznék (vagy tiszteletet teszek a kivételnek)

Rosie nagyon aggódtam a karakterhűség miatt, rengeteget jelent, hogy hitelesnek érzed ;u;

Tinuviel írta...

Nagyon vártam és nagyon tetszett. Eddig nem shippeltem a lányokat, szerettem a jeleneteiket és ennyi, de most nagyon örülök, hogy legalább a ficekben együtt vannak. Remélem írsz még velük.

Raistlin írta...

Juj Tinu, köszönöm szépen ouo Aktív shippem a GOT-ból nekem is csak egy van (vajon melyik) (vajh') de vannak akiket nagyon szívesen látok együtt mert szivárványok és boldogság ouo

Ria írta...

Sose kedveltem kifejezetten Sansát. Bocs, ezt most így kikellet mondanom. Azonban ezt a ficcet annál jobban, mert él mozog lélegzik és Theon. Még ha itt lényegében csak mellékesen volt is jelen XD. Imádom, ahogy a srácokat kezeled a mondern korban annyira olyanok és önmaguk. De tényleg. Így olyan elevenek meg szivárványosak, meg szappan illatúak, meg még egy csomó minden na :D
Köszi, hogy olvashattam.

Raistlin írta...

énköszönömdeénnagyon ;u; nekem sansa az egyik kedvenc karakterem, de sose merek dolgozni vele. namostvégre. persze theonékról nem tudok lemondani. ez a végzetem.

Lili Molnár írta...

Uramistenkoszonom. A ket kedvenc noi karakterem a GoT-bol. Es most, hat elsem tudom mondani hogy orulok. Itthon nyomom az agyat, Harry Pottert olvasva, es meglatom ezt a csodat. Nyammnyamm. Nagyon koszonom, remelem meg lesz ilyen, jo sok.
Es azok a poenok. Theon es Robb (szinten kedvenc, alap)
Szoooval. Nagyon naaagyon koszonom.

Raistlin írta...

énköszönöm ouo margaerynek, főleg. az olvasónak, nem a karakternek, aki felvetette az ötletet, hogy írjak a párossal. bár a karakternek is. és neked. nagyon. <3

GwenPage írta...

Ha azt mondom tökéletes volt akkor nem mondok igazat mert több volt mint tökéletes! Hátegyszerűen... nagyon nagyon régóta vágyakoztam már jó femslashre, és azt hittem, őket rajtam kívül nincs ember, aki shippelje, és de, és Te is! *-* Felváltva röhögtem és ámuldoztam a történeten, szerelmes vagyok Margaerybe és ahogy te megjelenítetted hát arra szavaim nincsenek. Na meg Theon! Tudod, őt te szeretetted meg velem, régebben nem kedveltem, de miután végigolvastam az összes Throbbod és olvastam az askodon a Theon/Loki összehasonlításod, megtört a jég. Ebben a történetben pedig tarolt a srác.
"A fickó egy unikornis-fing!"
Ez a kifejezés ünnepélyesen beépült a szókincsembe. :D
Köszönöm az élményt! ♥

Raistlin írta...

*győztes mámorral a levegőbe boxol, és úgy marad* annyira köszönöm *motyogja átszellemülten* *és csak maga elé mered*

Mitsuki írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Mitsuki írta...

most a mindenmagyarázós legújabb cikked alatt meglátva kedvem támadt újraolvasni, és észrevettem azt a tragédiát, hogy eddig nem kommenteltem. nem tudom hogy történhetett.
mert olyan kis cukkermókuska édesbogár ez a romkom, egyem őket halomra, de tényleg~
jó volt újraolvasni.
jó ilyen kis aranyos első látásra szerelmeket olvasni. <3
megérdemlik ezek ketten.
meg amúgy is.
szívmelengető darab a fagyos tavaszi délelőttökön, instant téli hangulatom lett. meg habfürdő hangulatom. hjajj~ vagy forrócsoki. & bármi neil gaimantől.
*kimegy és előveszi a dugi csokis muffint, mert forrócsoki nincs itthon*

köszönöm.

nem mellékes megjegyzés, annyira IC margaery, mikor "Furán fintorog a Starbucks-pohárba, de még az is jól áll neki, a fene egye meg. nagyon-nagyon. meg amúgy imádom a cuccát, és jéj és a crop topokhoz és kivanmindenem cuccokhoz sosincs hideg.

Raistlin írta...

Mitsuki, nagyon köszönöm ;u; Őszintén szólva fogalmam sem volt, merre vagy miért haladok ezzel a ficcel, és azt mondtam magamnak, hogy oké, egy hangulatot akarok vele átadni -- pontosan azt, amit leírtál; úgy örülök, hogy sikerült, és hogy írtál rá, köszönöm még egyszer!

rosie írta...

theon logikájával élve minden menstruációm tolnom kéne instagramra. sikítok és szerelmes vagyok mindkét királylányba

Raistlin írta...

ők is egymásba
többet kéne írnom velük, nyehh
nagyon köszönöm a kommentet!

Crazy Tiny írta...

Elolvadok tőled, Raistlin. Mondtam már, hogy zseniális vagy? Azt hiszem, neked még nem említettem. Azt hiszem, ez az első alkalom. Innentől csak ezt fogom hangoztatni.
Nemrég kezdtem a Trónok harcát. A 2. évad 4. részénél tartok. Ezekre a shipekre nem gondoltam. Jó, a három közül kettőre nem gondoltam, egy meg adott. De tökéletesek. Imádlak érte.
Így tovább. De komolyan. Írjmégilyet. Nagyonsokat.

Raistlin írta...

Köszönöm szépen!

{bloody romantic}
B l o g : Raistlin
Sablon: Agata | WS