a blog bezárt. mobilnézethez {katt ide}. frissek az {AO3}n.

2012. május 9.

Wahrsein


leülök megnézni valami agyatlan amcsi filmet, képes vagyok leszedni a Thort és elfelejtem, milyen baromi könnyen meg lehet engem venni a germán mitológiával és a sci-fivel
Loki --> Thor, Loki POV, non-slash, cover art: glorious bastard



Ó, testvér, te a csillagokat mindig oly bűvölten figyelted, én viszont el akartam érni mindahányat. Atyánk azt mondta, Yggdrasil ága köti össze őket, de atyánk azt is mondta, a vér összeköt minket, igazán nem tudom mi maradt már, mi maradt ránk, mi lesz a végzetünk.
Ragnarök
Csak egy ismeretlen jelentésű szó, keserű íz a számban, mint egy jóslat: látok egy farkast, látom a hold kapuját, látok egy kígyót.
Thor örök
Még mindig látlak magamban. Tükörképem még mindig te vagy. Ilyennek kellett volna lennem? Azt nem tudom, de azt igen, hogy egyenlőnek rendeltettünk, így kellett volna, hogy legyen: az érme két oldala.
Jaj, megcinkelték a sorsunkat, testvér.
Most már igazán nem tudom, mi lesz.
Széttört szivárványutam a szemeidben. Valhallám a kezeidben.
Magam is széttörök
Talán nem te vagy az utam. Miféle átok szerint vezérled hát végzetem?
Villámlás istene
Kimartalak magamból, ragyogásod már nem látom, de még hallom szívlüktetésként, ahogy a menny dörög, és könnyezek.

32 megjegyzés:

Lusli írta...

... és kezd elegem lenni abból, hogy kábé egy rugóra jár az agyunk. Friss Hetaliásként fanficeket keresgetek, kit találok a Merengőn? Aki több, mint értékelhető? Hát szép, hogy téged.
Tegyük hozzá, hogy Sherlockon nőttem fel, a többi feldolgozás gyakorlatilag szempillantás alatt elvarázsolt, a Doctor Who-nak az elejét is végigszenvedtem, nemcsak a normális évadokat pislantottam meg....
És nanáhogy nálad is rögtön találkozok velük. És nanáhogy imádom mindet, minden egyes írásodat, mert pont azt csinálod, amit csak nagyon kevesen tudnak, és úgy, ahogy szinte senki.
De azért Loki mégiscsak sok. Kiújul miattad a paranoiám. Még csak tegnap néztem meg először a Thor-t, ne legyél már ilyen gyors ;_;

Maga az írás meg... aaaaaszeretünk *hug* Loki és az ő hosszú zuhanása az árnyékban. Olyan jól elkaptad. És nem is tudok rá mást mondani, csak azt, hogy ezt is imádom. Egy ideális világban a történeteiddel van kitapétázva a szobám fala (a mostaniban meg örülök, ha anélkül el tudom olvasni őket, hogy az ősök rájönnének a dugislashre).

Kérekszépenmég.

Phoebe írta...

Kéremszépen a Thort azt még nem láttam. Szedem lefele. De az Avengers-t igen, és hujj. I have a lot of feelings about Thor and Loki. Slash, and non-slash.

Visszhangzom az előttem szólót: kérekszépenmég.

River írta...

Meghaltam, itt, és most, és ezen a cirka tizenöt soron.
Én is pár napja láttam a Thort (azon nyomban el is határoztam, hogy bepótolom a maradék, még nem látott Marvel filmet, aztán jöhet az Avengers;nyamm;), hasonlóan álltam neki. Amcsi szuperhősös filmecske, de adjunk egy esélyt, Tom Hiddleston megér egy másfél órát. Hát meg is ért. *tócsává olvadt fangirl*

Az írás pedig... fájdalmasan szépek képek. Megtört szélűek, repedezettek, valahogy a kezdetektől, sorstól, végzettől fogva.
Úgyhogy csatlakozom is az előttem elhangzottakkal, annyival bővítve, hogy: Ne. Is. Hagyd. Abba. Soha! ;)

Reisuto írta...

Már berendeztem a nappalimat az agyadban, de még gondolkozom, tengerészkék vagy szürke csíkos legyen-e a tapéta. (p.s.: vagy a mentalista képességeim helyett az van a segítségemre, hogy mindig a mainstream áramlatot lovaglom meg. büszkén.)

Az viszont tényleg kísérteties, hogy a Thor-t én is tegnap néztem, felkészülendő a szombati bosszúállásra; csak a Vasember-szériát néztem ronggyá még, szóval van pótolnivalóm, és bár a film alapvetően ártatlan, enyhén bugyuta és olyan kis "baaaw", elképesztő lehetőségek vannak benne, a (fő)szereplők NAGYON .
eltaláltak, a látvány --- oké, megvett. De hát ez rá volt írva a borítóra, "ezt a filmet Reisutonak csináltuk germán mitológiával, sci-fantasyvel és egy kis heveny lélektannal".

Marvel témakörben nem kell dugdosnod a slasht. Tony Starkot Miss Peppersszel shippelem (de KŐKEMÉNYEN), Amerika Kapitányt (ma pótoltam) szegény őrmesternővel, Thort pedig a Natalie Portmannel.
Szóval a Hulk meg a nyilasfiú maradt slashalapnak. Zöld őrjöngésedben láttam meg a haragnak és az elveszettségnek azt a végtelen... - nem, nem, NEM.

Reisuto írta...

Thor kellő mennyiségű édesség és tea mellett szabadon és könnyen fogyasztható, Avengerst ne spoilerezzél (tumblr már megtette XD), szombaton nézem~ o3o Írhatnál valamit a két karakterről te is, mmm. Oké, én nem shipelem őket. Szerelemként a viszponyuk kissé nyakatekert, de nagyon is tipikus lenne, viszont ha testvérként, riválisként és tényleg árnyéknak-fénynek fogom fel őket, akkor valami lenyűgöző -- viszont ha írsz valami csudit, még talán meggyőzhetsz XD Bár félek késő, mert [spoiler] Thor ennivalóan édes volt a Natalie Portmannel.

Reisuto írta...

A Marvel nagyon odab*sz mindig. Anno a Vasembert bűnös-élvezet-és-nézzük-véágig-RDJ-filográfiáját alapon láttam, de meglepett, mennyire halál laza, jól szerkesztett és még a morális mondanivalója is odavágott. (És, amióta Tony képe van kinn a szobám ajtaján "a Vasember azt mondja, kopogtass, és én nem kekeckednék vele" felirattal, anyám rászokott a kopogtatásra.) A Thort szívből utálnom kéne, annyira kiszámíthatatlan és komolyanvehetetlen (a dértitánok nagyon jók, de egy klónhadsereg; Loki karaktere zseniális, de ellenfélként totál komolyanvehetetlen - EGYETLEN darab robotot küld rá Thorra aki csak ad neki egy puha pofont és ENNYI; logikai buktatók tízpercenként) de mégis egyszerűen bájos, tündéri, varázslatos és azok a LEHETŐSÉGEK ó azok a lehetőségek amik benne vannak.

Oké, valahol meg csapdosom az asztalt hogy nyúlják az ötleteimet. Azokban Az Időkben Amikor Még Nem Csak Fanficeket írtam, konkrétan 9 évesen elkezdtem egy fantasy-regényt (azóta újraírtam százszor de megígértem magamra hogy a diplomám idejére már különböző kiadóknál fogok kilincselni a kész verzióval), na, és elsőnek az a zseniális ötletem volt, hogy ötvözöm a fantasyt a keresztén ymitológiával - BAMM betört a Narnia. Sebaj, akkor a görög-római-germán mitológiát veszem bele. BAMM Neil Gaiman már megcsinálta. Hát OKÉ akkor maradok csak a germánnál, jöhet a Ragnarök és --- az anyád Marvel.
Szóval inkább kitalálok egy saját istenvilágot és mitológiát, csak hogy véletlenül se unatkozzak. A germánmitológiás habosszájú rajongásomat pedig megpróbálom Marvel-ficekben kiélni.

Reisuto írta...

* véágig, kiszámítható és nem kiszámíthatatlan

Lusli írta...

Nane. Vádollak. Az utolsó bekezdéssel kicsináltad a kisagyam ;_;

Tengerészkék, légyszi. A kék JÓ. Vagy kék-fekete tapéta, csakhogy fokozzuk a döngöltangst hangulatot, és akkor már tényleg nyomtatok a csudisötét ficeidből poszternekvalót.

Amúgy meg attól tartok, nekem valamiféle borzasztóan aberrált perverzióm van, mégpedig nem bírom a heteró párokat egyik fandomban SE....... *kínos nyekergéssel feszeng, amíg körbenéz, hogy vajon hányan hánynak sugárban miatta* Természetesen azért megtartom az esztétikai határokat, de egyszerűen. Képtelen. Vagyok. Shippelni. Egy nőt. És egy férfit. Szegény párom ezt próbálja néha orvosolni, "Na akkor most nézzünk valamit romantikusat!" felkiáltással, én meg "Ugye nem.". De szerintem már beletörődött, főleg amikor ma reggel elárasztottam az összes általam talált Loki/Thor képpel.
Jólvan, hát tudom én aztat, hogy nyomi vagyok, na.

/és akkor most tíz perc néma csönd a kisagyam emlékére. R.I.P./

taraakera írta...

Örülök, hogy megnézted azt a bugyuta amcsi filmet. Bevallom, mostanában nem olvastam az írásaidat (gondolom nem kell külön kiemelnem, miért, nem veled van a baj dehát érted.), de most sikerült megint a lehető legérzékenyebb ponton, a fangörl tökeimnél fogva megszorongatnod, mégpedig jó erősen. És már NAGYON várom a továbbiakat.
Petra voltam uff.

Reisuto írta...

ó, ezzel nagyon sokáig én is így voltam, azon egyszerű oknál fogva, hogy a legtöbb női főhős kétdimenziós és unalmas, és ábszolút nem érdekel, kivel kavarnak, mit gondolnak vagy mit éreznek. a marvel hősnőket sem a kidolgozottság jellemzi, de körbelengi őket valami szimpatikus és őszinte, valódi nőiesség (most peppers-natzalieportmankaraktere-azezredesnő körben). nem szex-szimbólummá alacsonyított szupermacák vagy nemüket vesztett tökös akcióhősnők, és mindhármuknak közös tulajdonsága, hogy jobb (a lehető legjobb) irányba terelik a melléjük beosztott hőst.
ezen kívül csak a barney/robin az így jártam anyátokkalból és az integra/alucard a hellsingből az egyetlen hetero shipem szerintem.

Reisuto írta...

Jó itt látni téged megin'. <3 A Marvel rég elérte, hogy a bugyuta amcsi film pozitív jelző legyen; Hollywood amúgy is nagyon összeszedte magát mostanság. Szóval remélem, lesznek még ötleteim.

taraakera írta...

A Marvel zsenialitása pont ebben rejlik :D Stan Lee nevét imákba foglalom már évek óta, nekem az X-menek és a Pókemberek óta nincs nagyon életem, az Avengers pedig (kezdeti "na ne már, mi ez megint?" hozzáállásom ellenére) csak hab a tortán.
Btw láttam írtad, a Thor/Loki slash annyira nem foglalkoztat. Ha rajtam múlik, FOG *elszánt arc*

Reisuto írta...

COME AT ME BRO!

Andrees írta...

Valaki kaparjon össze, lehetőleg kiskanállal, azzal nehezebb. Csatlakozom az előttem írókhoz, mégilyet, ha szabad kérni~
Nekem a Thor/Loki páros egy nagy kedvenc, főleg a Thor óta, amit én vagy két hete láttam, (meg mióta ebből a párosból olvastam az első olyan angol fic-et, amit értettem is! ouo) és nagyon aranyos kis film. A sztorit nem feltétlen láttam benne, de még úgy is jó film volt =D. (Az Avengers-höz meg jó szórakozást, nagyon jó film, nagyon látványos háromdében, és végig lehet röhögni az egészet. Mi ezt tettük, és kivételesen a mozi nem rajtunk, hanem velünk együtt tette ezt =D.)

Reisuto írta...

A shipelésben engem egyelőre gátol a mitológia. Túl azon, hogy Lokinak egy óriásnőtől született Fenrir farkas és egy olyan bazi kígyó ami az óceánok alatt fekszik a saját farkába harapva és Hel, a félig kék, félig piros alvilág ura, és hogy ő az anyja(!) Ódin nyolclábú lovának /aki a filmben is szerepelt ugye szóval nem kicsit röhögtem.../ ott van Szigün (avagy Sigyn, ha maradunk a hephburn átiratnál).
Az ő történetüknél szerintem nem lehet gyönyörűbbet írni.
Ott van ez a gyönyörű múzsa, akiről szinte semmit sem tudunk. Két gyermeket szül Lokinak, Válit és Navit - akik nagyon fiatalon halnak meg. Az istenek, megharagudván Lokira amiért az megölte a napistent (egy csokor...fagyönggyel) Válit farkassá változtatják, és ő feltépi Navi torkát. Lokit Navii beleivel kötik ki az alvilágba, egy kígyó hajol fölé és a mérge az arcába csöpög - és Szigün az, aki ott áll egy tállal, hogy felfogja a mérget. Amikor az edény megtelik és ő kiüríti, a méreg Loki arcába folyik, és ő vonaglik kínjában (a vikingek hite szerint ez okozza a földrengést) és szitkozódik. És ez az asszony mégis ott áll mellette. Nem kötelezi rá semmi. Loki hibájából haltak meg a fiaik (Váli is elpusztul ugyanis), megalázva és széttörve szenved a szabadulása napjáig, az a nő viszont ott van mellette.
És ha valami, na akkor ez szerelem.
(Thor meg azok közt volt akik erre a kegyetlen büntetésre ítélték az Edda-énekek szerint. Szép.)
Szóval én Szigünnel shipelem, durván.
Tudom persze, hogy a Marvel-univerzum (hálaistennek) elszakad az eredeti mitológiától (nem akarom látni, ahogy Tom Hiddleston a világra hoz egy csikót...), de kicsit utánamentem, és Szigün ott is szerepel. Loki kvázi ellopja magának amikor már nagyon unja, hogy nincs nője, és álruhában feleségül veszi. Amikor a szertartás után bejelenti hogy háhá, nem az vagyok akinek hiszel hanem Loki és Ódin hőbörög hogy a házasság érvénytelen, Szigün kijelenti hogy ő márpedig örök hűséget fogadott, és nem lesz szószegő, mellette marad. Amennyit elolvastam a képregényből, a nő halálosan beleszeret és persze átáll a sötét oldalra csak az ő kedvéért, Loki pedig a legszívesebben lekoptatná, mert mégsem olyan izgi a nősülős buli, mint gondolta.
Szóval ha szerelmi történetet akarok írni ebben a fandomban, akkor szerintem az ő meséjüket mondom el újra. *nyel* És nem lesznek olvasóim.

Ugyanakkor nem *zárkózom el* a slash lehetőségétől, és engem is a Loki-Thor viszony foglalkoztat a legjobban, csak egyelőre romantikus vonzódás nélkül.
Meg próbálok leszakadni a mitológia-kánonról, mert ez így elviselhetetlen.
Ma olvastam újra azt amikor Thór a szerelem istennőjének, Freyának álcázza magát és Loki is női ruhát ölt, hogy visszaszerezzék a Mjörnirt amit a dértitánok elraboltak... na nem tudom mi történt volna, ha a mozifilm *ezt* dolgozza fel, de mindig véresre röhögöm magamat a történeten. És amikor a titánok ura félrehajtja Thor fátylát nem azon lepődik meg, hogy szakálla van, hanem hogy gyűlölettől izzik a szeme, mire Loki rávágja hogy "azért szikrázik így a tekintete, mert hét napja nem aludt, úgy vágyott már arra, hogy a tiéd legyen!" - na ha erre Thor nem rúgta bokán az asztal alatt...
És egyébként nagyon poén, hogy MINDIG elviszi magával Lokit kirándulni (a legtöbb sztori úgy nyit hogy ők ketten + mégvalaki megy ápontból bépontba), Loki elárulja egy ponton, Thor erre megpróbálja lecsapni egy kalapáccsal, erre Loki átváltozik hallá/öregasszonnyá/madárrá/léggyé és hussel. És ez minden kurva alkalommal megismétlődik de Thor még mindig nem vonta le a tanulságot, hogy talán nem kéne magával vinnie. Ami beismerem, megható.

Reisuto írta...

Most már csak azért is írok slasht.

taraakera írta...

Bocsánat, hogy ide is idekotnyeleskedek, de két dolgot megemlítenék. Egy: sikítva röhögtem az asztalt ököllel ütve, a "nem akarom látni, ahogy Tom Hiddleston a világra hoz egy csikót"-dolgon, kész ezzel elintéztél egy egész életre :'D (bár amilyen félisten ő, neki lehet ez is jól állna köhömmcsakviccköhömm). A másik pedig a slashre vonatkozik. Én speciel csak a Thor film miatt kezdtem el ezt az egészet, Lokiról SÜT, ORDÍT, hogy rohadtul féltékeny (és nem a trónért, Lokinak nem kell a trón, ezt ő maga is mondta), csak ugye észre kell venni a jeleket :D de amikor Thor visszamegy a Bifrosthöz, hogy elfenekelje a kisöcsit, az meg (Isten áldja Tomot a játékáért) minden létező mimikai izmában remegve leordítja, hogy egy nő van a dologban, aki miatt így elpuhult, és hogy majd ő is lemegy meglátogatni, hát én ott...levegő után kapkodtam, és végérvényesen bevésődött elmémbe a páros. Plusz a kimaradt jelenetekben van egy, amikor Loki konkrétan megkérdezi bátyóját, hogy "adsz egy csókot?" Another good time for a fangasm. Az Avengersben ez pedig fokozódik, potyognak a könnyek, jön a további drámázás, de nem lövöm le a poénokat.
DE. Mindezek ellenére én is pairingelem Sigynnel, pontosan a korábban leírtak miatt, és beúszik a képbe az Amora nevezetű hölgyike a képregényből. Mondjuk őket (eddigi meglátásom szerint) nem pairingelik annyira mint Thorral vagy Sigynnel, de én látom bennük a lehetőséget, és bizsergeti a fantáziámat a dolog.
Na elnézést a prédikációért, de ezt nem bírtam megállni~

Reisuto írta...

Azt beismerem, hogy a Loki ---> kicsit többet táplál Thor felé mint kéne az teljesen egyértelmű, de hogy ez a több szerelem-e vagy sima addikció... igazából mindkettő lehet szóval már készül a fic. *facepalm* De szerintem Thor túl... ártatlan és 'hülye' hozzá, hogy VALAHA is leessen neki, Loki pedig még maga elől is titkolja, így senki, soha nem jön rá. Gondolom te sem úgy képzelted, hogy kézenfogva ugrálnak a világos mezőn, de a fandomnak azok a reakciói voltak furák amik a szokásos "és egy ágyban aludtak~~" sémán indultak el -- megértem, ha valakinek ez tetszik, szép és jó és a slasher szurkol is bennem, csak ezzel a vonallal nem tudok azonosulni az órákon át taglalt indokok miatt, szerintem pont az a tragikus hogy köztük tényleg soha, soha, soha semmi nem lehet, még ha Thor szánalomból, kegyelemből vagy szeretetből bele is menne, Loki nem hagyná. *ábrándos sóhaj*

taraakera írta...

Igen, pontosan, az agyamból ráncigálod ki izomból a gondolatokat. Nem szeretném hasonlítgatni, de iciripicirit a jó öreg DenNor-ra hasonlít a dolog. Az érzelmi síkon elég hülye seme, aki érez amit érez vagy hisz amit hisz, odáig van magáért és közben azt se veszi észre, ha rátapos a fejére egy elefánt, és az uke, akinek a gyűlölete és az imádata kettétépi a lelkét, de talán 10 millió évben egyszer vallja be magának a szerelmet, és akkor is egy hekto sör elfogyasztása után. Persze itt azért kicsit más a helyzet, de alapjába véve szerintem rokoni szál fűzi egymáshoz a két párosítást, hogy úgy mondjam. És én ezt imádom, semmi fluff, semmi csöpögés, nyáladzás, hanem csupa szenvedés, komplikáció, tomboló vihar, érzelmek, gyűlölet, szeretet, és ez így szuper, ahogy van. Ójeeee!
(Szerintem ha visszaéled a szétrohadt írói vénám akkor majd én is merészkedek alkotni velük valamit, de ez a jövő muzsikája :'D)

Andrees írta...

(Óigen, ezzel meggyőztél afelől, hogy most... holnap elmenjek a könyvtárba és beszerezzek valami germán mitológiás könyvet.)
És tényleg jó volt a film(ek)ben, hogy nem százszázalék tömör mitológiai cókmók, mert ott akkor minden viszonyrendszer, még egy lerövidített változat, amiben nincs benne minden egyes apró szereplő akinek van vagy háromszáz oldalnyi sztorija, de még mindig nem fontos előrehaladás szempontjából, is vagy egy filmezrelógia lenne. (Eh, a bajom minden mitológiával. De ettől gyönyörűek.) Mindenesetre az a mitológiai rész kifejtésére várom a Thor 2-t (mert lesz, ezt bejelentették az Avengers 2-vel együtt), kíváncsi vagyok, ott mennyire másznak bele az eredeti részletezésébe.
(Viszont ha a germán mitológia egy picit is hasonlít szerkezetileg a római vagy görög verziókra, akkor igazából semmin nem lehet meglepődni benne, és minden elképzelhető benne, még ami nem, az is gyakorlatilag.)

Lusli írta...

OwO *durran a pezsgőskupak* hollá-hollá.
valamiért úgy érzem, hogy ez még az eddigieknél is töményebb durvaangst lesz, de bizseregnek a kapillárisaim. én. várok. *visszavonul a sötétbe, csak szemei csillognak macskásan*

Lusli írta...

tudom hogy le vagyok maradva mérföldekkel, de valaki át tudná nekem küldeni azt a bizonyos kimaradt jelenet, ó kérlek szépen titeket, boldoggá tennétek egy nyamvadt lelket... ;_;
fhfjkdf szóval légyszi.

magával a fandommal úgy vagyok, hogy ugyanúgy elnézegetem a boldog-nyálas-csopogős-bodorfluff képeket és írásokat is és örvendezés vala a lelkemben meg minden, de soso, tudjuk ám, hogy nem így megy ez. de igggényesen-normálisan megírt fanficet nem találtam még velük, szóval kénytelen vagyok velük beérni. khrm.

a film első fél órájában mindenki bőgött, mint a tehén, vagy csak én vagyok ilyen vadállat? kelta-germán mitológiás fanember vagyok (szóval nekem a kutyám az néha Fenrir /cloooose enough/, az egyik csibémet pedig Lokinak neveztem, bár így a film után a bakkecskét jobb lett volna, hajj), szóval amikor ilyen kitekerten megláttam a képernyőn, meg kellett állítanom a filmet mert az idegeim egy csöppet felmondták a szolgálatot. de aztán egyre jobban élveztem, mert azért én se vagyok ennyire vaskalapos, nohát.

Thor 2.? HÖRRR. na erre kíváncsi vagyok.

taraakera írta...

Lusli itt egy jó minőségű vid arról a jelenetről, amit említettem: http://www.youtube.com/watch?v=ewGzfHy-o5o de én is a DVD-n fedeztem ezt fel (vagyok annyira elvetemült, hogy ezt a filmet megvettem eredetiben, és hát már emiatt is megérte)
BTW a zene, ami ez alatt a jelenet alatt megy...én ettől egyszerre sírok, nevetek, őrjöngök és suttogok, ez annyira csodás, hogy nincsenek rá szavak.

Reisuto írta...

Idáig nagyon rossz, csak szólok. XD képtelen vagyok elrugaszkodni a mitológiák stílusától...

Reisuto írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Reisuto írta...

Petra, TESSÉK SZÍVES LENNI ÍRNI. Komolyan, a te stílusod nagyon menne hozzájuk! *u* Szóval már most várom.

Andrees, a germán mitológia Mindent Visz. A görög/római olyan... mediterrán, érted, ez viszont fagyos és északi és fantasztikus humora van és a teljes modern fantasy-irodalom ezen alapul szóval HAJRÁ :D

Lusli, lesz Thor 2, Vasember 3 és Amerika Kapitány 2 jövőre, és be van jelentve az Avengers folytatása is Kitudjamikorra. Hollywood harcra kész, és ennek csak örvendhetünk. :D

Phoebe írta...

HÖRRRRRRRR. *felhördült az, aki rajong a görög-római mitológiáért* Mediterrán ide vagy oda, én rajongok az Olimposzi köcsögökért. (Viszont velem nem szabad azon a mitológián alapuló filmeket megnézni. A Titánok mittudoménmilyén majdnem kizavartak a szobából akkora hisztit rendeztem.) Na de azért szeretem a germánokat is, de a görögök valahogy hozzám közelebb állnak. Mondjuk mostanában megint mitológia-high-on vagyok. Germán-mitológiát falok Thor és Loki miatt, valamint megint benne vagyok a görög-rómaiban Percy Jackson miatt (ne ítéld meg a film alapján. az csak eyecandynek jó. MIT KERES PERSZEPHONÉ AZ ALVILÁGBAN NYÁRON KÖNYÖRGÖM. de az író maga megcsinálta a háziját a görögök mitológiájáról. tényleg.)

Reisuto írta...

Görög mitológiákon nőttem föl no, és tényleg zseniális alakok, de Zeuszt például taknyán tenyerelném egy hatalmas heringgel. Posszeidon meg Hádész és tsai menők.

Thia Darkness írta...

Kinyírtál ezzel a csodás szösszenettel. Lassan és fájdalmasan. *nyöszörög*

Raistlin írta...

Fühhüüü pedig ez de kurvarégi - nagyon örülök, hogy így is tetszett

Brigitta Pósa írta...

Kedves Raistlin!
Ez az első történet, amit volt szerencsém olvasni tőled. Ez az a történet, ami felkeltette az érdeklődésem Thor és Loki iránt, az egész Marvel univerzum iránt -, ami kapcsán tudatlanságom szorgalmasan igyekszem megszüntetni.
És utállak. És imádlak. És szégyellem magam, amiért nem is ismersz, de ilyet írok, na meg azért is, mert csak most adok magamról bármi jelet, pedig néhány hónapja rendszeresen látogatom a blogot. Szóval utállak, mert én is írok -, vagyis igyekszem - és egyszerűen elképeszt a fogalmazásod. És imádlak is. Szintén emiatt. Nincsenek szavak mennyire elképeszt, elvarázsol, megöl az, ahogy írsz. Egyszerűen...egyszerűen te atyaúristen - meg minden ilyen artikulálatlan, érthetetlen nyökögés, csakhogy tudd, mennyire csodásnak tartalak!
Xoxo.Bri.
U.I.: És itt, eme szenthelyen megfogadom, hogy igyekszem megtalálni a megfelelő szavakat -, ha vannak - és oda is kommentelni, amit már minimum tízszer elolvastam - ó, van ilyen, sok ilyen van.

Raistlin írta...

Drága Brigi, szívből köszönöm az őszinte kritikát - és káromkodj bátran, bóknak veszem, és én se nagyon tudok mást, mert ilyen felkavaróan érzelmes és nyílt kritikák után egyszerűen csak... egyszerűen hűbasszameg.

Nagyon, nagyon, nagyon szépen köszönöm még egyszer és még ezerszer!

{bloody romantic}
B l o g : Raistlin
Sablon: Agata | WS