a blog bezárt. mobilnézethez {katt ide}. frissek az {AO3}n.

2013. december 31.

Ez egy tartalmas év volt


2013 - három regény, két új fandom, összesen közel 300 bejegyzés, a világ legjobb olvasóinak 217 fős képviselete; köszönöm nektek ezt az évet. Nézzük át, mi történt a bloody romantic-en, a fandomok háza táján - és mi történt veletek.

A { b l o o d y r o m a n t i c} új url-címre költözött, a nicknevemet visszaváltottam a régire (amúgy Johanna vagyok, sziasztok), és volt egy radikális dizájnváltásunk is.


R E G É N Y E K


Mániákus és némileg perverz obszesszivóal szeretek regényeket körmölni. Egészen mágikus, hogy veletek együtt építhetek ki egy világot. Rengeteg erőt ad mindig a lelkesedésetek amit meg sem érdemlek mert teljesen elkényeztettek. Idén három kötettel gazdagodott a bloody romantic.


SUPERNATURAL, Dean/Castiel, romkom, au

Februárban kezdtük el írni Mayával a meggondolatlanul hosszú című And it's hard to learn, and it's hard to love című regényünket... bár számos más címötletünk is volt eleinte.

I. Jimmy a canga(cím?) NEM EZ A CÍM

avagy
Jimmy a bicikli
AMOTTAN

SZERELEM MESTERFOKON

DIPLOMA CSÓKOLÓGIÁBÓL

TALÁLKOZZUNK A 401-ESBEN, Crowley is ott lesz

A TANÁRI FORRÓ TITKAI
- A REJTÉLYES LÉGKONDISZERELŐ

IROMÁNC

SZERETTELEK A NEGYEDIK EMELETEN

SZERELMÜNK MÍTOSZ, SZERELMÜNK KÖLTÉSZET, UTOLÉRI AZ ENYÉSZET

Alaszka sosem volt még ilyen forró meleg

And it’s hard to learn, and it’s hard to love

A regény jelenleg (az illusztációkat nem számítva) 298 oldal hosszú - és még mindig nincs vége. Soha nem lesz vége. SOHA. (Jó, na. Az újévi fogadalmaim között van, hogy idén befejezem/zük.) 
Mayával szaktársak vagyunk, és szerintem egyikünk sem emlékszik pontosan, hogyan jutottunk idáig. A téma az egyetemi környezet miatt nyilván adott volt, és ártatlan headcanonokkal hajigáltuk egymást: "Ha Castiel professzor lenne, rózsaszín biciklivel járna be dolgozni", jegyezte meg Maya, én meg rávágtam: "A beadandóknak pedig nem csak ilyet mappát tenni ki, hanem felszögezne egy kibaszott postaládát." Aztán nyitottunk egy közös Google dokumentumot. És voilá.
Az And it's hard... (pun intended) jelenleg a bloody romantic legolvasottabb regénye.  




NBC HANNIBAL, Hannibal/Will, véres-romantikus, indie au

 6 fejezet, 192 oldal, egy hónap júniustól júliusig. Szerettem írni, szerettétek olvasni, imádlak titeket.
Nagyon izgalmas volt számomra ez a vállalkozás, mivel ehhez hasonló regényeket szeretnék írni a jövőben is: úgy érzem, a bloody romantic ebben ért fel végre a nevéhez. Bár természetesen van mit csiszolni rajta (sőt), segített fejlődni és tanulni. [*bölcselkedő hanghordozásban* És hát ezért vagyunk itt. És hát erre való a fanfiction. Meg a melegpornóra. A melegpornóra a leginkább.

Őszintén szólva, azt hazudtam magamnak, hogy 2013 nyarán már egy saját történetembe fogok bele (egy megnevezetlen steampunk-álkrimibe); de egyáltalán nem bántam meg, hogy végül ezt írtam meg (a megnevezett együtteses...au...slash ficet. Azt.) 


Rájöttem, hogy van még mit tanulnom, megismertem a határaimat, és hát - baromira élveztem, na. 


Valamint végre volt egy kifogásom hogy undorítóan sok indie zenét hallgathassak. A lejátszási lista [itt] elérhető. 


Welcome to Night Vale, Carlos/Cecil, Harry Potter AU, misztikus/horror, romantika

A trouble+ egy év végi kísérleti regény volt, amit őszintén szólva nem akartam megírni, de nagyon szívesen olvastam volna. Lassan indul be: az irodalmi istencsapása Carlos nem éppen prózai, döcögő sorai dadogják el a történetet, aztán viszont egyre inkább belelendül a mesébe. Szerettem volna végre a saját stílusom komfortzónáján kívül dolgozni, és ez végül egy nagyon izgalmas vállalkozássá nőtte ki magát, 7 fejezettel és 148 oldallal. 

Kicsiben csak és kölcsönbe, de gyakorolhattam azt a fajta horrort, amivel majd szintén szeretnék foglalkozni a messzetávol csillagfényes jövő álomvizeken ingó uszálynaszádján.



A cím a Macbeth (és a mintájára költött Harry Potter kórus) soraira van: "Double, double, toil and trouble / fire burn and caldron bubble!" (folkrock verzió: x ) [Bár a kezdősor, "Enter three witches" is igen találó lett volna.]



N E M  R E G É N Y E K




Ú J  F A N D O M O K 


2013 üdvöskéi az NBC Hannibal és a Welcome to Night Vale. Rövid bemutatás található mindkettejükről a már megszokott fandomlistán, de szeretném megragadni az alkalmat, hogy áradozhassak arról, mi az, ami nemcsak hogy fantasztikus ebben a két fandomban - hanem egyenesen szenzációs. 



NBC HANNIBAL
 


Mivel gyáva vagyok és szenzibilis, ezért nagyon (nagyon) tartottam a sorozattól, és elsőnek még az ujjaim közül sem mertem nézni. Hogy végül mi vett rá, hogy leüljek elé, abban rejlik a széria igazi ereje.

Ez pedig a fandom. 

A Fannibalok ugyanis egy hihetetlenül aktív, lelkes, beteg és zseniálisan szórakoztató közösséget alkotnak. Érdekes paradoxonként a legsötétebb tónusú és őszintén depresszáló sorozat teremtette meg a legvidámabb rajongótábort. Dr Lecter feldolgozási mechanizmusről beszélne, de ennek a kulcsa talán nem is annyira a fanok pszichoanalízise, mint a stáb maga. 



egy orosz graffitiművész munkája: eat the rude


Bryan Fuller, a sorozat írója és atyja elképesztően nyitott és barátságos a rajongókkal: büszkén posztolja ki a neki beküldött fanartokat, ficeket olvas(!), tisztelettel válaszol a századjára feltett kérdésekre, és kiáll a shiperek mellett is. Hiányzik belőle az az alkotói arrogancia, ami annyi más showrunnert jellemez, és a kedvessége meghatározta a rajongóbázis felépítését is. Persze nem teljesen mentes a drámáktól ez a fandom sem, de a Fannibalok családias összetartása szerintem példátlan, és ezt mind a külföldi, mind a magyar közösségben látom. A hivatalos tumblr oldal is boldogan csatlakozott az őrülethez, és épp olyan lelkesen mutatják be a rajongók elmeroggyant képmanipulációit, mint a slash fanartokat. 


Bryan szerintem példát mutat minden más showrunnernek, hogy hogyan hozzanak létre és tartsanak meg, tartsanak össze egy brutálisan bővülő fanbázist. Mindemellett egy tündöklően tehetséges író, aki nagyon gondosan építette újra a karaktereket és teremtett köréjük egy művészien nyomasztó, egyedi világot feszült akcióval és lassú drámával. *Hobbs stílusában lassú tapsba kezd egy üres színházban* 


WELCOME TO NIGHT VALE



Ahogy a Supernaturalnak a Sherlock és a Doctor Who a társ-fandoma (létrehozva a SuperWhoLockot), úgy az NBC Hannibal kistestvére a Welcome to Night Vale lett. Amikor a sorozat menthetetlenül a hiatusához (a HeAteUs-ához) közeledett, a rajongók elkezdtek egy olyan aktív fandomot keresni, ami megadja ugyanazt a kellemesen borzongató horror-élményt... és rátaláltak a 2012 óta futó, de addig csak szűk körökben ismert Welcome to Night Vale-re. (ps: Bryan is belehallgatott, és nagyon tetszett neki, ahogy a WtNV-t jegyző Fink&Cranor szerzőpárost is lenyűgözte az NBC Hannibal. Bár kevéssé valószínű egy szoros együttműködés, a testvériségük tény.) 

A WTNV-t én személy szerint hónapokig kerülgettem, és hónapokon át a meggyőződésem volt, hogy egy együttes. (Ne kérdezzétek.)
Nyár végén végül hallgatni kezdtem, és az első epizód után megállapítottam, hogy ez nem is rossz, és elmehet néha a háttérben. Aztán pedig azt vettem észre, hogy takarítás közben, amíg szólt, lábujjhegyen söprök és mosok fel, hogy jobban halljam; hogy amíg főzés közben hallgatom, kifejezetten haragszom a sercegő olajra, mert elmulasztok miatta egy-két szót; és hogy amikor a bátyám egy nehéz munkanap után hazaesett és félbeszakította Cecil monológját, passzív-agresszíven előre tekertem az egész epizódot.
Végül beletörődtem, hogy márpedig nekem ez rohadtul tetszik, és legszebb nyári emlékeim közé tartoznak az esték, ahogy nyitott ablaknál, az ágyon heverve csak hagyom, hogy átmosson rajtam ez a világ (a szomszédnak feltehetően nem ez a kedvenc nyári emléke, de sajnálom, Cecilt teljes hangerőn vagy sehogy). 


A Night Vale megadott mindent, amit vártam és vártunk tőle: szórakoztató volt, elképesztő és kellemesen parás, a stábja pedig lelkes és tündéri. Az adás hallgatottsága mégis akkor ugrott meg igazán, amikor elcsattant az első szerelmes csók Cecil és Carlos között. 


littleulvar rajza


 Erről majd egy külön cikket is szeretnék a másik blogon, de tény ami tény: a WTNV ebben valóban forradalmi. Nem is csupán arról van szó, hogy "hű, végre egy slash páros ami kánon lett": online melegbarát/LGBTQ magazinok cikkeznek arról, hogy a médiában talán először van jelen egy sztereotípiáktól mentes, hiteles meleg pár. Annak tetejébe, hogy nem látjuk/halljuk őket affektáltan vernyogni egymásnak női témákról, még fontosabb, hogy a műsor nem merül ki a kapcsolatuk ábrázolásában.
A tömegmédiában általában kétféle meleg karakterrel találkozhatunk. Az első, aki a poén kedvéért tűnik fel romkomokban és limonádémozikban: a modora nőies, csípős, fanyar humora van és tájfun-szerű érzelmei. A másik, akinek valóban van szerepe a történetben, de az egyetlen szerepe, hogy ő, kérjük szépen, meleg. Legfontosabb és sokszor egyetlen ismertetőjegye a szexuális beállítottsága, és a története is kimerül szerelmi életének viszontagságaiban.
A WTNV világa viszont korán sem merül ki Cecil és Carlos viszonyának bemutatásában, és egyikük sem a tucat-sztereotípia képviselője. Annak ellenére, hogy a narrátorunk Cecil maga, Carlosról körülbelül minden harmadik epizódban esik szó még az összeköltözésük után is: ahogy a valóságban, úgy itt is, Cecil jellemének csak része a szexuális beállítottsága, életében pedig nem a párkapcsolata az egyetlen lényeges pont. 

 
  

ÖSSZESSÉGÉBEN

A Hannibal sorozat és a WTNV podcast a művészi értékükön túl még többet hozott a 2013-as évbe: reményt egy barátságosabb, nyitottabb, ember- és rajongóközelibb, igényes médiára. 
A Hannibal stábja példát adott, hogyan lehet tisztelettel és törődéssel bánni a rajongókkal - és hogy ez jobban megéri, mint fenntartani valami hideg és távolságtartó sztár-imázst; a WTNV pedig bemutatta, hogy a homofóbia hatalma csak látszólagos - nem kell rettegi attól, hogy ha két férfi egymáshoz ér, a közönség undorodva kikapcsolja majd a rádió/televíziókészüléket, sőt - felhangosítják a műsort és leültetik elé a barátaikat is.

Remélhetőleg a Hannibal és a WTNV népszerűsége 2014-ben egyre több sorozatot, filmet, könyvet vagy podcastot inspirál majd arra, hogy merjenek nyitottabbak lenni: bár bátorság kell hozzá, igazából nincs tétje. Reméljük, hogy kettejük példájában fekszik a tömegszórakoztatás jövője.


forrás: A Night Vale a melegek képviseletében
erről beszél Carlos színésze, Cecil Baldwin és Jeffrey Cranor
Hannibal Night Vale-ben: Cranor, crossoverek, közös vonások
Bryan a Fannibalokról beszél itt, a Hannigramról pedig  itt és itt


K I T E K I N T Ő 


Ha már tömegszórakoztatásról van szó... addig is, amíg kedvenc műsoraink szünetelnek, örök törvény, hogy vigaszul a YouTube-hoz forduljunk. (YouTube nélkül amúgy sincs szilveszter). Összeállítottam nektek egy gyors best of listát az idei kedvenceimből, kabaré helyett és gyanánt:



  • PewDiePie - The perfect boyfriend
    PewDiePie-t, a rémült svéd gamersrácot valószínűleg nem kell bemutatni egyikőtöknek sem. Bár a humora olykor. némileg. igencsak. gyermeteg, nagyon szeretem az energiáját, a lelkesedését és az üzenetét: az élet túl rövid ahhoz, hogy olyasmivel foglalkozz, amit utálsz csinálni. Pewds idén Guiness-rekorder lett a legtöbb feliratkozót szerzett YouTube csatorna címén, és a mérnöki kart otthagyva már a videóiból él meg. 


  • DanIsNotOnFire - Fandoms
    Dan egy szarkasztikus humorú, brutálisan őszinte angol srác, akinek minden egyes videóját végignéztem... kétszer. Ebben a videóban a fandomok koncepciójáról beszél: hogyan lehetséges annyira szeretni valamit, hogy az végül tönkretegye az életedet?




  • TheAmazingPhil - Story Game!
    Dan lakótársa és legjobb barátja a tündéri Phil. Azért ezt a videót választottam tőle, mert ez az a játék, amit nagyon szeretnék kipróbálni, és minden fanfic-írónak ajánlok. Nagyon.

  • Tadelesmith - 5 ways to fake a thigh gap
    Az amerikai tadelesmith kamu-how-to videói megtanítanak mindenre, amire nincs szükséged.

  • CutiePieMarzia - DIY Beauty Potions
    Az olasz Marzia tippjei (aki PewDiePie igazságtalanul fantasztikus barátnője) viszont valóban hasznosak. Ha érdekel a smink és a divat cuki oldala, akkor nagyon ajánlom.

  • PleatedJeans - If I were different animals
    Ha szereted a fárasztó humort, szereted PleatedJeans videóit. Pont. Ha nem vagytok öribarik az angol nyelvvel, a különféle állatimitációkat most akkor is érteni fogod.

  • TomSka - Literal drinks
    TomSka szójátékokra és abszurd szituációkra épít. Ebben a videóban szó szerinti koktélok tesznek tönkre egy szerelmi vallomást.


  • The Lizzie Bennet Diaries
    A Lizzie Bennet Diaries a Büszkeség és Balítélet történetét meséli el - videoblogként. Ötletes és addiktív. Főleg addiktív.


  • TED
    A TED külön videóoldal (és egyben az egyik kedvenc honlapon), ahol prezentációkat találhatsz... a világon mindenről. Inspiráló, érdekes, lenyűgöző vagy akár életmentő előadások végtelen és dinamikusan frissülő tárháza (magyar felirattal is, hurrá!) Az idei kedvenceim Chimamanda Ngozi afrikai írónő nagy port kavart "Legyünk mind feministák" videója (angol felirattal itt), és Amanda Fucking Palmer (punkénekesnő, istennő, Neil Gaiman felesége) "A kérés művészete" előadása (magyar felirattal itt)


É S   T I   H O G Y   V A G Y T O K?


Mit visztek magatokkal ebből az évből? Egy történetet, egy tapasztalatot, egy új elhatározást? Tettetek újévi fogadalmat? Ha gondoljátok, osszátok meg kommentben - és BUÉK!

12 megjegyzés:

Reyklani írta...

Úristen!
Ez olvasva, nem is tudom, nem tünt ennyire soknak, hogy te tényleg ennyit dolgoztál és nem tudom miért lepödök meg még mindig ezen.
Szerintem szeretek meglepődni.
Nem lehetsz eléggé elkényeztetve, nem lehet, ne is próbáld bebeszélni magadnak. Tőlem már úgyis megkaptad az ömlengést (tudod, komolyan elgondolkodtam a rózsaszín tollon, meg a szívet-az-i-felé, de ennyire nem akartam senkit leterhelni), szóval áttérek az újévi fogadalomra.
Régóta tervezem már, hogy irok egy saját regényt és megjelentetem, ha törik, ha szakad és végre találtam egy kiadót, ahol érdemes bepróbálkozni. HardCandyt megkértem, hogy legyen ebben segítségemre, tehát ez nem egy szokványos újévi fogadalom, amit elfeljtesz é kifogásokat keresel, hogy miért nem. Nem, ez el van döntve, határozva és így tovább.
Hetente minimum öt oldal gépen, és április harmincig szeretnék végezni vele. Minden ki van dolgozva, fejben, csak le kéne irni.
Tehát egy regény az én újévi fogadalmam.
A többi csak aprócska cetli életem hűtőszekrényén.
Ezt kihasználva kívűnok neke dis sok új ficben, fandomban és lelkes olvasóban, meg szépséges kommentekben bővelkedő Boldog Új Évet!

Raistlin írta...

REYKLANI, köszönöm szépen - és nagyon-nagyon-nagyon sok sikert ahhoz az újévi fogadalomhoz!

Én ugye meg szerettem volna jelentetni pár Sherlock-novellát, találtam is kiadót, és elsőnek még azt mondták, hogy ja persze simán megszabdhatom az árat, de aztán az apróbetűből kiderült hogy nem lehet 2500 alatt, én meg nem voltam hajlandó egy ezresnél drágábban adni, szóval végül nem kötöttünk szerződést. *szomorú zene a háttérben* Nagyon remélem, hogy neked nem lesznek hasonlóan keserű tapasztalatid - tényleg hajrá! És BÚÉK!

Luca írta...

Először is ennél is tartalmasabb boldog új évet kívánok szívből, mert megérdemled. :3
Másodszor meg megsúgom, hogy mind a Hannibalt, mind a WTNV-t a ficeid miatt kezdtem el, és igen, szenzációsak, zseniálisak, páratlanul kedves stábbal és többségében remek rajongókkal. A Revü a kegyetlenségről meg szimplán az eddigi legjobb írásod, nagyon örülök, hogy tanúja lehettem a születésének.

Újévi fogadalom? Szeretnék rendszeresen írni. Nem csak úgy kéthavonta egyszer bepötyögni két oldalt, amikor éppen ingerenciám van rá, hanem a napirendem részévé tenni és nem kifogásokat keresni, hogy miért nem érek rá. Mert ugye a fanfic arra jó, hogy gyakoroljunk. Meg melegpornónak.

Raistlin írta...

LUCA, nagyon-nagyon szépen köszönöm, és örülök, hogy tönkretehettem az életedet ~~még több fandommal~~ (sosem elég belőlük. soha.)

És nagy-nagy hajrá neked! Háromból három szerző (Stephen King, Neil Gaiman és Chuck Palahniuk) ért egyet abban, hogy a csak-azért-is-leülök-basszátok-meg a létező legjobb gyakorlat... és ők már csak tudják ^^

Hattie írta...

Először is és viszont nagyon boldog új évet kívánok! ˘˘
Másodszor meg tisztán emlékszem rá, mikor talán valami kommentre írtad válaszul, hogy a századik olvasót megcsókolod, és utána zárójelben, hogy most már úgyse fogod elérni a százat soha. (Ez ebben az évben volt egyáltalán? Valamiért elég sokszor eszembe jut.)
Azt hiszem többet nem kéne számoznom, szóval idejöttem két animével, és most itt állok, és nem hiszem el hogy nincs olyan fandom amiben nem vagyok benne. (Az oldalon lévők közül.) Legalább egy kicsit. És ebben az évben szakadt át a gát is, rájöttem, hogy a fogalmazási készségem (hörr) és 'Hisztérikusan és Nagyon Könnyen és Beteg Módon Imádok Idegeneket' fedőnevű jellemvonásom ellenére szeretnék visszaadni valamit abból a megszámlálhatatlan csodálatos mindenféléből, amit adsz. Történetek. Gondolatok. Ihlet.
(Ez a tízezer soros, rosszul összerakott barokk körmondat a kommentelésre meg arra a nagyon sok két illusztrációra akart kilyukadni.)
Valószínűleg már zaklatásnak minősülök.
Közérdekű közlemény: felvételi évem van és nagyon utálom.
Fogadalom: nem fogok ebben a nagyra nőtt faluban meghalni. Sőt, élni se.
További minden jót, és még egyszer boldog új évet! (És bocs ezért a szerelmi vallomásért. Megint. ^^')

Raistlin írta...

HATTIE, *smmmacccc*, köszönöm, nagyon ;u; Nagyon sok sikert ahhoz a felvételi évhez [fenntartom, hogy az összes regisztrációs időszak sokkal kikészítőbb, mint a legdurvább vizsgaidőszak vagy érettségi]

És hogy az ember nem feltétlenül oda születik, ahová tartozik, és előtted a világ, és ha akarod, be fogod járni a legtávolabbi sarkait is, és fókákkal fogsz Hannibalt nézni egy igluban.

Még egyszer köszönöm :3

Hattie írta...

Ezzel a mondattal szerintem kitapétázom a szobámat, kivéve a fókákkal-nézek-Hannibalt-egy-igluban-részt, a családtagjaim így is elég furcsán néznek rám. Viszont. Bevallok valamit.
Felvételi év.
Ööö.
Még csak általánosból.
*megy. elbújik*

Raistlin írta...

HATTIE, sokkal idősebbnek gondolatalak, szóval nem lesz baj azzal a felvételivel, aki ilyen érett és intelligens, azért kapkodnak o3o

Air December írta...

Wow, olvasás közben nem tűnt ennyinek, de így összegezve...respect, ha szabad, nagyon respect.(a regényborítók meg.... (ez egy pozitív pont pont pont))
És bár eddig csak névtelen kommentekkel meg khm kommentek khm nélkül zaklattalak, azért szeretem amiket írsz, nagyon is :)
Nem tudnék kedvencet mondani ebből a sok mindenből, helyette csak hasonlóan tartalmas éveket kívánok neked! :)

Raistlin írta...

AIR DECEMBER
1. ez egy gyönyörű nicknév
2. ez egy nagyon kedves komment
3. nagyon köszönöm ;u;
[u.i.: különösen a borítókat illető három pontot - indokolatlanul szeretek ilyesmikkel pepecselni.]

Green Sphinx írta...

Nem is tudod, mennyire hálás vagyok a youtuberek linkeiért, mert tumblr-ön sokat találkozom Dan bölcsességeivel, de nem merem őket rebloggolni, mert sohasem tudom eldönteni, hogy ez Phil vagy Dan. A Lizzie Bennet Diariesről pedig rengeteget hallottam, de sohasem tudtam eldönteni, hogy ez most film vagy képregény vagy mi. Szóval ennek szerintem neki is állok. (így, 2 órával az újév előtt, mert miért is csinálnék mást ilyenkor)

Olyan hamar elmúlt idén a karácsony, és a szilveszternek is vége lesz nemsokára, nekem meg teljesen elfogyott a motivációm. Mármint úgy mindenre. Próbálom ráfogni arra, hogy "nincs időm", pedig lenne, ha tényleg akarnám. Ezért nem olvasok egy ideje fanfictiont, ezért nem írok, ezért nem hallgatok Welcome to Night Vale-t. Bár mindenki azt mondja, hogy az új sulim szigorú és rengeteget kell tanulni, én azt sem viszem túlzásba. Még egy-egy Merlin epizódot megnézek, de ami több erőfeszítésembe kerülne, azt egyszerűen elhanyagolom. Például a Night Vale-t csak angol ÉS magyar szöveggel szeretem hallgatni, miközben folyton megállítom, amikor nem értek valamit. És legtöbbször nem igazán van kedvem ehhez, másképp viszont nem vagyok hajlandó meghallgatni. Úgyhogy elég nagy bajban vagyok, hiszen attól még hiányolom a fandomlétet, hiányolom a ficeidet és Cecil hangját. Tényleg nem tudom, mit tehetnék ez ellen. Szóval, ha te is otthon kuksolsz szilveszter este a vizsgaidőszak miatt, kérlek mondd meg, hogy szerinted teljesen kiszerettem-e a fandomok világából vagy sem.

Raistlin írta...

GREENY, emelem poharam *magasra tart egy pohár vörösbort amit a mostohaapám utalt ki sajnálatból mert a második világháborúba gabalyodva töltöm a szilvesztert*

És. A decembernél demotiváltabb hónap. Nincs. És nem is lesz. Soha. (Talán a január. A január is szörnyű.) Ennek biztos nincs semmi tudományos alapja, de én fenntartom, hogy télen beáll egy hibernációs állapot, amikor az embernek semmihez sincs kedve, és a nyarat is belengi valamiféle tespedtség.

Soha de soha de soha de SOHA ne hagyd, hogy bűntudatod legyen azért, ha nem követsz egy sorozatot, egy weboldalt vagy akármi mást, ami korábban szórakoztatott. A kulcsszó az, hogy ezek a szórakoztatásért vannak. Ha éppen nem köt le, csinálj mást vagy ne csinálj semmit! Ha csak belerugdosod magadat, úgy sem fogod élvezni. Ez nem jelenti azt, hogy most "nem vagy igazi WTNV rajongó" vagy ilyesmi. Nekem most itt van egy rahedli Gaiman-kötet, de feléjük sem szagolok, pedig lenne időm, tanulás után, de egyszerűen nem motivál, és tudom, hogy sokkal jobbon fogom élvezni őket február elején a téli szünetben (nekünk az akkor van), tehát tartalékolom.

A nem-értek-minden-egyes-szót frusztráción viszont érdemes túllendülni. Baromi nehéz. Baromi irritáló. Meg fogsz vele őrülni. De segíteni fog. Segít, mert fejleszti azt a képességet, hogy a kontextust ismerd fel, mert a szavak helyett elkezdesz a szintaxisra figyelni, mert ez jobban visszaadja a beszélt nyelvi helyzetet, ahol nem fogsz elkapni minden egyes szót és nem állíthatod meg a pillanatot, hogy "wait, what was that?" A korodhoz képest és amúgy is pofátlanul tehetséges vagy, te meg az angol nyelv jegyben jártok. Hagyd neki, hogy csak.. lenyűgözzön. Engedd magad lemaradni néha, engedd, hogy néha ne értsd, mert hidd el, hogy nem ciki.

Ebben a YouTube videók például rengeteget segítenek :D Amikor elegem volt abból, hogy az amerikai angolt nem értem olyan tisztán, mint a britet, leültem John és Hank Green videói előtt, és hagytam, hogy egy lélegzettel elhadarjanak nekem mindent, és betettem a Supnatot és nem tettem rá angol feliratot és nem tettem teljes hangerőre, és figyeltem a srácok szlengjére - nem tekertem vissza, nem stoppoltam le, és elsőnek rohadt irritáló volt, de.. meg fogsz lepődni, milyen hamar megérted, mennyire megérted, és milyen könnyen hozzászoksz.

A Night Vale nyelvezete még az angol hallgatókon is kifog, nem csak "nehéz" szavak vannak benne, hanem ez tényleg... nem angol. Cecil, a többi szereplő pedig végképp, egy saját, külön nyelvet beszél, ami széttépi az általunk ismert szabályokat. Ez a színház csodája (bárhogy is nézzük - a WTNV színházi produkció), és ne vedd a lelkedre, ha nem fogod fel elsőre; mert hidd el, érteni érted.

És most bortz iszom és vizet prédikálok szó szerint, mert én is mindig ilyen szigorú vagyok magammal, és hajlamos vagyok belezsarolni magamat abba hogy "na a kurva anyád, most aztán tessék szórakozni, nézd meg a Great Gatsbyt, három hónapja letöltötted vazzeg", de... a jó könyvek megtalálnak. A jó írások megtalálnak. A jó filmek, rádióműsorok, sorozatok megtalálnak, és várnak rád, és akkor fogsz találkozni velük, vagy akkor fogsz találkozni velük újra, amikor tényleg szükséged lesz rá. :3

{bloody romantic}
B l o g : Raistlin
Sablon: Agata | WS