a blog bezárt. mobilnézethez {katt ide}. frissek az {AO3}n.

2014. szeptember 2.

x marks the soft spot of your heart

 X-men, Erik/Charles egyetemi AU, fluff, romantika és hepiend fenyegetésre baráti kérésre. Ennél könnyedebbet és vidámabbat már akkor se tudnék, ha nagyon bántanak. Fogadjátok sok szeretettel.
 



szeptember


Charles F. Xavier (20) köszöni szépen, jól van. Remekül. Soha jobban. És te?
Mindenkinek ez az első, és sokszor, az egyetlen kérdése, amikor vele találkoznak: jól vagy?
- Kicsattanok - biztosítja a HÖK kirendelt tagját egy puha bazsallyal, és futólag a kezéhez ér. - Igazán köszönöm.  
A lány az ajkaira harap, és körbemutat egy fürge gesztussal:
- Ez lenne az.
Ahogy előre sétál, a csípője könnyen ring. Charles figyeli.
Pangó ürességet érez.
A kollégiumi szoba gyönyörű. Lassan elszakítja a tekintetét Moirától, és szétnéz: a franciabalakokon fény ömlik be, sápadtan derengő, az üvegen túl a ködös Amerika. A plafon indigóra festve, a falak fehérek, az egyenes parketta sós-fehérre marva. Két íróasztal, egymással szemben, szimmetrikus rendben, egy emeleteságy, apró konyhasziget (mikrosütő, kávéfőző, mosogató), tárolószekrény,  és egy azaz egy darab modern fehér fotelszék a lehajtható reggelizőpultnál. Charles már körbeképzeli a posztereket, amiket kiragaszt majd, a fényfüzért, amit felfuttat, a könyvei kusza halmát az íróasztal polcán.
A szoba otthonos. Barátságos. Az övé.
Charles F. Xavier végre egyetemista lett.
Engedi, hogy átmossa a diadal, az a félő és felszabadult öröm, amitől kuncogva a szájára simítja a tenyerét.
Moira egy bosszús sóhajjal a lefektetett szőnyeg szélébe rúg, és felgöngyöli.
Akadálymentesít.
Charles a panelre kattintva átgördül az ajtón. A tolószék kereke karistolja a bejáratot.
Hát. Semmi sem lehet tökéletes.


Charles szeretné visszavonni, hogy semmi sem lehet tökéletes. Moira persze ragaszkodott hozzá, hogy segítsen neki berendezkedni, és sztoikus nyugalommal hajtogatta az alsógatyáit a szekrény karmagasságban lévő polcára. Amint elment, Charles kivárt két ütemet, majd elővette a telefonját, fizikai megfontolással a bögréjébe ejtette (WORLD’S BIGGEST NERD, Raven ajándéka régről), és ahogy az első bendzsó-taktusok fölszöktek, ő nagyobb fokozatra váltott, és körberalizta a szobát (körbe és körbe és körbe,) és ha felszabadult belőle pár “wihhíí” és “wohooo” - akkor joga van hozzá, no, a szobája csendes és privát magányában.
Persze, egy kolesz-szoba még a legjobb esetben is minimum két személyre szól, és a plusz egy fő naná, hogy hangtalanul mozog, és Charles már bőven beégeti magát két szemeszterre előremenőleg, mire észreveszi a jelenlétét.
Csak a nevét tudja róla: Erik Lehnsherr.
Erik Lehnsherr tökéletes.
Charles lefékez, és a világ megtorpan, olyan érzés, mint a rajtoló repülőgép rántása.
Erik az ajtóban áll, a kezében egy fémkoffer, a könyöke a kilincsen. Erik száznyolcvan-valahány magas, huszonöt vagy huszonhét éves lehet, a haja réz, a szeme króm, és ami a legfontosabb: Erik vigyorog, valami vad, privát kis örömmel; a mosolya hegyes és féloldalas, az arccsontjai nevetségesek, az alkata egy álom, és Charles ott és akkor, első látásra és visszavonhatatlanul beleszeret a homloka ívébe, a haja hullásába, a válla tartásába és alle zusammen mindenébe.
Megköszörüli a torkát.
- Hello - mondja komolyan, és Erik vigyora kiszélesedik, majd eltűnik.
- Hallo. Charles Xavier?
- Személyesen. - I’m a hopeless wanderer, közvetít a telefonja. Erik besétál; összeszedett már,  fegyelmezett, és, mondhatni, mord. A levegő összezárul körülötte, és ahogy elhalad a kifulladt (de mindenképpen lélegzet-vesztett) Charles mellett, ő megérzi az arcszesze érces illatát, és ki hord ma már arcszeszt, és miért?


Egy huszonnégy órás intervallum kell ahhoz, hogy az alábbi dolgok kiderülhessenek:
1, Erik Lehnsherr politológia szakon végzett, a mesterképzést szociológiából csinálja, ezúttal az Államokban
2, Erasmus-tanuló
3, És ő is örül a szerencsének


Egy héten belül pedig nyilvánvalóvá válnak a következők:
1, Erik ruhatára garbókra, bőrdzsekikre és teniszpólókra szorítkozik
2, Ellenben trikóban és boxerben alszik a rohadék
3, Az órarendje az örökkévalóságtól a végtelenig tart, utána edzeni megy
4, Fejhallgatót visel netezés közben
5, A kajáira ráírja a monogramját: E.L.
6, Dobozból issza a tejet, a sört, a multivitamin-lét és a proteinshake-et
7, Nem hisz a könyvtárból kikölcsönözhető kötetek limitjében
8, És Charles társasága vagy nem érdekli, vagy untatja, de feltehetőleg mindkettő


Az utóbbi pont azért különösen bosszantó, mert mindeközben annyira kurvára tekintettel van rá.
Soha semmit nem hagy a földön.
Gondosan felhúzza a létrát, ha ágyba mászott.
Nem olt lámpát, ha korra reggel cihelődik valahová.
Kérdés nélkül két főre főz le kávét. Tudja, hogy Charles hány cukorral és milyen mértékű tejszínnel issza a magáét, és nem kérdőjelezi meg.
Ha már itt tartunk: a balesetre nem kérdezett rá. Nem ajánlotta fel, hogy kigurizza Charles-t a zuhanyblokkig, hogy segít neki felöltözni vagy az A épületből a B-be jutni kevesebb, mint fél óra alatt, mert - a legtöbbekkel ellentétben - birtokában van annak a belátó bölcsességnek, hogy Charles testi fogyatékossága tán nem feltétlen jár együtt mentális visszamaradottsággal, és ha kell neki valami, majd szól.
Charles változó mértékben imádja, tiszteli és gyűlöli mindezekért.
Persze nem ő lenne Charles Fucking Xavier, ha hagyná, hogy egy kurta kis crush összetörje és tönkretegye az első egyetemi félévét és a várva-vált biokolloidok- és nanostruktúrák kollikviumát.


október


Alig egy hónap leforgása alatt Charles reputációt szerez, és büszkén lepacsizik magával, mint a színjeles stréber, aki az alagsori kocsma dicsőség-falán kitartóan az élen jár fröccsfutamban és csocsóban, valamint joga van a Placebo Too Many Friends-jét dúdolni alkalomadtán. A teljes évfolyam az ő jegyzeteiből él, amiket büszkén pötyög be pehelykönnyű Apple-gépén, ábrákkal, hivatkozásokkal és felesleges szójátékokkal, valamint széles körökben száll a mondása: “ha még ki tudom ejteni, hogy antropomorfizmus, akkor józan vagyok, kösz’szép’”
A baráti társasága lassan klikké forr.
Az első tagja Jean Grey, aki még a gólyatáborban lett a barátja, amint és amikor kiderült, hogy együtt járnak Pepszire (ti. Pedagógia- és Pszichológia mellékszak leendő tanároknak.) Bár Charles többet tudott a lány szerelmi életéről, mint amire különösképpen áhítozott volna, kart-karba öltve és együttes erővel beszocializálták Ororót is, aki egy telefonos appnak hála mindig marhára tudta, milyen idő várható.
- Mármint mondták, hogy ma esni fog - közölte Charles-al, ahogy a fejére dobta a dzsekijét, és onnantól kvázi elválaszthatatlanok voltak.
Egy viharos délután véletlenül rátalálnak Rouge-ra is, ő és Darwin, amikor a lány melléjük vágódik összehasonlító élettanon, és azt hadarja:
- Majd keltsetek fel, jó? - és ezzel lefejeli az asztalt.
Rouge pont nem biosz-szakos, bölcsész, ami azt illeti, de neki minden mindegy, amíg fűtött helyen hunyhat egyet, és amint ezt Charles felismeri, meghívja egy kávéra, aztán kettőre, és a végén Rouge a szobája ablakában ül egy kölcsönbögrébe hadarva (BEAM ME UP, SCOTTY!) és Eriknek egy szava nincs, amikor visszaérve Charles ágyában találja a lányt, nagykabátban, bakancsban, és állig betakarva.
Na igen, Erik. Neki gangje van.
Ott van a fagyos Emma és az ördögi Azazel, Angel meg Janos, és azok, akik csak szeretnétek jóban lenni vele, mint Wanda és a srác az ezüst hajával, aki folyton a nyomában lohol, és akinek a létezését Erik empirikus alapokon tagadja. Charles szíve hamar megesik rajta, és a saját köreibe rántja. A neve Peter. Sean és Alex rögtön kijönnek vele, Hank viszont egy fokkal kevéssé értékeli a prankjeit és a kleptomániáját.  


Charles jól van. Soha jobban.


november


Charles délutánonként gyógytornára jár. A masszázsterapeutáját heti kétszer látja. A gyógyszereit házhoz rendeli.
Charles hozzáállása példamutató, ezt mondja neki az egyik professzora. Meg hogy bátor. Az egyikük Stephen Hawkinghoz hasonlítja. Heti átlaggal valaki Stephen Hawkinghoz hasonlítja, ha hízelegni próbálnak.
És ez rendben van, és megszokta. És büszke magára, büszke, amiért nem őrjöng és nem bőgi el magát, büszke, amiért mosolyogni tud.
Két éve még ugrott a gimiből. Ivott és lőtte magát. Hosszú hajat növesztett és kezdő borostát. Akkor volt tizennyolc, akkor volt túl a baleseten. Raven akkor hidegült el tőle.
Charles megszokta az állapotát, megszokta, hogy az emberek zavartan félrenézzenek, tudja, hogy az az udvarias, ha ő oda-vissza láthatatlan. Charles tudja magáról, hogy jóképű, intelligens és egy kicsit talán arrogáns, és azt is tudja, hogy innentől már ahhoz képest jóképű és ahhoz képest intelligens, és hogy milyen kár, hogy kár érte.
És ezt néha elhiszi.
Van az az este, hogy Erik a beadandóján koporog a szemközti íróasztalon, felkönyökölve, és a tincsei az ujjai közé kúsznak, a háta húrrá feszül, és Charles - ó, ha csak Charles a régi lenne, már az ölébe telepedbe, a karjait Erik válla köré fűzve, a fülével a fogai közt, és végigcsókolna a nyak vonalán. Néha elhiszi, hogy ennyin múlik, hogy ha tudna járni, akkor megtenné a kezdő lépést. Ha tudna járni, ki sem jönne Erik ágyából - most meg örülhet, ha összehoz magának egy két perces erekciót a zuhanyszekcióban, Erik nevére markolva magában, de hiába minden  mozdulat, sehol az orgazmus rángása, évek óta jóformán képtelen rá, előtte meg úgy tűnt, másra sem képes, előtte, a francba is, elpocsékolta magát és szétszórta a gyönyörét, most meg húsz éves, és alkalomadtán tán rendel majd magának egy marék viagrát.  
És aztán van az az este, amikor felvonaglik benne a lidérces fájdalom és éberré sikítja magát, és aztán a szájába gyűri a párnát és némán nyüszít tovább. Erik az ágya mellett térdel, a keze a homlokán.
- Charles?
A tenyere érdes, a hangja puha.
- Ne haragudj - lihegi Charles, levegőért kapkod, neharagudj negharagudj neharagudj
- Mire van szükséged?
És aztán Erik felette térdel, felgyűri a pizsamafelsőt, Charles a hasán hever. Erik tenyere rászorít, ahogy az injekcióstűt a gerinc csontja felé vezeti, és Charles ordítva a lepedőbe markol.
(- Készen állsz? - kérdezte Erik.
- Derítsük ki.)
Erik nem megy vissza a helyére, pedig a reggel ZH-ja van; odahúzza a fotelt, és felkönyökölve vigyázza Charles álmát, amíg ő öntudatlanságba remegi magát, az arca könny-marta, a szíve szétfacsarva, és annyira nagyon hálás, és annyira nagyon tévedett,
és ez annyira nagyon nem változtat semmin.


december


Charles csökönyösen tanul, állhatatosan, a fogait összeszorítva.
A rohamok rosszabbodnak.
Tanulókört szervez. Az ötletre Erik a kávéja mögül igenlően mordult egy meggondolatlan reggelen, és a szobájuk azóta kisképző-kiképző aréna, és a csapathoz még Angel is hozzácsapódik egy ponton. Charles büszkén megjegyzi:
- Ők az első osztályom.
Erik felnéz rá. A kinyomtatott jegyzeteit rendezi a padlón mozaik-rendbe, lap-lap hátán, a szájában gemkapcsok, a zsebében gemkapcsok, mindenhol gemkapcsok és egy shotgunként járó tűzőgép.
- Professzornak készülsz, ugye?
Ha megélem, gondolja Charles.
- Igen - mondja Charles, és vigyorog, mert Erik emlékezett rá, és Erik vigyorog, mert Erik egyre többet vigyorog.
A tanulókör hamar kicsúszik Charles irányítása alól, csoportot fogad csoport után, és olyan tárgyakról magyaráz, amik messze nincsenek benne az ő képzésében, de a logikájukat hamar átlátja. Finoman gesztikulálva és gondosan hangsúlyozva magyaráz egy fejben felskiccelt óravázlat alapján, és még Jean fiúja is néma csöndbe zökkenve hallgatja és a levegőbe löki a kezét, mint egy kisiskolás, amikor kérdezni akar valamit.
- Ha utálom felmondani magamnak az anyagot…?
- Írd le - vágja rá Charles. - Takard le a könyvet, tegyél rá egy lapot, vázlatold a tartalmat pontos kulcsszavakkal, emeld fel, egyeztesd, javítsd a hibákat pirossal, és kezdd újra.
Erik egy másik módszert választ.
Napokig köröz érte Charles körül, mint egy pályát tévesztett kisbolygó, aztán pedig egy szó nélkül a kezébe nyomja a könyvét, amikor kivételesen kettesben vannak, szkennelt lapok a tablet monitorán.
- Ha felolvasod - mondja, és pontosan eddig jut a kérésében egy lélegzettel. - Ha felolvasod - kezdi megint -, azt nagyon megköszönném, mert jól olvasol. - Egy szigorú fintorral elmereng, megfogalmazott-e mindent, amit akart, azzal vállat von. - Ha gondolod.
Charles belemegy. Erik belöki a felvételt a telefonján.
Csapó.
És tessék.  


Beüt a vizsgaidőszak. Erik holtra vált arccal ül az ablakpárkányon, ahogy a charles_episztemologia_1-48.mp3 körbe és körbe és körbe jár; a fejhallgató most már akkor is rajta van, ha edzésről jön.  
Charles csont nélkül átküzdi magát integratív bioszból és a kötelező matek-modulból, azzal a jól megérdemelt öt napos szünetben fenyőfa-alakba rendezi a könyveit, és köré futtatja a fényfüzért. Lassan, biztosan és kínosan egyértelművé válik, hogy Erik se húz haza télire, ellenben egy szappanba tűz hét születésnapi gyertyát Hannukah-néven. Charles a karácsonyi válogatáskaziit toleráns téli mixekre váltja, és amikor másnap Erik a Sweather Weathert fütyüli, akkor tök örül magának meg minden.
A szobába észrevétlenül helyet talál egy magyalkoszorú, aztán két felszögelt frottírzokni, majd egy tálka pukkantóscukor és némi papírkorona, és amikor Charles végül ott kuporog egy stílszerűen ocsmány hóemberes kardigánban és megkísérel a mikróban forralt bort csinálni, elismeri, hogy az ünnepek a gyengeségei közé tartoznak, de Erik még akkor sem szólja meg, amikor rajtakapja a rudolfos szalvétákkal.
Ami azt illeti, Erik egy váratlan fordulat keretében holmi zsidó fánkokkal kerül elő, amit vagy ő készített, vagy tepsistül tépte ki egy haldokló kezeiből. Együtt eszik meg, és utána azon kapják magukat, hogy egymásnak támasztott laptopokkal LAN-sakkoznak.


Szilveszterre már szinte szóba állnak. Erikkel ismerkedni olyan, mint megtörni a jeget: repedésről-repedésre nyílik meg, Charles minden lépésére reagálva, és ő tudja magáról, hogy túl óvatos, de nem kockáztathatja meg, hogy minden szilánkokra fusson. 
Nagy küzdelmek árán talál egy boltot, ami a) még nyitva tart és b) rendelkezik rámpával ám c) ezzel együtt nem szűkek a polcsorok sem, és három óra múltán egy csomag csillagszóróval gazdagabban és félhülyére fagyra ér haza. Megérte a menet, mert Erik határozottan el van bűvölve, és szikrák futnak szét a szemében és izzanak fel a mosolyában, amikor Charles a levegőbe írja a nevét.


január


A vizsgaidőszak folytatódik, és eléri a csúcspontját, amikor Erik véreres szemekkel felszögeli az első poszterét: a The Magnetic Fields Strange Powers-éhez készült. Charles titokban lelopja magának a 69 Love Songs albumukat a netről, és úgy határoz, szebb időkben majd meg is hallgatja.
Erik éjjel tanul jól, Charles korán reggel; őrségként váltják egymást hajnal négy körül, és egyre gyűlnek a kávésbögrék (HTTP 404 BRAIN NOT FOUND) és egyre fogy a kávé, ami rövid úton Erik idegösszeomlásához vezet; nem az a férfi, akit sűrűn lehetne sírni látni, de Charles egy éjjel ott éri a végső adag neszkávé csomagolását gyűrögetve, és a válla remeg.  
A frizurahanyatlás általános. Erik fegyelmezetten félregélezett fürtjei a homlokába bomlanak, az állát borosta árnyalja, és Charles nem tud koncentrálni tőle, és Charles annyira felhúzza magát emiatt, hogy már ő is pont leszarja, és lassú porréteg telepszik a titokban tartott hajsütő-vasára, ahogy napról-napra kócosabban gurul az asztalához.
Végül már egyikük sem öltözik fel. Erik két hete ugyanazt a Ludwig-Maximilians Universität feliratú fekete hoodiet viseli változó zoknikkal és alsónadrágokkal kombinálna, Charles pedig ki sem bújik a háziköntöséből és a csíkos pizsamából. Erik ér el vizsganaphoz hamarabb, akkor egy kedvenc garbójához folyamodik bőrcipővel és vasalt nadrággal, majd pár óra múltán visszaesik, az ágyába fejel, és aznap már nem mozdul meg többé.


Végül a hó hamva felporlad a párkányon, és Charles táskás szemekkel feltekint a frufruja alól és azt motyogja:
- Vége van. Erik... vége van.
Ha a férfi hahotája hisztérikusan hat, úgy mentségükre legyen mondva: nehéz másfél hónap áll mögöttük.
Erik aznap a parkettán alszik, a hősugrázónak vetett háttal; Charles a reggelizőasztalra borulva.


február


Hiba volt Túléltük Ha-Ha-Ha partit csapni, vagy hiba volt meghívni rá Ravent, vagy valami. Charles és a hetedik pohár puncsa úgy döntenek, hogy ez bizonyára egy élettapasztalat, nézni, ahogy vágyaid tárgya valaki mással táncol Arctic Monkeys-ra, és pluszpont, ha a valaki a húgod, és pluszpont, ha a szám a Snap Out Of It (I'll be here waiting ever so patiently for you to / snap out of it)
Két évvel ezelőtt kigurul a hóba kabát nélkül, rágyújt és hagyja, hogy az önsajnálat fehér fagyba vonja.
Négy éve, azt mondja magának, négy éve Erik keze az ő csípőjére csusszan, az ő torkának szorul a szája.
Négy éve viszont - és ebben egyre biztosabb - elcseszték volna; négy éve egy hét, ha adatott volna, vagy egy hónap, és vége örökre, örökké tart a szakítás és a sorsuk fonalával együtt fut fel.
Bármi is van köztük, és az bármilyen kevés, talán megéri, talán többet ér a tiszteletteljes csönd és a megosztott élettér fedezéke, többet ér Erik biztos keze az injekcióstűn, talán többet ér, hogy odajön hozzájuk, amikor Peter és ő a sarokba húzódnak egy megosztott fülessel
(I have become
Comfortably numb)
és csupa mássalhangzóval tudni akarja, hogy játszik-e vele Charles sakkot egy kiszuperált pizzásdobozon.


Valentin-napon Charles maratoni pity partyt dob Jean tiszteletére, akinek a flörtje Logan professzorral kritikus szintet ütött meg, bár az érzelmei Scott felé elvileg változatlanok. Charles közel áll a kijelentéshez, hogy hálás lehet, amiért két férfi is van az életében, mert egyeseknek egy sincs (khm khm) de végül megolvad a vajszíve és leülteti barátnőjét a Felhőatlasz elé. A betébláboló Erik megenged magának egy gúnyos horkantást, zavartan matatgat, majd lelép.
- Mi van vele? - motyogja Jean.
- Mindig ilyen - von vállat Charles.
- Vagy csak veled van zavarban.  
Charles ezek után végtelenül dekoncentált.


Erik egy ponton előkerül megint, a kezében két papírpoharas kávé, az egyiket Charleshoz löki. A fiú hálásan fonja köré kesztyűs kezét, és sűrűn pislog a szokatlan ízre; mályvacukor és lokum, valami speciális ajánlat lehet. Erik a laptop felé int a feketéje fölül:
- Szereted? A filmet.
- A könyv jobban tetszett - vallja be Charles.
És akkor vitatkoznak először és istenigazában. És a jó hír ez: ez vita, nem veszekedés - feszülő érvek pattognak az emberiség jóságáról és elfogadás-hányadosáról, az Együtt Egy Jó Nagy Ügyért minden-rendben-lesz ideálján, és Erik annyira pesszimista, hogy abban már van valami lelkesítő és szenvedélyes, és Charles kisszerivel pattog a helyén, kipirulva, és kiejti a kezéből a kiürült poharat, amikor Erik elé esve, letérdelve az ajkairól marja le az ellenállást.
Úgy fest, csak egy jó ok kellett, egészen végig.
Charles a hajába markol, ahogy Erik felé hajol, fölé hajol, a szék hátragördül és Charles elharap egy káromkodást. Erik megragadja a karfát, és kifulladva nézik egymást.
- Nos - mondja Charles.
- Nos - mondja Erik.
- Persze figyelembe kell venned, hogy bárhogy nézzük is, az emberiség mindenekelőtt a sorsának a jobbátételén munkálkodik, így - bár természetesen téves döntéseket is hozhat - az önzésükre mindenesetre számíthatunk és alapozhatunk.
Erik felmordul, és pár manőverrel később Charles már az ágyon hever. Erik a menet hevében a létrába vágta a lábát, és fájdalmasnak hangzott, de a jelek szerint nem törődik vele.
Charles nem meri felvetni vagy egyáltalán magában megkérdőjelezni, a Valentin-napnak köszönheti-e a mázliját, de belemosolyog a csókokba; mind követelődző és kiéhezett, de Erik máskülönben már-már mámorítóan figyelmes: nem nehezkedik rá és nem úgy tatja a karjaiban, mintha törékeny lenne, az oldalukra borulva és egymásba karolva csókolóznak csak és Charles, hosszú idő óta vagy talán először, nem érzi magát tehetetlennek vagy mozgásképtelennek.
Erik elkényezteti a fülét, a nyakát, a száját, és úgy bámul rá, mint aki a Napba karol és csillagokat csókol. Charles tenyere a csípőjére csusszan, lejjebb aztán, és Erik összefűzi az ujjaikat, az ajkaihoz viszi csak Charles kezét; pedig Erik kőkemény, Charles érzi a combján és minden fennakadt lélegzetvételében.  
Kínosan kamaszosnak kéne lennie az egésznek, kevésnek, nem pedig ennek a mellkasban robbanó és egyre lüktető mindenségnek.  
- Az a problémám - zihál Erik -, hogy bár az elméleted logikája egyenesen hibátlan, teljességgel figyelmen kívül hagyod a történelmi vonzat-…
Charles szenvedve nyög és felnevet.


Aztán pedig egy hetesek. Valószínűleg viszonyuk van. Charles a telefonja után hadonászik, amíg a riadó egyre szól, és lassan ráébred, hogy többnyire nem a Funnel of Love-ra kel, és lassan ráébred, hogy Erik egy romantikus idióta.
Erik kitartóan tagad, és Charles-t majdhogynem meggyőzi, hogy az az üveg bor is magától masírozott  be a hűtőszekrénybe.


Moira nincs elragadtatva. Charles feleslegesen sokat agyalt azon, hogyan jelentse be megváltozott kapcsolatát kitartóan terebélyesedő baráti körének, de a harapásnyom a nyakán és Erik állandósult arckifejezése valahol az ön- és kielégült között megspórolta neki a fáradalmat.
- Csak legyél óvatos - mondja Moira a kampusz kiskávézójában. - Tudod, nem biztos, hogy ez rólad szól.
- Hogy érted, kedves?
- Vannak fickók, akik izgatónak találnák az állapotod. Tudod.
- Ó, hogy nyomorékokra gerjednek?  
- Nem vagy nyomorék - vágja rá Moira, aztán: - Túl hirtelen jött ez az egész, nem? Nekem ez túl hirtelen. Soha nem mutatta, hogy érdekelnéd, soha nem volt veled kedves, soha semmit… Most meg ez.
Charles felnevet, és puhán ingatja a fejét.
- Nem érted, ugye? Erik ilyen. Erik pontosan ilyen, és bízott bennem annyira, hogy önmagát adja.


március


Erik önmagát adja. Erik mogorva, munkamániás, morózus, megszállott, és egyértelműen hibát követ el azzal, hogy a nemeziseként kezeli a szaklektorát (Dr. Sebastian Shaw, egy. tanseg. egy gével, Erik, ne legyél gyerekes) de hát Erik mindezekkel együtt Erik, és Charles nem akar senki és semmi mást.
Oké. Talán egy diplomát.


A tanulókörök újult erővel fogják ostromgyűrűbe a szobát, és Erik továbbra sem bánja: besegít, ami azt illeti, egy egyetemi veterán leharcolt letargiájával, ami remekül ellenpontozza Charles csillapíthatatlan optimizmusát.


Erik ezen felül egy szent; Charles sosem gondolta volna, hogy el akarja majd mondani ezt bármely partneréről, de nos, vannak még meglepetések. Erik amilyen heves minden más élethelyzetben, olyan türelmes az ágyban; a dologra rásegít, hogy Charles-nak a potenciális aktus előtt egy órával már be kell vennie a gyógyszerét, ami teljességgel ellehetetlenít bármiféle spontán menetet és reggeli villámakciót, de a végén mindketten úgy érzik, hogy megérte.
Erik az ölébe veszi, és Charles a válla köré fűzi a karjait, a fülével a fogai közt, majd végigcsókol a nyak vonalán. Erik a hátát cirógatja, alámerül a tekintetében, azt morogja:
- Hihetetlen vagy.
Erik hisz benne, mint egy kultuszban, úgy szemléli őt, mintha valamiféle titkos csoda egyetlen szemtanúja volna.


április


Charles fizikailag képtelen arra, hogy ne ossza szét az örömét két marékkal, és így esik, hogy fülig vigyorral újságolja az osztálynak, hogy Erik és ő a tavaszi szünetben a Grand Canyonhoz mennek yolo-alapon, és hogy amikor Hank megjegyzi:
- Az de jó, mindig el akartam menni a Grand Canyonhoz!
...Akkor egyik dolog a másikhoz vezet, és mire beköszönt a szünet, Charles csoportja teljes létszámmal képviselteti magát a parkolóban, kibővülve Ravennel, valamint Kittyvel és Bobbyval, akik oké, középsulisok, de Charles sportszerűen korrepetálja őket, és tök jó fejek. (Charles világában az emberek tök jó fejek, így amblock.)
- Van olyan jármű, amiben legálisan elférünk ennyien?
- Logan prof’ kölcsönadja a minibuszt. - Rouge ránt egyet a hátizsákja szíján. Jean gyanút fog.
- Beleegyezett, hogy kölcsönadja, vagy csak feltételezed róla, hogy nem bánná?
Rouge kitérő választ ad. A slusszkulcs mindenesetre a birtokában van.
Erik bebetonozza magát a kormányhoz és Charles-t az anyósülésre szíjazza, és még mindig nem fest úgy, mint aki így bárki mással szeretne inkább mégis járni, mint Charles-al, sőt, segít berámolni a bőröndöket és Darwint, aki a létszámtúltengés miatt potyautat vállal a csomagtartóban.
A férfi egy kicsit vadabbul vezet, mint azt Charles balesetbiztosítása feltétlen fedezné, de nem bánja. A zsibongó járműben körbelesve csak egyetlen kérdés ötlik fel benne: “szóval senki nem megy vissza a családjához a szünetekre, mi?” amikor belényillal a felismerés, szédítő erővel, hogy tudtán kívül apuka lett.
A hatodik benzinkút-szünetnél Raven vállon is böki érte.
- Hány mindenkit fogadsz még örökbe, he?
És Charles csak felmosolyog rá, és Raven viszontmosolya évek óta először őszinte.


Másnap az út folytatódik, és Charles direkte a kék ingét veszi fel a bőr könyékvarrással, amit Erik úgy szeret rajta, Erik pedig a legbadassebb bőrdzsekijét, amit Charles úgy szeret rajta.
A mérföldek során egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy csak az tud énekelni, aki nem hajlandó, egyben Amerika sárgakocsi-forgalma siralmas, egyben Peter egy seggfej.
- Aww - turbékol -, ez olyan cuki hogy mindjárt lelkifurim lesz, hogy bebúrtam.
Charles pusztán nyelvészeti indíttatásból fordul hátra, amikor észreveszi, hogy mindenki Erik telefonja fölé hajol, amit Peter unottan forgatgat.
- Adsza vissza - hajol érte Charles, és mielőtt megszerzi, egy kisebb hullámnyi baww söpör végig a sorokon.
Mint kiviláglik, Erik háttérképe Charles-t ábrázolja egy óvatlan pillanatban: tanulás közben kapta le, ahogy egy ceruzát egyensúlyozik a felső ajka és az orra közt.
- Hát ez van, mert tényleg cuki - hagyja helyben Erik, ahogy bezsebeli. - Hogy szerezted meg, Peter? Vezetek.
- Hát ez az - vágja rá a fiú -, vezetsz!
Erik rövid megfontolás után kifakad.
- Tudod, hogy nézel te ki? Mint a kattant gyerek az American Horror Storyban.
Peter felemeli a mutatóujját.
- Nem kattant, félreértett.
- Lemészárolta a fél iskolát - mondja Alex.
Erik röviden felnevet.
- Mondjuk azt meg tudom érteni - jegyzi meg, ahogy sávot vált.
Charles udvariasan érdeklődik:
- A tömeggyilkosságot?
- Alkalomadtán helye van.
- Tehát elméleted szerint a terrorizmus…
- Jaj ne - suttog Ororo. - Megint kezdik.  
- Ha a terrorizmusra úgy tekintesz, mint ellenható erőre, akkor beláthatod, hogy megvan a helye és szerepe a történelem alakításában.
- No igen, de a szerepe teljességgel önkényes.
Raven áthajol közöttük, és feltekeri a rádiót.


Oh it’s just metal and dust
We argue, we don’t fight
Stay awake to the middle of the night


A kanyonban kiviláglik valami, amire valahogy egyikük sem gondolt: hogy az erózió kihagyta a számításából a kerekesszékeket. A döcögős kövezetre bámulva Charles némán átkozza magát, amíg mindenki kicihelődik a kocsiból. Erik aztán megáll előtte, kérdő tekintettel, és Charles egyszeriben pontosan tudja, mire gondol, és csupa csudamosollyal bólint rá. Hank elnézi, ahogy átkarolja az eléguggoló férfi vállát, és megjegyzi:
- Ez biztos biztonságos?
- Kétesélyes - nyugtatja meg Erik, ahogy felegyenesedik. - Vagy megérte a kondibérletem, vagy baromira nem.
Charles belé kapaszkodik, és együtt vágnak fel a vörös sziklák mentén. Az égen elérhető távban gördülnek át a felhők, a napfény felragyog, és mérföld-hosszan terül el a lábuk alatt a földtörténelem.


A nap végére Charles már Erik nyakában csücsül és csillagok csüngnek a kanyon fölé, Alex kisflaskája pedig oda-vissza passzolódik a tudta nélkül, Peter közreműködésével. Erik meginog egy bukkanónál.
- Mennyit ittál?
- Antropomrfizms.
Igazából nem lenne akkora szívás szétzúzni magukat a sziklák ormán. Igazából Charles nem hiszi, hogy lehet már ennél is boldogabb, pusztán elméleti alapon; és aztán minden elkövetkező perc meghazudtolja őt.


május


A vizsgaidőszakról kiderül, hogy lehetséges. Charles ugyanabban a  Ludwig-Maximilians Universität feliratú pólóban ül két hete, már amikor van rajta póló, és amely felső duplaakkora rá és lecsúszik a vállán (mely, Erik vitathatatlan érveivel élve, jogalapot biztosít rá neki, hogy minél sűrűbben lerántsa róla.)
Erik feje az ölébe hajtva, amíg ő felolvassa neki a tételeit. Gyakorlatilag dorombol, de ez kettejük titka marad.
Charles MY BOYFRIEND THINKS I’M SEXY bögréje egy percre se marad kávé nélkül.
Összegabalyodva alszanak istentelen órákon, és Charles már Erik röhögésére riad csak fel, aki gátlástalanul kicikizi, amiért a jegyzeteit rebesgeti álmában is, aztán őszintén lenyűgözi, Charles milyen erőset tud ütni, ha akar (és akar.)


Charles jól van.  Már senki sem kérdez rá.


június


Charles az újabb turnus után a farzsebében érzi a diplomát (meg Erik kezét - más kérdés.)
A tinta jó szerivel meg se száradt az analitikai kémia vizsgáján, ők már a parkolóban állnak. (Logan prof’ minibusza le van lakatolva. Megesik.)
Egy meglepően megenyhült Moira kiszúrja őket, és messziről integet.
- Merre lesz?
Erik lendületből bevágja Charles táskáját a hátsó ülésre. Az egyiket. A kitartó újra ki-be pakolások után is van, nos, négy. Erik némileg célzatosan csúsztatja be a maga sovány kis bőröndjét a kalaptartóra.
- Kubába megyünk - mondja Charles. - Tengerpart, koktélok, Old Havana, delfinárium és a Caridad-színház. Van jegyünk a Macbethre.
Moira hunyorít.
- A srácok meg ne tudják.
Erik felnyög. Charles nevet.
- Ez most kettős vakáció, kedves. Jövőre, ugyanitt?
- Fenntartom a szobátokat.
- Mm, drága vagy.
Moira tiszteleg. Charles vigyorogva viszonozza a gesztust. Erik hátulról átkarolja, az állát a feje búbján nyugtatva, és figyelik, ahogy a nő távozik.
- Kihagytad a programból a visszataszítóan sok szexet - dünnyögi.
- No de kérlek.
- Fogsz te még könyörögni is.
Charles önérzetesen szusszant, majd hagyja, hogy Erik felnyalábolja.


Az autórádióban nyúlós slágerek szólnak, és Charles úgy érzi, mindnek ismeri a dallamát: a repülőtérig dúdolja őket, Erik vállára hajolva, és a visszapillantótükörben elkapja a mosolyát. 





komment: IGEN (◡‿◡✿) // nem (⊙︿⊙✿)

31 megjegyzés:

Dragda írta...

Nincs életed, te nő? Hát egyetemkezdés volt tegnap, te nő, épp hullafáradtan kéne halódnod az ágyadon!

Mindamellett köszönöm, mégha kényszer hatására is íródott, mert imádtam. Röhögtem, aztán sírtam a röhögéstől, aztán sóhajtoztam.

Aztán mindjárt kikaptam belőle pár mondatot, hogy az Asszonykámnak küldhessem a neten át, hogy tessék na, más már megfogalmazta helyettem mennyire is szeretlek!

Köszönök mindent (Lesz még ilyen? Érdekelne, hogy élik túl a másodévet Xd )

Raistlin írta...

CSAK NYOLCADIKÁN KEZDŐDIK A FÉLÉV HÁHÁHÁHÁ

nagyon-nagyon örülök, hogy így tetszett, és bevallom, kísért egy sequel, de ha még két percet töltök eben az univerzumban, akkor oda a fluffnak (TUDOD TE milyen jó plotwist lett volna egy félmondatos autóbaleset oda a legeslegvégére...?)

Dragda írta...

UTÁLLAK! Engem már tegnap visszadobtak a mókuskerékbe :P

Az autóbaleset ötletéért ,meg DUPLÁN UTÁLLAK! El ne merd nekem rontani, teeeee angst királynő! Ne merészeld!

Mindamellett imádlak, még az idáig hallatszó kárörvendő nevetéseddel együtt is :P

Raistlin írta...

*kitartó göcögés*

Storm child írta...

Ide is leírom,mert nem szeretem ha szomorú a komment szekció, meg mert a mocsok ask, nem jelezte, hogy elfogyott a hely..
Szóva.EZ. Jajj, jajj.Nem tudom mit mondjak. Lehetetlenül boldog voltam mikor megláttam, meg miközben olvastam és néha a párnámba vigyorogtam és jaj. Vannak tőled ilyen nagy kedvenceim amiket képes vagyok rongyosra olvasni, mégha nem is az egészet, de legalább részleteket és érzem, hogy ez is közéjük fog tartozni mert a hangulata meg mert mindene, mert mert. Meg ez így most tökéletes az iskola kezdéshez, köszönöm, <3

Raistlin írta...

Ó hát keblemre vihargyermekem ;u; (különösképpen ilyen gyönyörű avatarral és szép szavakkal és és és) - szóval tényleg nagyon hálás vagyok, hogy idetaláltál és hogy szeretted a sztorit, mert semmi okom nem volt megírni (nem éreztem azt a szorító kényszert, mint máskor, hogy nem tudom nem megírni) csak nagyon akartam már egy college AUt, és nagyon akartam valami vidámat, és akartam valamit, amiben Charles márpedig tolószékes és juszt is csodás és boldog.

littlemissprimadonna írta...

Oké, szóval elkezdtem Wordbe kritikát írni, mert annyi gondolatom van és tudom, hogy el fogom felejteni. Meg megígértem, hogy két kézzel írom a kritikát, ha már kényszerítettelek egy ilyen rémes tettre, mint az angst nélküli fluff írása… brr…
Szóval. Nem tudom, hogy tényleg ennyire kényelmetlen neked a stílus, vagy csak zseniálisan stilizálod a mondandódat, de igazából lényegtelen, mert a néhol kényelmetlenül balfék romantikus stílus tökéletes ehhez a fichez és itt vihogok fél éjfélkor, pedig holnap munka és megint nem alszom ki magam és… Mindegy, megéri, sleep is for the weak.
Also: Charles Fucking Xavier.
Szóval, a kazettákon meghalok, annyira cuki és awkward egyszerre, hogy az ritka gyönyörű. Az, hogy Erik csupa mássalhangzókban beszél, földkörüli pályára állított, köszönöm szépen. Jane szerelmi élete zseniális és annyira bonyolult, hogy már idegesít, szóval canon és kész.
(Nem, nem cseszted el a bioszos dolgokat :D)
Also: Funnel of Love.
És most megyek és elásom magam valahol. Hnnnngngnnnngngnnnnnmmmmm.
Nem kattant, félreértett. :D A következő egy Hunger Games utalás lesz…
Áh, nekem is kéne egy olyan bögre… szingliség ide-vagy oda. :D
Nagggggggggggggggggggggggyon cseles Kuba előtt abbahagyni…
Nem hagyhattad ki az angst hintjét legalább, mi?
Nyöh, mindegy, elnézem. Végül is teljesítetted a vádalku rád eső részét, most már elengedem a családod, nah. Nagyjából egyben vannak...
És megígérem, hogy megírom azt a cuccot, amit ígértem, ha megkeresed a linket, ahol olvastad, mert nem akarok nagyon OOCt írni. :D
És ennyi. Nézd el nekem, ez így is hosszabb komment, mint amit valaha írtam O.o
(oh és btw: nem viccesek az autóbalesetek...)

Raistlin írta...

írd is meg petyus mert ha nem akkor...akkor...akkor szomorú leszek.

a kubának meg van fluff analízise. hogy ezúttal sikerül nekik. hogy nem ugly breakup, hanem tengerparti tunyulás. hogy újra tudják írni a történelmüket.
(vagy nem. nyehehe.)

a stílusomat igyekszem mindig a mondandómhoz passzintani, és ennek kifejezetten jót tett az a munkamódszer, hogy csak félig voltam jelen, mert közben veletek nyígtam facebookon, és az ablakok között váltogattam mondatról-mondatra, és lektorálásnál úgy döntöttem, hogy ennek pontosan így kell maradnia és pontosan ennyire kell gagyinak lennie ahhoz, hogy jó legyen. (hát legalábbis, ámen.)
[és don't get me started on the fucking zenék. irritálóan sok számot halmoztam össze, mert oké, egyrészről tudatos ez is, hogy nincs college AU megfelelő zenei aláfestés nélkül és hogy huszonéves Charles biztos zenebuzi de durván, ugyanakkor kellemesen semleges indie-ízléssel, amíg Erik kifinomultabb és szigorúbb és elvontabb és a The Magnetic Fieldsnél senki sem ír pesszimistább szerelmesszámokat szóval minden túlságosan is adta magát]

Nagyon köszönöm hogy a fluff-tracken tartottatok és plántáltátok belém a kitartást, hogy ne kukázzam ki ezt az ötletet is. Boldog ölelések, virágcsokrok, gombszemű kiskutyák. Nyuff. <3

littlemissprimadonna írta...

Ezennel kijelentem, hogy Kuba totál fluff volt és napfény és koktélok és világmegváltó beszélgetések és sakk és 0-24 szex.
Btw egy valamiről elfelejtettem nyüszíteni: "-Készen állsz? - Derítsük ki." Köszönöm.
Egyszer, majd, ha megtalálod az informatív linket kérlek küld el valamelyik szociális portál valamelyik alkalmazásában. Köszi :3

Dragda írta...

Azt elfelejtettem, hogy az AHS utalásért dupla pacsi jár! <3

Caty írta...

Jaj, de drága vagy! Imádom az olyan töriket aminek boldog a vége. Nagyon aranyos volt, végig mosolyogtam az egészet. Imádtam, imádtam! Köszi, hogy megírtad, köszi, hogy boldog a vége :) Még több ilyet szeretnék :)

Raistlin írta...

~~~~csak az utalások~~~~~

Raistlin írta...

ó CATY, na, pont egyszerre o3o Nagyon örülök, hogy megmosolyogtatott, és köszönöm, rajta leszek *tiszteleg*

Caty írta...

Harmadik nagy kedvenc lett! Második menet is megtörtént és valószínűleg nem ez lesz az utolsó :)

Raistlin írta...

ohohoho, dorombolok és törleszkedek ❤ szabad tudni, mi az első kettő? ouo

Caty írta...

Nah szerintem leírom a top 5. írást :)

1.зима azt jelenti, tél (E miatt az írás miatt szerettem bele a párosba, e miatt szerettem meg Amerika Kapitányt)

2. Extreme Ways

3.x marks the soft spot of your heart

4.Roncskatona homokvárat épít

5. ASSEMBLE! (Végig röhögtem az egészet )

Nah, ezek lennének. Szépen sorban. Happy End mániás vagyok, mondjuk ezek az írásaimon is látszanak :)

Raistlin írta...

jaaaaaaj ;u; ezeket még csak nem is akarom tűzre vetni - jó az ízlésed, te lány.

Caty írta...

Köszi :)

Raistlin írta...

én duplaköszi ouo

Scout írta...

Uristhen hát ez csodálatos volt fluffos fluffanat, nagyon tetszett, főleg ezeket az AU-kat imádom és pont velük *-* fantasztikus volt. fluffy fluff to ever fluff in the fluffland ;u;
Olvasva egyik kommentedet az egyetemről: eltén vagy? nővérem és legjobb barátnőm is, és nagyon kárörvendenek mert ők is csak jövőhéten kezdenek, én pedig már most. (ők gonoszak)

Utóirat: *suttog* kurvajó volt. szeretem ha cheriket írsz. ja, meg úgy bármit, de ezt ne mondd el nekik. még megsértődnek.
(fluff)

Raistlin írta...

ELTE biza. A szabadságomat a melegpornó írásán túl azzal töltöm, hogy feledésbe merült unikornis-tárgyak után szaladgálok a Neptun erdejében, amiktől mindenáron kéne egy fiolányi kredit, de már abban is kétkedem, hogy léteznek. (Ez egy igen mitikusra sikeredett anekdota lett.)

És nagyon-nagyon örülök, hogy örülsz neki, mert egyetértek, CHERIK. (Magnessor. Progneto. Erles. Xasser Lenshier. Csupa-csupa lehetőség.)

u.i. Jelen sorokat egy übernagst stucky közepéről jegyzem. Fluffolgasd a fluffot, amíg még tart.

Mitsuki írta...

jajj istenem cherik egyetemi AU ami fluff és a petra kérte mert olvastam facebook és nem kéne nekem blogger home-ra menni este megszokásból mert holnap koliba cuccok kellenek
de legalább nekem is 8-án kezdődik a suli
funnel of love. ha addig nem vettél meg kilóra (de amúgy igen. többször is) akkor ottan bizony nagyon sikerült a dolog, meg a monkeys, meg az összes többi zene. imádom amikor zene van alatta, mert gyakorlatilag én is a fejhallgatós ember vagyok és zenei aláfestésekkel hallom a fél (háromnegyed, minimum) életet.
a cím betűtípusát imádom, mert csak. az egész stílusát imádom, mert csak. olyan naplószerű kívülről, és a mi mindent tudunk erikről meg olyan mint egy rossz bevásárló / mit is kéne tennem lista. amit én sose írok mert majd biztosan meg is tudok mindent jegyezni. (és most is próbálom fejből kiírni a dolgokat, mert ha elkezdem visszaolvasni a ficet akkor ott ragadok. megint. és ezzel igyekszem indokolni a helyesSírásom és a központozás felrúgását)
egy ideig én is azt csináltam, hogy felvettem a tananyagot és visszahallgattam mobilon. de valahogy nem szeretem annyira a saját hangom. kérek kölcsönbe egy felolvasót (egy charlest). annyira jó hallás után tanulni. meg kérem az erik kabátjait.
azt hiszem a többi dolgot a többiek már említették (lusta vagyok)(és szóismétlések mindenhol, annyira kreatív vagyok) fogadd őszinte kacajaim hálául.

A Neptun meg olyan egy baba dolog. Csak éppen felettem van egy szép kis felirat. Meg a shipneveik felsorolása. Magnessor. ... és itt hagyom abba mert kiírja, hogy elfogyott a betűhely.

Raistlin írta...

El vagyok veletek kényeztetve - valamiért azt hittem, hogy kockázatot vállalok ezzel a cuccal, mert hogy fluff, meg Charles POV, meg direkte nem a megszokott stílusom, meg enyenyenye, de úgy örülök, hogy betalált *u*
Talán a hasznomra hajolt az általános egyetemi életérzés - amit örülök, ha grabancon ragadhattam (találó zenei aláfestéssel mert c'mon, ma már mindenkinek soundtrackje van)
Nagyon köszönöm a hozzászólást!

jederanalexa írta...

Istenem! Ez annyira CUKI! Igaz, már tegnap elolvastam, csak kb éjfél volt, mire végeztem vele, és - ismerve magam - tudtam, hogy hulla fáradtan nem tudnék egy normális kritikát összehozni.
A vicc az egészben az, hogy én épp a fici olvasása előtt fejeztem be a filmet, úgyhogy nagyon örültem, mikor megtaláltam! Már a filmben is annyira édesek voltak, hogy majd' leolvadtam a székről (Azok az érintések...)!
A történetnek már a témája is tetszett, mert nagyon szeretem az AU-kat, főleg, ha egyetemen játszódnak. Amikor Erik belépett, láttam magam előtt Charles arcát *enyhén tátott száj, kikerekedett szemek*, és maga a gondolat, hogy első látásra beleszeretett valakibe. Erik figyelmességét meg nagyra értékeltem, mert a valóságban nem sok olyan emberrel találkoztam, aki enyyire odafigyel másokra, és az, hogy semmiért sem szól, szintén nagyon tetszett (Azért egy hangos tanulócsoport néha elég idegesítő lehet.). A visgák és a szüneti kirándulás volt a két kedvencem. Én még csak az érettségin vagyok túl, de van egy barátnőm, aki már egyetemista, úgyhogy hallottam a vizsgaidőszak borzalmairól, de ilyen részletesen leírva... OMG!
A kirándulás meg leírhatatlanul édes volt! Erik viszi Charles-t a karjában = esküvő után átviszi a küszöbön (Oké, éjféli agyszülemény, de akkor is...).
Egy szó, mint száz: nagyon tetszett! Remélem, még sok ilyet írsz majd. :)
(Csak még egy kérdés: Charles ugye deréktól lefelé nem érez semmi, de akkor a szexet hogy érezhette?)

Raistlin írta...

JEDERANALEXA, nagyon szépen köszönöm, hogy visszakúsztál kommentelni, de édes vagy ;u; Nagyon szeretek dolgozni a párossal, és rájuk fér a fluff, szóval én is remélem, hogy lesz még ihletem o3o A kérdésre válaszolva meg: bár a novellában próbálom finoman kezelni a témát, és emiatt talán nem egészen világos, Charles - a mozgásterápia, gyógytorna és masszázs miatt - le van bénulva, de egészen minimális érzékeléssel rendelkezik (mint az olyan tolószékesek, akiket rendesen kezelnek: járni/mozdulni sosem fog tudni, de nem teljességgel tehetetlen) A szex persze ettől még rizikófaktór, a bénulás ugyanis impotenciával jár. Az impotencia viszont "csak" fizikális - ugyanúgy lehet fölhevült és vágyik Erik érintésére, ugyanúgy jól esik neki, csak nem ér el erekciót gyógyszeres segítség nélkül.
Bár a mozgáskorlátozott emberkék is tudnak boldog és gyönyörű szexuális életet élni, az orgazmus az esetükben nagyon-nagyon ritka, húsz-harminc együttlétből egyszer, ha összejöhet, bármilyen figyelmes is a partnerük. Erik viszont az érzésem szerint vállalná ezt, és mindkettejüknek elég lenne az, amire képesek, ameddig el tudnak jutni: az érintés öröme maga, hogy együtt vannak, nem pedig a gyönyör hajszolása.

jederanalexa írta...

Köszi a magyarázatot. :) Másodszori olvasásra még sokkal cukibb volt, mint először. Ez a történet hivatalosan bekerült a top 3-ba.

Raistlin írta...

gyahhajjj

jederanalexa írta...

Szia!
Tudom, hogy már harmadszorra írok ide, és biztos elég idegesítő lehet, de szept 7.-én kezdem meg az első egyetemes félévemet, és nagyon ideges vagyok, ezért eljöttem újra elolvasni ezt a mesterművet, és sikerült erőt merítenem belőle!
Mégegyszer ezer köszönet, hogy megírtad! :)

Raistlin írta...

Juj, ennek nagyon örülök ;u; Köszönöm~!

LadyLoss15 írta...

Na akkor most hogy kész a holnapi Academic Skills házim, újra fejest ugrok az X-men ficeidbe. :)
A kerekesszékkel ralizó Charles örökre az elmémbe égett. Most hirtelen nem is tűnik olyan rossznak egy kerekesszékes élete. I mean, isten ments, így is elég ramaty, hogy szarok a térdeim, de így tényleg elviselhetőbbnek tetszik az egész. Szinte érzem, mekkora BULI. :D
"és alle zusammen mindenébe" --> nem azért, mintha perfekt németes lennék, de ez szerintem "alles zusammen". Rég voltak a májusi vizsgák, szóval nem garantálom, inkább konzultálj valakivel, aki TUD németül. De nekem gyanús. (Alle akkor lenne, ha emberekről beszélnél, vagy ha ott lenne utána egy többes számú főnév, legalábbis fejben próbálgatva úgy hangzik 'jól' .)
"I’m a hopeless wanderer, közvetít a telefonja" . MEGINT Mumford, most vagy nagyon Mumfordosnak tartod Charles-t vagy csak az X-men univerzumot, vagy véletlen, de .... de.... akkor Bon Jovi most reméljük nem sértődik meg, de váltok Mumfordra ma este is. :D
HUSZONNÉGY óra kell, hogy kiderüljön, Erik is örül a szerencsének. Annyira. Jaj. Sírok. :D
"Erik ruhatára garbókra, bőrdzsekikre és teniszpólókra szorítkozik" GARBÓK. Mindig is utáltam a garbókat. Szívből gyűlöltem mindet. De Erik csak garbóban Erik igazán. Rajta jól néz ki. (Amúgy másokon is, csak hordani utáltam :) )
"Nem hisz a könyvtárból kikölcsönözhető kötetek limitjében" pacsi, én is mindig sokat akartam, ééés MÉG MINDIG nem vittem vissza a gimis könyvtári könyveimet. Szám szerint tizenvalamennyit. Két napja bedobozoltam őket, hogy visszaszolgáltatom, de tuti nem buszozok be vele, szóval lehet örökre nálam maradnak. Csoda, hogy kiadták a bizimet. :o :)
"És Charles társasága vagy nem érdekli, vagy untatja, de feltehetőleg mindkettő" JAJ JAJ JAJ JAJ
"Nem ajánlotta fel, hogy kigurizza Charles-t a zuhanyblokkig, hogy segít neki felöltözni vagy az A épületből a B-be jutni kevesebb, mint fél óra alatt, mert - a legtöbbekkel ellentétben - birtokában van annak a belátó bölcsességnek, hogy Charles testi fogyatékossága tán nem feltétlen jár együtt mentális visszamaradottsággal, és ha kell neki valami, majd szól. " wooohoooo (tudom hogy nem épp deréktól lebénult vagyok, de akárhányszor gipsz/rögzítőizé/fásli volt rajtam, kétféle emberrel találkoztam. 1.aki leszarta és fellökött 2.aki még egy pohár vizet sem hagyott tölteni magamnak, mert gipszben van a lábam... Szóval ja valahol meg tudom érteni... :D poor guy
"Charles Fucking Xavier" :DDDD Ilyen nevet akarok
"lepacsizik magával, mint a színjeles stréber, aki az alagsori kocsma dicsőség-falán kitartóan az élen jár fröccsfutamban és csocsóban" új életcélom. Najó, esélytelen. Következő életem életének célja. ("A teljes évfolyam az ő jegyzeteiből él" ez mondjuk ismerős. nem kicsit. :D )
" Majd keltsetek fel, jó? - és ezzel lefejeli az asztalt. " ismerőőős :)
"Ott van a fagyos Emma és az ördögi Azazel" imádlak :D
"Az egyikük Stephen Hawkinghoz hasonlítja. Heti átlaggal valaki Stephen Hawkinghoz hasonlítja, ha hízelegni próbálnak." nekem is többször eszembe jutott az elmúlt 10 percben. találó. de mégsem teljesen.
"Akkor volt tizennyolc, akkor volt túl a baleseten. Raven akkor hidegült el tőle. " nem kedvelem Ravent. Amúgy sem, de így még kevésbé.
" azzal a jól megérdemelt öt napos szünetben fenyőfa-alakba rendezi a könyveit, és köré futtatja a fényfüzért." mindig is ki akartam próbálni, de amióta az eszemet tudom, van itthon karácsonyfa, kell az öcsik miatt. Szóval alig várom, hogy ha elköltözök, megcsináljam. :D
"Ami azt illeti, Erik egy váratlan fordulat keretében holmi zsidó fánkokkal kerül elő, amit vagy ő készített, vagy tepsistül tépte ki egy haldokló kezeiből. Együtt eszik meg, és utána azon kapják magukat, hogy egymásnak támasztott laptopokkal LAN-sakkoznak. " --- SAKKOZNAK
*folyt köv*

LadyLoss15 írta...

*folyt*
"HTTP 404 BRAIN NOT FOUND" nem várom életem első vizsgaidőszakát. NEM.
"Charles és a hetedik pohár puncsa úgy döntenek, hogy ez bizonyára egy élettapasztalat, nézni, ahogy vágyaid tárgya valaki mással táncol Arctic Monkeys-ra, és pluszpont, ha a valaki a húgod" Oké ebből először is az első néhány szó természetesen megmosolyogtatott, másodszor pedig Arctic Monkeys, harmadszor pedig jaj, mert Raven és Erik, nemár, és jaj mert Charles nem is tud táncolni. :(
"játszik-e vele Charles sakkot egy kiszuperált pizzásdobozon. " NA AZÉRT :)
"Jean tiszteletére, akinek a flörtje Logan professzorral kritikus szintet ütött meg" HAHAHAHAHahaha :DD
"amikor Erik elé esve, letérdelve az ajkairól marja le az ellenállást. " -- Végre! És a megfogalmazás módja. *.*
"Erik kitartóan tagad, és Charles-t majdhogynem meggyőzi, hogy az az üveg bor is magától masírozott be a hűtőszekrénybe. " :DD Imádom Eriket. És Charlest.
"- Ó, hogy nyomorékokra gerjednek? " - ezt. miért. valahogy kell ide ez a mondat és tetszik de miért.
"(Dr. Sebastian Shaw, egy. tanseg. egy gével, Erik, ne legyél gyerekes)" Shaw... *gyűlölettel összeszűkült szemek* amúgy meg EGY GÉVEL :D
"Hány mindenkit fogadsz még örökbe, he?
És Charles csak felmosolyog rá, és Raven viszontmosolya évek óta először őszinte." deari ez nagyon ari. :))
"Kétesélyes - nyugtatja meg Erik, ahogy felegyenesedik. - Vagy megérte a kondibérletem, vagy baromira nem. " :DD mond valamit.
"Charles ugyanabban a Ludwig-Maximilians Universität feliratú pólóban ül két hete" GUYS EZ OLYAN ÉDES. imádom ha szerelmesek egymás cuccát hordják. és imádom a barátom pulcsijait hordani. és abban aludni. vagy suliba menni. Akkor is ha öt számmal nagyobb és amúgy is kopott xD
"Charles jól van. Már senki sem kérdez rá." *meghatott könnyek*
"Logan prof’ minibusza le van lakatolva. Megesik." :DDD hehehe szegény Logan
" Kihagytad a programból a visszataszítóan sok szexet - dünnyögi.
- No de kérlek.
- Fogsz te még könyörögni is. " hahaha mondtam már hogy imádom amit csinálsz? :D :D
Szuper befejezés. Komolyan. :) Ez a sztori asszem belopta magát a nagy kedvenceim közé, aminek eddig (nem kizárólagosan, de főleg) Destiel ficek tették ki a nagy részét. :)
LL15

{bloody romantic}
B l o g : Raistlin
Sablon: Agata | WS