a blog bezárt. mobilnézethez {katt ide}. frissek az {AO3}n.

2013. november 25.

Autopszia két főre


Kísérleti Thor/Loki, amit Six feet distance címen angolul publikáltam először - az eredeti verzió tehát [ i t t ] olvasható. Aztán megkíséreltem átírni magyarra, és hát, ez az eredmény. A rajz crowthis csodálatos munkája.
autopszia (fn.) 
  1. személyes tapasztalat, saját megfigyelés
  2. halottszemle; a halál okának megállapítására végzett hullavizsgálat/boncolás
  3. műtárgy megvizsgálása a valódiság és a keletkezési idő meghatározása végett.
    x




Loki és Thor, az ő szerelmük, lásd, ezekről szól:


a s z e m e k r ő l


Ezekről az ócska, kocsonyás golyóbisokról, melyeket mégis az elme bolygóinak mondanak. (Voltak istenek, ostoba istenek, bukott istenek, akik arra kötelezték az embereket, hogy halottaik szemeire érmét fektessenek - pedig a szemek jaj, értékesebbek az aranynál.)


Ódin a szemével fizetett egyszer: fizetett a bölcsességért és fizetett a diadalért. Loki váltságdíjként kínálná fel őket tenyerén. Vakok lennének - vakon gördülnének Thor kezébe, végre vakon, égre vakon, felfelé meredve és nem látva már a Valhallát.


Thor és Loki, az ő szerelmük, lásd, ezekről szól, az oldalpillantásokról: moccanó mozdulat Loki szeme sarkában, hiszi, Thor néz vissza rá, de bátyja tekintete túlhatol rajta, és amikor rápillant végre, rápillant végül, Loki már lezárta szemeit.


Egymásra meredve - ennek a körökhöz van köze: az egyik kör fehér, a másik színes, a harmadik fekete. Hármas kört reá elébb! Hármas varázskör oltalmazza őket, nehogy viszontlássák egymást a másik tekintetében, ezekben a vak tükrökben. Loki Thor szemébe nézve csak önnön torz képével szembesül, és azt kérdezi: "ilyennek lát tehát Thor engem?", és azt feleli: "ilyennek lát tehát Thor engem."


Ha valóban Thor kezébe gördítené szemeit, legalább nem látná, hogyan morzsolja őket szét a markában. Csekély ár ez ilyen értékes tudatlanságért: két szem, a koponyájából kikaparva, két szem Munnin-holló csőrében, két szem Thor (remegő, reszkető) öklében.


é s a k e z e k r ő l s z ó l


Kezek egymás torka körül vagy kezek egymás derekán (és mozdul a csípő, még és egyre még, rezzen a test és buzog a vér). Kezek fagyott fémre simulva, kezek hő bőrre kúszva; és jelentősége nincsen egyiknek sem.


Thor ujjai Loki hajában, hüvelykje a nyakán, a pulzusán (testristmusban da-da-da-dan, így lüktet az; mozdul a csípő gyorsabban-dan-dan-dan). Loki ujjai, ahogy percről-percre, ujjpercről-ujjpercre lazulnak a fémrúd körül, és aztán - a zuhanás. Loki ujjai ős ereklyéken. Loki ujjai vérbe mártva, csonkig rágva egy lidércnyomásban, csonka ujjak Thor derekán álmában, ujjak a cella üvegén dobolva (da-da-da-dan, mozdul a csípő egyre még).

Tartsd ki, tarts ki, tarts ki még, szívszünetben hűl a vér. Tartsd ki, tarts ki, tarts ki még: aztán engedd, engedj, már nincs miért.


é s a c s o n t o k r ó l


Csontok az ínyben: így vigyorog. Csontok az ínyben: így vicsorog. 


Csontok a hús mögött, fogak zárt ajkak zárján. Fogak neveket őrülve, t, Thor, testvér. (És vésd eszedbe: nem mondhatod "szerettelek" fogad felfedése nélkül.)


T h o r é s L o k i:


Az ő szerelmük erről szól, húsból való, csontból faragott, rothadásra és

hasadásra,

zúzódásra,

porladásra kárhoztatott. 

18 megjegyzés:

Hattie írta...

Szerintem ezt most nem olvasom el angolul. Magyarul is megkaptam a napi angstomat. Megérte fent maradni egy kicsit tovább, mert ez egy vers, kántálás egy véres oltáron. Mert fáj. Mert valószínűleg meg kéne néznem a The Dark World-öt, juj de régen kijött már.
Így egy szóban összefoglalva:
ÚRISTEN (!!!)
Köszönöm.

Hattie írta...

Olvasok egy novellát, és azt mondom rá, hogy vers. Meg hogy kántálás. *facepalm facedesk facewall* Csak azt akartam érzékeltetni, mennyire magával ragadott a hangulata, a fogalmazásom sikerült elég szerencsétlenre.

Raistlin írta...

HATTIE, nemnemnem, jól érzed - őszintén szólva néha kevéssé feltűnően néha meg ilyen látványosan próbálom kiélni a költői vénámat (mivel a verseim elég rosszak... ezért pórbálok szintézist teremteni a líra és a próza között), szóval N A G Y O N örülök, hogy észrevetted, mert pont egy ilyen kántáló ritmus lett volna a cél ouo (az angol verzióban inkább a germán sagák rímtelen de önmagába forduló és ismétlődő ritmusa van jelen... szándékaim szerint)


A Dark World pedig meglepően jó, érdemes rá jegyet váltani! ^^

Reyklani írta...

Én ezt már tegnap elolvastam, de véleményt már nem tudtam irni rá, szóval megteszem most.
Ez egy gyönyörű, szomorú, véres és zaklatott vers, ősi, véres, szívből fakadó, zaklatott kántáslás. Úgyhogy nem csaptál be a prózai szerkesztéssel, de nem ám.
"Tartsd ki, tarts ki, tarts ki még, szívszünetben hűl a vér. Tartsd ki, tarts ki, tarts ki még: aztán engedd, engedj, már nincs miért."
Ez t ö k é l e t e s, és nem bírom ki, hogy ne legyek pofátlan, szóval elvihetném ezt a két sort? Ha neked jobb, meg szerintem nekem is, kicsit talakítva, de megjelölnélek mint forrást és ihlető egyént. Üvölt benne a ritmus, a letisztult mondanivaló és nagyon, nagyon, nagyon ... (Te is hallod a dobokat, a sikoltó gitárt? Zeneszövegnek érlelődik)
És a többi, sikoltozok attól, hogy ez mennyire szenvedélyes és reménytelen és "puff elájul"
Off: A mitológia szerint Thor és Loki testvérek? Alig találok valamit magyarul és még azt a keskeny, skandináv mitológia című gyerekkönyvemet se találom, amit még általánosba lapozgattam (Mi micsoda, vagy milyen néven futott). Pedig minden érdekelne, mert lenyügőzőnek találom (mint általában az ilyeneket. A római-görög duótól kicsit becsömörlöttem.)
Köszönöm, hogy olvashattam!

Raistlin írta...

REYKLANI, köszönöm szépen; forrásfeltüntetéssel és linkkel természetesen viheted, köszönöm, hogy rákérdeztél :3 [a "Hármas kört reá elébb!" nálam is Coleridge-idézet, Kubla Kán, csak arra más copyrigt vonatkozik]


A mitológiában Loki Ódin fogadott testvére és így Thor nagybátyja, de feltehetően egyidősek (meg mivel ott valóban halhatatlanok... nem igazán számít.) A vikingeknél szokás volt a legközelebbi barátaidat vagy segítődet testvérré fogadni (egy mézzel teli tálba csorgatjátok a véreteket közösen, és megisszátok). Bár Ódin "testvére", mégis Thorral van párban, a legtöbb történet úgy kezdődik, hogy "Thor és Loki éppen vándorúton voltak" mert Thor (a vihar, a tavasz, az aratás, a parasztok istene) és Loki (a tűz és a csínytevés istene, a tolvajok védelmezője) - ők voltak a legnépszerűbbek (Thor érthetően, Loki meg mert nem árt jóba lenni egy ilyen alakkal... és mert a tűz jófejség tőle.) - tehát róluk meséltek a legszívesebben. A kapcsolatuk nagyon szoros, nagyon bajtársias, kölcsönösen megmentik egymást állandóan (főleg Loki Thort... a mitológiában ő ajándékozza neki a Mjölnirt is), de aztán összekapnak valamin (általában azon hogy Loki köcsög volt) és a kocsmai csattanó többnyire az, hogy Thor leüti Lokit a kalapáccsal. [Aztán vannak a durvább végkifejletek is, mert ugye Loki és a gyermekei (egy farkas, egy világsárkány s az alvilág úrnője, Hél - mindegyiküket ő... szülte. Amúgy Ódin lovát is ő... szülte.) szóval ez a vidám családi vállalkozás hozza el a Ragnarököt; meg van az a történet is, amikor mivel Loki megöli a napistent (Thor valódi fivérét) ezért kikötik az alvilágba a saját fiának a beleivel [volt egy egészen emberszerű ikerpárja is az egyik feleségétől], és ott vonaglik a föld alatt mezítelenül amíg egy mérgeskígyó szájából méreg csepeg az arcába, de a felesége mindig odatart egy aranytálat, hogy a kígyó mérgét fogja... és ez így megy egészen konrétan a világ végéig és Loki vonaglása okozza a földrengést. (Valaki mondja meg Carlosnak)

Sly írta...

Szia. Nagyon örülök neki, hogy vannak még ilyen Loki fanatikusok :D És annak külön örülök, hogy tetszik a Tom-os oldalam. :D Természetesen mehet a csere :D hamarosan ki is kerülsz! :D
Üdv: Sly
http://tom.hiddleston.gportal.hu/

Raistlin írta...

SLY, nagyon megtisztelsz, köszönöm szépen!

Lusli írta...

Isten bizony, már hiányérzetem volt.
Rég nem sírtam ennyire torzultan, ennyire sokáig egy íráson (mit írás... amit te művelsz, sokkal meghatározhatatlanabb, megfoghatatlanabb).
Az elején még rengeteg minden volt, amit írni szerettem volna, de a végére valami ősi, maró fájdalom kiszipolyozta a szavak jelentését, szóval most csak ülök szótlanul és annyit tudok mondani, hogy köszönöm szépen, ez csodálatosan felkavaró volt.
Loki, és az ő fájdalma. Loki, és az ő szerelme. Loki, és az ő végzete. Bárcsak ez a három ne ugyanazt jelentené.

Ez a nyugtalan, lüktető, fájdalmas ritmus lüktet, mint egy nyílt seb. Kitépte, megrágta, és véres, égő áldozatként mutatta be elfeledett isteneknek a szívemet, majd a hamut felszórta a szélbe és belekeverte a vízbe.

(le kéne szoknom az ilyen reménytelenül semmitmondó és nyálas kritikákról, de ez most túlságosan fájt ahhoz, hogy tárgyilagos legyek)

Raistlin írta...

LUSLI, te.
Te.
Te, te, te.
Te most maradj ott mert nagyon megölellek.
[Semmitmondó? KI AKAROM VELE TAPÉTÁZNI A SZOBÁMAT.]

Nagyon, nagyon, nagyon örülök hogy megríka-- akarom mondani, hogy ennyire megérintett a történet; nem hittem volna, hogy sikerül ezt elérnem, és nagyon-nagyon szépen köszönöm, hogy megosztottad ezt velem. *még mindig ölel*

Caro írta...

Az én hozzászólásom közel se lesz olyan gyönyörteljes és ékesszóló, mint az előttem íróké, de ezért megpróbálok valami értelmeset is lekörmölni.
Pont a napokban olvastam el visszamenőleg az Avengers történeteid zömét - viszonylag hamar átrágtam magam rajtuk, aztán lassan jelentkeztek is a súlyos elvonási tünetetek... Kezdtem azt hinni, hogy már teljesen feledésbe merült szegény fandom az oldalon, erre tessék, itt van egy újabb fic! Majd' kicsattanok az örömtől!
A maga elborult módján gyönyörűnek találtam, igazi véresromantikus mű, átjárja a langymeleg vérbűz és a rothadás szaga, ugyanakkor körbelengi valami különös, ősi melegség: Thor és Loki reménytelen, sosevolt, kárhozatra ítélt szerelme. Jajajajnekem. És nem utolsó sorban: a verses forma és a próza ötvözését pazarul műveled - le a kalappal, igazán lenyűgöztél. *Tapsvihar, és agresszív rózsahajigálás a színpadra*
Köszönöm az élményt!

Raistlin írta...

CARO, én köszönöm a hozzászólást, de nagyon-nagyon. Igazából az Avengersös munkáimmal eléggé... elégedetlen voltam, finoman szólva; úgy éreztem nem sikerült a szintézis a mitológiák világa és a képregények/filmek között, és hogy a történetek néha már önmaguk paródiái. Szóval megígértem magamnak hogy nem írok többet róluk. De aztán egy barátnőmmel megnéztük a Thor 2-t, és hát - azt mondta muszáj írnom róluk, és előálltam ennek az angol verziójával, ééééés... nem tetszett neki. Viszont így egy kicsit volt időm gondolkozni, és arra jutottam, hogy nem adom fel, nem adhatom fel, nem azért vagyok itt - és ha nem vagyok kibékülve a korábbi történeteimmel és ha neki nem tetszett ez a mostani, akkor igenis addig kell írnom, amíg nem sikerül összehoznom valamit, amire őszintén büszke lehetek.

Rengeteget jelent nekem tehát most ez a sok őszinte s pozitív visszajelzés, és nagyon-nagyon örülök, hogy ennyire megfogott a történet. Hihetetlenül sok erőt ad. Köszönöm!

D.L.L. írta...

Örömmel olvasom, hogy nem adtad fel a fandomban való alkotást, mert épp csak kezdek rákapni, és muszáj még elhalmoznod ilyenekkel :3
Ez tényleg költészet, amit itt elkövettél.
És a szerelmük tényleg szó szerint arról szól, amit az utolsó mondatban megfogalmaztál, nem többről és nem kevesebbről.
Van benne valami morbid, mégis gyönyörű, ahogy szinte felboncoltad és elénk raktad őket, hogy tanulmányozzuk, amitől a hideg ráz, de mégsem tudom levenni a szemem róla.

Raistlin írta...

D.L.L., nagyon szépen köszönöm :3 Nem ígérem, hogy áradni fognak a ficek, de látva, hogy ilyen örömmel fogadjátok, nem feldkezem meg róluk ^^

GwenPage írta...

Szia:)
Régóta olvasgatlak már, és eszelős rajongóddá váltam. Pontosan úgy írsz, ami a stílusomba vág, azt hittem, a világon nem akad még egy olyan írólelkű emberke, aki ennyire preferálja az angstot - én szinte csak azt pötyögök.A Thorki írásaid állnak a legközelebb a szívemhez - hidd el, elképesztően jók, és az én thorkijaimat egy halálra ítélt zsák ***-nak érzem mellettük. Ez az új pedig... angolul, magyarul egyaránt csodás, persze magyarul még tökéletesebb. A zenék, amiket mellékelni szoktál az írásaidhoz, mind nagyon tetszenek. Ez az Absence is például kedvenccé vált. Köszönöm neked, írj még sokat!! :)) És sok Thorkit :3 :D

Raistlin írta...

Szia itt, GwenPage! Nagyon-nagyon szépen köszönöm a sok kedves szót, rengeteget jelent (nagyon kíváncsi vagyok a te írásaidra is - amint tudom, lecsekkolom, rettegj :D)

GwenPage írta...

Jaj :$ Lehet nem lesz bennük köszönet, jelzőkkel telezsúfolt, dallamtalan összevisszaságok, legalábbis a te munkáidhoz képest biztosan. De rendkívül megtisztelőnek érezném, ha beléjük kukkantanál, eddig hármat raktam fel, hogy mérgezzék a netet :D

Brigitta Pósa írta...

Kedves Raistlin!
Ez az egyike azon írásaidnak, amiket legalább tízszer elolvastam - többször - egy nap alatt. És még mindig, még most is annyira a hatása alá tudok kerülni, hogy tényleg nem tudok rá szavakat. Nem hinném, hogy vannak rá szavak, amikkel el tudnám mondani mennyire fantasztikus, mennyire szívbemarkoló, mennyire azt-a-rohadt-életbe.
Xoxo.Bri.

Raistlin írta...

kkfnlc nfsnárvá sngrsrvgsráegfr köszönöm ;A;
(ui azt hiszem, nekem is ez a kedvencem? messze nem tökéletes, de erre vagyok a legbüszkébb, tehát rengeteget jelent, hogy megérintett)

{bloody romantic}
B l o g : Raistlin
Sablon: Agata | WS